Mennyit érne Pete Sampras szerva-röptéje a mai mezőnyben?

Publikálva 21/01/2022 - 14:23 GMT+1

Valószínűleg már soha nem tudjuk meg, lehetséges-e topszinten szerva-röptével érvényesülni, ám önmagában véve a gondolat van annyira érdekes, hogy érdemes legalább elméleti síkon megközelíteni a kérdést. Milyen tényezők járultak hozzá az alapvonal játék dominanciájához? Milyen érvek szólnak mellette és ellene? Egyáltalán: mit árulnak el a számok?

Pete Sampras

Fotó: AFP

Néhány évtizeddel ezelőtt még domináns taktikának számított, manapság inkább szituációs megoldásként működik, esetleg néhány szent őrült próbálkozik vele.

A tenisz előző két évtizedét az alapvonalcsaták határozták meg, és elnézve az új sztárokat, valamint a feltörekvő játékosokat, nehéz elképzelni drasztikus változásokat ezen a téren. Mindig lesznek olyanok, akik eltérnek az átlagtól, és többé-kevésbé eredményesen tudnak (ma már) unortodoxnak tartott taktikával is érvényesülni, aki viszont három nyert szettre menő mérkőzéseket akar megnyerni, ráadásul sorozatban hetet, jobban jár, ha megtanul az alapvonalról játszani.

Roland-Garros

Legyen Nadal kiemelt a Garroson? És akkor, ha épp Marozsán áll a 32. helyen? – Szavazás!

19/04/2024 - 13:14

Tenisztörténelmi távlatokban mérve nem volt olyan rég (szinte elég lenne egy érával visszaugrani az időben), egyébként kettő, de inkább három évtizede, amikor a szerva-röpte volt a meghatározó játékfelfogás. Manapság ez a játékelem szinte teljesen háttérbe szorult, a számok folyamatosan csökkenő tendenciát jeleznek, ám ez valahol egy öngerjesztő folyamat: a tenisz fejlődésével az edzésmódszer, valamint a képzés is átalakult.

Utóbbi lényeges kérdés, hiszen hiába van például Alexander Zverevnek vagy Daniil Medvedevnek hatalmas szervája, ha akarnának, akkor sem tudnának első szándékból szerva-röptézni, mivel a hálónál nem elég képzettek. Az már egy fokkal érdekesebb kérdés, mi lenne akkor, ha az előző érák meghatározó játékosai, ugyanazzal a képzettséggel, de már a mai körülmények között, képesek lennének-e letuszkolni az ellenfeleik torkán a szerva-röpte játékot.

Ezt a kérdést tette fel Simon Cambers, a Tennis Majors újságírója, amelyre a régi nagyágyúk közül többen is válaszoltak. A korábbi világelső Yevgeny Kafelnikov, aki a maga korában inkább számított alapvonal, mintsem szerva-röpte játékosnak, mindezt esélytelennek tartja. „A mostani borításokon erre zéró esély van. Vissza kellene hozni Wimbledonban a régi típusú füvet, a fedett pályás tornákra pedig a korábbi borítást” – válaszolt Kafelnikov.

Egyetértett Roger Federer edzője, a játékosként világranglista-3. Ivan Ljubičić is, ám ő egy picit más oldalról közelítette meg a kérdést. Szerinte nem feltétlenül a borítás sebessége a meghatározó, hanem a technológiai fejlődés. „A húrok hozták el az igazi változást. Erről nem beszélnek eleget. Ha mindenki a 80-as, 90-es években használt húrokkal teniszezne, akkor egészen másképp nézne ki most a tenisz.”

Ha már Federer: az ausztrál hírügynökségnél dolgozó Darren Walton rámutatott, hogy a svájci is előszeretettel szerva-röptézett a karrierje elején, ám a Lleyton Hewitt elleni 2003-as Davis-kupa-veresége után felhagyott vele, és onnantól kezdve már nem alkalmazta elsődleges taktikaként. „Ha Federernek nem ment, és Samprast is szétszedte Hewitt a US Open döntőjében, akkor senki sem képes rá” – vonta le a konklúziót.

Pat Rafter a maga korában az egyik legjobb szerva-röpte játékosnak számított, 1997-ben és 1998-ban is US Open-bajnok lett, Wimbledonban pedig kétszer döntőzött. „Már nem úgy tűnik, hogy ez kedvező stratégia lenne a teniszben. Érdekes fordulat ez a játékban, és nem tudnám megmondani, merre tart majd. Egyre nagyobbak, magasabbak és erősebbek a játékosok. De mi lesz a pályák méretével, a hálóval és a többivel? Már nem 175 centisek vagyunk, mint Ken Rosewall és Rod Laver.”

„Szerintem a húrok teljesen megváltoztatták azt, ahogyan ezt a játékot játszani lehet, a teniszezők a pályán kívülről is nagyobb erőt, sebességet, pörgést tudnak generálni. Amikor valaki a pályán kívül állt, fel kellett menni a hálóhoz röptézni. Vagy érkezett egy átemelés a védekezés gyanánt. Ezek a srácok nagyszerű atléták, jobb atléták, a technológia pedig lehetővé tette a számukra, hogy végrehajtsák ezeket az ütéseket.”

Rafter elárulta: beszéltek Goran Ivaniševićcsel a wimbledoni fűről, amely sokkal lassabb, mint az ő korukban volt. Manapság hosszabb a fű, nem annyira lapos, ezáltal sokat veszített a sebességéből, miközben a labda mindig is nehezebb, lassabb volt Wimbledonban. Ilyen körülmények között Rafter elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki hatékonyan tudjon szerva-röptézni azon a borításon, amely elméletben leginkább kedvez ennek a játéknak.

A karrierje vége felé a saját bőrén tapasztalta, mennyivel nehezebb lett a dolguk. „Gustav Kuertennel játszottam a cincinnati döntőt, meleg és gyors körülmények között. Kikaptam 6:1, 6:3-ra. Úgy hat méterrel az alapvonal mögött állt, onnan szórta a nyerőket. Meghúztam egy nagy kickszervát kifelé, majd néztem, hogy mégis mi történik. Szerintem ma hasonló lehet a helyzet. Már akkor megvolt az előszele, amikor a karrierem vége felé jártam. Nehéz elképzelni, most mi történne. Tippre valami borzalom.”

Nadal tornagyőzelemmel kezdte 2022-t - A melbourne-i döntő összefoglalója

Van azért a szerva-röptének néhány utolsó mohikánja, köztük a francia születésű amerikai, Maxime Cressy. Őt nemrégiben az egyik melbourne-i felvezetőtorna döntőjében is láthattuk, és a játékával időnként még Rafael Nadalnak is meg tudta nehezíteni a feladatát. „Úgy éreztem, hogy nagyon jól dolgoztam, mert hiába volt bennem némi feszültség, azt éreztem, hogy ő sem mozog komfortosan. Nem ritörnözött komfortosan.”

Szerintem nagyon hatékony, mert rákényszeríti az ellenfelet, hogy kimozogjon a biztonsági zónájából, és úgy gondolom, bárkivel szemben hatékony tud lenni. Sokakkal teniszeztem már, és kevés játékost láttam, aki élvezte volna ezt a stílust.

Craig O’Shannessy elemző – a Brain Game Tennis alapítója – előszeretettel kardoskodik az alternatív taktikák mellett, néhány évvel ezelőtt ő volt az, aki amellett érvelt, hogy Nadal ellen salakon érdemes lenne meghúzni néhány alsó szervát. O’Shannessy adatai szerint a szerva-röpték a mai teniszben is kifejezetten hatékonyak, Stefanos Tsitsipas előszeretettel alkalmazza, míg Novak Djokovic a Medvedev elleni párizsi 1000-es döntőben 22-szer szerva-röptézett, ebből 19-szer ő nyerte a pontot.

Djokovic lenyűgöző, 86%-ban nyerte a pontokat, szétszedve az orosz monoton alapvonal-stratégiáját, amellyel becsapdázza a szerbet az előny oldalon a mély fonákokkal – írta az elemző.

O’Shannessy konkrét számokkal is alátámasztotta a szerva-röpte melletti érveit: bár ez a játékelem 2002 óta drasztikusan csökkent Wimbledonban (33%-ról 5%-ra zsugorodott az arány), a hatékonyság szinte változatlan maradt: 2002-ben 67%-ot mértek, 2019-ben 68%-ot. Mindez nem azt jelenti, hogy a szerva-röpte ugyanolyan hasznos, mint 20 évvel ezelőtt volt, viszont taktikaként rendkívül jól tud működni, időről időre célszerű meglepni ilyesmivel az ellenfeleket.

Még egy érdekes adalék: a 2019-es US Open-döntőben Nadal és Medvedev is szokatlanul sokszor futott fel a hálóhoz az adogatást követően, ráadásul – annak ellenére, hogy ez a stratégia mindkettő játékos stílusától eltér – magas százalékkal csinálták meg a pontokat (85 és 75%). Nem véletlen, hogy Nadal és Medvedev egyaránt úgy érezte, célszerű változtatni a megszokott játékukon: mindketten híresen hátulról fogadják a szervákat, így az adogatónak több ideje van felérni a röptékhez.

Daniil Medvedev emlékezetes beszéde a Rafael Nadal elleni 2019-es US Open döntőről

Fotó: Getty Images

Van olyan szakértő is, aki hisz abban, hogy első szándékból is lehet sikeres valaki szerva-röptével, Mary Carillo – aki 1977-ben Roland Garros-bajnok lett John McEnroe oldalán – mindig is elképedve nézte a honfitárs képességeit. „Csodálatos volt, hogy McEnroe mennyire jól tudta kezelni Björn Borg pörgetéseit. Szóval szerintem lehetséges. Úgy gondolom, hogy a szerve-röptét a kétkezes fonák változtatta meg nagymértékben.”

„Nekem azt tanították, márpedig én a néhai Harry Hopmantól tanultam az egész koncepciót – még abban az érában, amikor a négy majorből hármat füvön játszottak – hogy szerváljak a fonákra, menjek a hálóhoz, tegyem el a röptét. Most viszont – és különösen a nőknél – hány olyan játékos van, akinek a fonákja jobb a tenyeresénél? Nagyon valószínű, hogy jelenleg az első röptéd védekező ütés lenne.”

„Megtörténhet? Igen. Viszont ahhoz szenzációsnak kell lenni, nem csak a szerva szükséges, mert ma már sokan tudnak ászokat ütni, különösen a férfiaknál. Testre kell menni, arra kényszeríteni az ellenfelet, hogy védekező vagy semleges ütést válasszon, és akkor megvan az esély. Azok a napok viszont már elmúltak, amikor Stefan Edberg bepörgette a szerváit, hogy időben felérjen a hálóhoz az első röptére. Ez már nem működne.”

A másik, hogy ma már sokan hátul állnak az alapvonal mögött. A húr- és ütőtechnológia, a játék fizikalitása, a pálya dimenziói mind megváltoztak. Szóval ha szerva-röptézni akarsz, akkor valóban nagyon képben kell lenni a lehetőségeket illetően.

Rafter szerint egy ember van, akinek valószínűleg menne ez a játék: Pete Sampras. „Sampras más volt. Megvolt a masszív szervája, viszont a mozgáshoz is nagyszerű atléta volt. Nem tartozott a hagyományos szerva-röptések közé, mégis sokszor csinálta. Szerintem egy Pete-hez hasonló játékos képes lenne rá” – fogalmazott. Azt is hozzátette viszont, hogy ennek a játéknak az elsajátításához is időre van szükség, ami megnehezíti az újak feladatát.

Pete Sampras

Fotó: Getty Images

„Érdekes látvány lenne, de az a probléma a szerva-röpte játékkal, hogy 18-19 éves kortól kezdve éveken át ezen kellene dolgozni. Sok apróság van ebben a játékban. Hova helyezkedsz, hova ütöd a labdát, mennyire ütöd keményen a szervát, hogy még időben felérhess a hálóhoz, ismerni kell az ellenfelek gyengeségeit. Nem azért szerválnék, hogy ászt üssek belőle, hanem hogy röptével folytassam a labdamenetet.”

„Szóval nem tudom. Ezt talán nem is két év alatt tanulod meg, hanem 14 éves korodtól kezdve, miután egy csomószor elütöttek melletted. És csak azt követően érted meg, hogy hogyan játszod ezt a játékot, mire betöltöd a 22-t. Számomra ez pont ilyen hosszú folyamat volt. Szóval ha nem játszod fiatal kortól kezdve, nem tudom. Viszont amíg a pályákat nem gyorsítják fel ismételten, nem tudom, hogy mennyire lesz ez számottevő.”

Sergiy Stakhovsky – aki leginkább a 2013-as Roger Federer elleni wimbledoni sikerével vált ismertté – előszeretettel szerva-röptézett, és ott van még Dustin Brown, aki Nadalt verte meg Wimbledonban. Rajtuk kívül is próbálkoztak néhányan, Cressy például szentül hisz, hogy eredményes tud lenni ezzel a játékkal. „Régen, még 14 évesen határoztam el, hogy szerva-röpte játékos akarok lenni. Senki sem tudott meggyőzni az ellenkezőjéről, noha sokan próbáltak alapvonal játékost faragni belőlem.”

Hatalmas lett az önbizalmam, mert ez az én döntésem volt, nem mások határoztak a stílusomról, és az az álmom, hogy egy megszokott játékstílus legyen belőle. Az az álmom, hogy ezt mindenkivel elhitessem.

Az Australian Opent az Eurosporton a Porsche Centrum Budapest hozza el Önnek!

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.

Rolex Monte-Carlo Masters