Egyszer majdnem abbahagyta, most készülhet Wimbledonra – Tim van Rijthoven útja a tenisz elitjébe

200-on kívülről érkezve ritkán nyer valaki ATP-tornát, itt az ideje tehát, hogy egy kicsit megismerkedjünk a bravúrt végrehajtó holland teniszezővel.

A füvespályás szezon mindig különleges időszakát jelenti az egész éves tenisz-körforgásnak. Eleve hízelgő, hogy a Wimbledonnal együtt is mindössze hat hetet felölelő időszakot ugyanúgy az idény jelzővel illetjük, mint az egész évben tartó keménypályás, valamint a szintén hosszúra nyúló salakszezont is. Füvön játszani mindig különleges, és akár egy-egy aprócska győzelem valamelyik kisebb tornán is a világot jelentheti egy-egy játékosnak, mindez pedig leginkább Wimbledon varázsának köszönhető.

Az év harmadik Grand Slam-tornájának felvezetését hagyományosan két nagyobb torna mellett (Halle, Queens Club) néhány kisebb “végzi”, ezek egyike a hollandiai ‘s-Hertongenbosch-ban rendezett ATP 250-es verseny. A torna elég komoly múltra tekint már vissza, hiszen 1990-es első lebonyolítását követően 2022-ben már 31. alkalommal rendezték meg, de ekkora szenzációt, mint amit az idei verseny nyújtott, talán túlzás nélkül kijelenthető, hogy az elmúlt három évtizetben nem láttak a helyiek.

Az idei versenyt ugyanis, tizenkilenc évvel a legutóbbi hazai győztes, Sjeng Schalken 2003-as tornagyőzelme óta, újra egy hazai játékos nyerte. Olyasvalaki, aki a versenynek szabadkártyával, a világranglista 205. helyezettjeként, tulajdonképpen a szervezők jóindulatának köszönhetően vághatott neki. Ezt a kedvességet Tim van Rijthoven öt, zsinórban megnyert mérkőzéssel, egy TOP 20-as (Taylor Fritz) és két TOP 10-es játékos (Felix Auger-Aliassime, Daniil Medvedev) legyőzésével, és a verseny megnyerésével hálálta meg.

Érzelmes pillanat volt, ahogy a mérkőzéslabda értékesítését követően, fogadva a legyőzött Daniil Medvedev gratulációját, a 25 esztendős holland játékos azonnal a stábja felé vette az irányt, ahol az edzői mellett az édesanyja, barátnője és számos barátja is helyet foglalt. Egyvalaki azonban hiányzott a történelmi pillanatot megélő csapatból, az újdönsült bajnok édesapja, Ton van Rijthoven.

“Két tableten követtük egyszerre a mérkőzést, az egyiken holland, a másikon angol kommentárral. Az egész szálloda nézte a mérkőzést, mindenki tudta, hogy a fiam játszik és mindenki neki szurkolt.” – nyilatkozta a holland RTL Nieuws-nak a mérkőzést Olaszországból követő édesapa.

Ton van Rijthoven volt az, aki a tenisz nagy rajongójaként, valamint edzőként nem bánta volna, ha a fia is megszereti ezt a sportágat, ezért már négyévesen magával vitte a helyi klubba, és ütőt adott kezébe. Amint mondja, hamar kiderült, hogy az apai lelkesedés nem volt hiábavaló, a gyereken ugyanis már nagyon korán meglátszott, hogy van érzéke a teniszhez. Mindez végérvényesen nyolcévesen derült ki, amikor Tim megnyerte a Brabanti tartományi bajnokságot. A felkészülését addig irányító apának ekkor mérlegelnie kellett, és meghozott egy olyan döntést, amit maga ellen, de a fia érdekében kellett meglépnie:

Így a helyi siker után Ton edző-apuka üzemmódból “teljes állású” édesapa szerepre váltott, fia felkészítését pedig a Holland Királyi Tenisz Szövetség rendszerére bízta. Mint elmondta, tudatában volt annak, hogy a fia tehetséges, ugyanakkor mindig figyelt arra, hogy sem ő, sem pedig Tim támasszon túlzott elvárásokat önmagával szemben, a tehetség ugyanis nem feltétlenül garancia a későbbi sikerekre.

A fenti állítás hitelességét Tim van Rijthoven saját bőrén tapasztalta meg. A fiatal holland teniszező ugyanis múlt heti fényes sikere előtt egyetlen ATP főtáblás mérkőzéssel rendelkezett mindössze, amit 2016-ban Winston-Salemben játszhatott le Jiry Vesely ellen úgy, hogy előzőleg a selejtezőben elvérzett, de szerencsés vesztesként végül főtáblára jutott. Ezen kívül szabadkártyával négy alkalommal elindulhatott az 500-as torna seletezőjében Rotterdamban, de a főtáblára jutás egyszer sem sikerült neki. Karrierje eddig leginkább a Futures és a Challenger Tour között ingázva zajlott, tornát azonban egyik ATP Tour alatti szinten sem tudott még nyerni. Érdekes adat, hogy az újdonsült 250-es tornagyőztes van Rijthoven 2022 februárjában még egy Challenger-versenyre is csak selejtező árán tudott feljutni, ‘s-Hertongenboschban pedig legyőzte Daniil Medvedevet, aki veresége másnapján ismét a világranglista élére állt.

Az áttörést hozó hazai győzelem akár meg sem születhetett volna, ha korábbi sorozatos csuklósérülései miatt van Rijthoven meglépi azt, ami megfordult a fejében, nevezetesen befejezi teniszkarrierjét. A radikális döntés persze csak a végső elkeseredettség eredménye lehetett, a múlt héten többször is megcsodálhatott egykezes fonákot ütő játékos édesapja szerint ugyanis fia fejben is nagyon erősnek számít:

Múlt heti valószínűtlen sikerével Tim van Rijthoven 99 helyet (!) lépett előre a világranglistán, ahol így már a TOP 100 közvetlen közelében, a 106. helyen jegyzik. Előzőleg a hazai versenyt követően egy angliai Challenger-verseny szerepelt volna a programjában, a váratlanul hosszúra nyúló hazai tartózkodás miatt azonban végül visszalépett az Ilkley-ben ezekben a napokban zajló versenytől.

Friss hír továbbá a holland teniszezővel kapcsolatban, hogy biztosan főtáblás lesz Wimbledonban, a szervezők ugyanis már a szabadkártyák odaítélése előtt jelezték, hogy az egyik részvételi lehetőség van Rijthovent illeti majd. A füvespályás Grand Slam lesz az újdonsült tornagyőztes teniszező első major tornája karrierje során.

Forrás: rtlnieuws.nl