Stan The Man

Hétfőn videóval és részletesebb írásokkal is jelentkezünk majd, hiszen lesz miről beszélni, írni a vasárnapi Garros döntő kapcsán, de ami történt Párizsban, annál nagyon sok jobb dolog nem nagyon történhetett volna egy teniszrajongóval: a világ jelenlegi legjobb játékosa egy olyan emberrel játszott döntőt, aki itt és most (vagyis inkább akkor és ott) még nála is jobb volt.

Ő volt Stan, The Man.

Wawrinka tavaly némileg váratlanul Ausztrál Opent nyert, meg egy ezrest Monte Carlóban, és aztán nagyjából ennyi. A Garroson kiesett az első körben, a másik két slamen a negyeddöntőig jutott. Majd év végén a világbajnokságon játszott egy emlékezetes elődöntőt Roger Federer ellen, hogy aztán már vele nyerjen Davis-kupát.

Wawrinka idén címvédőként az elődöntőig menetelt Melbourne-ben, a monacói győzelmet egy római elődöntőre "cserélte", majd váratlanul megnyerte a Roland Garrost.

Ahol, még egyszer leírjuk, tavaly friss GS-bajnokként az első fordulóban esett ki.

Persze azt tudjuk, hogy a svájcinak remek tenisze van, csodálatos ütései, és ahogy elmondta ő is, képes olyan játékra, amivel bárkit megverhet. Ha egy kicsit konzisztensebb lenne a teljesítménye, nem csak (most már) két Grand Slam címe lenne.

Ma a zseni Wawrinkát láttuk, aki ellen a csúcsformában lévő, zsinórban 28 meccset nyerő, első Garrosára hajtó Novak Djokovicnak sem volt ellenszere.

Mint ahogy ma a világon senkinek nem lett volna.

Én a magam részéről mindenesetre nem fogok meglepődni, ha Stan Wimbledonban az első fordulóban kiesik. Mert ő ilyen.

És így kell szeretni. És így kell erre az egészen elképesztő színvonalú fináléra emlékezni. Mert mi biztosan nagyon sokáig fogunk.

Ja, és persze a lényeg: a Roland Garros 2015-ös férfi egyesének döntőjét a nyolcadik helyen kiemelt Stan Wawrinka nyerte, miután a fináléban 4:6, 6:4, 6:3, 6:4-re legyőzte a világelső Novak Djokovicot, akinek így továbbra sincs meg a karrier Grand Slam.