Leleplezte a fogadási csalókat, pokollá vált az élete – Roger Federeréket is hibáztatja az argentin teniszező
Publikálva 21/07/2025 - 15:48 GMT+2
Kevés bátrabb sportoló létezik Marco Trungellitinél. A világranglistán jelenleg is a legjobb 200 között lévő argentin teniszező többször sem volt hajlandó pénzt elfogadni fogadási csalásért, majd jelentette a maffiát. Koronatanú lett egy perben, ám hiába a bátorság, pokollá vált az élete. Trungelliti néhány napja, a gstaadi tornán beszélt először arról, hogy az öngyilkosságon is elgondolkozott.
Első salakos döntőjét rögtön megnyerte, Halle után Gstaadban is Bubliké lett a trófea
Videó forrása: SNTV
Az argentin játékos hat éve, 2019-ben simán kikapott Gian Marco Moronitól ugyanezen a helyszínen, a gstaadi torna selejtezőjében. Az volt pályafutása egyik legrosszabb meccse.
"A meccs után felmentem egy gyaloghídra, és egy órát töltöttem azzal, hogy az életemen gondolkodjak. Eszembe jutott, hogy talán jobb lenne, ha egyszerűen eltűnnék a világból. Ez nem jelentette egyből azt, hogy tényleg szándékodban állt volna leugrani, de tényleg nem éreztem jól magam. Szörnyű mentális állapotba kerültem, régóta depressziós voltam. Soha nem beszéltem erről nyilvánosan, mert az öngyilkossági gondolatok tabu témának számítottak, legalábbis az én generációm számára. Szerencsére ez azért mára már megváltozott."
A lejtmenet 2015-ben kezdődött Trungelliti számára. Otthon, Argentínában kapott egy üzenetet Messengeren: 100 ezer dollárt kínáltak neki, ha szándékosan elveszít egy meccset. Ő ezt visszautasította, és egyből jelentette az esetet – ezzel pedig sztártanúja lett egy pernek, aminek eredményeként több játékos hosszú távú eltiltást kapott, köztük a most visszatérő salakpályás specialisták, Federico Coria és Nicolás Kicker.
Az ügyet vizsgáló nemzetközi szervek felfedték a személyazonosságát, és mivel az ügyben számos argentin játékos és edző volt érintett, az őszintesége és a bátorsága miatt közutálat tárgya lett a hazai teniszéletben. Patkánynak, árulónak nevezték őt, az ellenfelek nem voltak hajlandók kezet fogni vele, az edzők nem köszöntek neki, és halálos fenyegetéseket kapott. Már nem nem érezte magát biztonságban otthon, így úgy döntött, jobb, ha nem utazik haza Argentínába.
"Szerencsére akkoriban Barcelonában éltem, különben nagyon rosszul végződhetett volna a dolog. Viszont nem igazán éreztem magam jól ott sem. A feleségemmel, Nadirral hat hónapra Svájcba, Neuchâtelbe, majd Andorrába költöztünk. A hegyek nyugtató, gyógyító hatással voltak rám – a teniszpályán nyomorultnak, depressziósnak, dühösnek éreztem magam, de a hegyekben teljesen normális emberré váltam."
A koronavírus-járvány idején azt fontolgatta, hogy visszavonul, aztán jött egy Challenger-torna 2021 áprilisában, a portugáliai Oeirasban, amikor elkapta a Covidot és karanténba került.
"Az a néhány nap felnyitotta a szemem, mert volt időm gondolkozni.
Úgy éreztem, hogy a tenisz tisztaságáért felelős szervezet, az ITIA kihasznált engem a per alatt: mivel nyilvánosságra hozták a személyazonosságomat, bedobtak a busz alá, hiszen közben semmilyen támogatást, védelmet nem nyújtottak nekem. Áldozatnak éreztem magam.
Aztán Portugáliában mélyen magamba néztem, és úgy döntöttem, visszaveszem az irányítást az életem felett. Már nem volt kedvem bujkálni. Azóta sokkal jobban érzem magam: sok gyűlöletet és terhet le tudtam dobni magamról, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lettem, szinte olyan, mint egy svájci. A dél-amerikai temperamentumom az évek alatt elmúlt."
Apa lett, és a pályán való dühkitörései is ritkábbá váltak. "Néhány hónappal ezelőtt, hosszú idő után először újra összetörtem egy ütőt" – mondta nevetve.
Csakhogy a tenisz szempontjából nem lett könnyebb az élete. Továbbra is imád játszani, de a bankszámlája a legtöbb esetben üres – hiába keresett a pályafutása során 1,8 millió dollárt, ebből szinte semmi sem maradt a pénznyeremények utáni adózás, valamint az edzők, az utazások és a szakemberek magas bérei miatt.
Trungelliti a gstaadi torna selejtezőjének első körében két szettben győzte le a svájci Alexander Ritschardot. Ezért mintegy 1400 svájci frankot kapott, majd egy másik svájcit (Henry Bernet) is legyőzött, ám a főtábla nyitófordulójában kikapott a honfitárástól, Francisco Comisanától.
"Ha a selejtező második fordulójában nem nyertem volna, akkor pénzt veszítettem volna azzal, hogy egyáltalán elutaztam ide. Nem véletlen, hogy a világranglistán a top 100-on kívüli játékosok nagy számban részesei a fogadási csalásoknak."
Egy szándékosan elvesztett meccs 25 ezer dollárt jelent, ami gyors pénzszerzés, úgy meg pláne, hogy cserébe nem is kell végigszenvedni a Challenger- vagy az ITF-tornákat, amiknek a megnyerése esetenként még ennyi plusszt sem hoz.
"A Challenger Touron állandóan előfordulnak a fogadási csalások. Ugyanazokat az embereket látom ólálkodni, mint korábban: semmi sem változott. Tegyük hozzá, az ATP hatalmas profitot termel a fogadási üzletágból. Nekünk, játékosoknak jobban fel kéne vállalnunk a veleményünket – ez lenne a legkevesebb, amit tehetünk, hogy kompenzáljuk azt, amin mindannyian keresztülmegyünk. Rengeteg gyűlöletet kapunk. Ha most elővenném a telefonomat, valószínűleg kapásból tíz Instagram-üzenetem lenne, amiben az én halálomat, a feleségem vagy a fiam halálát kívánják. És ez egy meccs megnyerése után van."
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Kyrgios szerint közeleg Djokovic visszavonulása: "Nem látom, hogy még egy évet végig tudna csinálni"
- Holger Rune egy legendás teniszező segítségével igyekszik beindítani a kissé döcögős szezonját
- 31 évesen visszavonul a teniszező, akit szétszedtek a közösségi médiában, amiért túl sokat mutatott
Trugelliti sérelmezi, hogy miközben ő azért küzdött, hogy leleplezze a fogadási maffiát, addig Denise Coates, a vezető sportfogadási szolgáltató, a Bet365 vezérigazgatója a főként a teniszből származó összegeknek köszönhetően több mint 100 millió svájci frankos bevételre tett szert.
"Egyetlen pozitív aspektusa van a történetemnek: évek óta senki nem tett ajánlatot nekem, hogy csaljam el a meccsemet. Egyáltalán nem bánom, hogy jelentettem a dolgot, de a történtek után megértem azokat is, akik úgy érzik, megtartják maguknak ezeket az infókat.
Gondoljunk bele: a top 100-on kívül lévő játékosok még azt sem igazán engedhetik meg maguknak, hogy megsérüljenek, mert havi 10 ezer dolláros költségekkel jár, miközben nulla a jövedelmed. Szóval szenvedned kell és sérülten játszanod.
Az egész rendszert újra kellene gondolni, mert úgy hibás, ahogy van. A teniszben elég pénz van, csak felülről lefelé kellene elosztani. Kár, hogy a legnagyobb játékosok, mint Roger Federer és Rafael Nadal, soha nem törődtek más játékosok sorsával."
Trungelliti egyébként többször is nyíltan támogatta a Novak Djokovic által alapított szervezetet, a Profi Teniszezők Szövetségét – a PTPA-ról itt lehet bővebben olvasni.
(NZZ)
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés