„Drogoztam és ittam” – Nick Kyrgios öngyilkos akart lenni

Nagy Benjámin

Publikálva 25/02/2022 - 19:05 GMT+1

Nagyon őszintén mesélt súlyos depressziójáról a friss Grand Slam-győztes ausztrál, akinek úgy tűnik, 26 éves korára benőtt a feje lágya. Nehéz időket élt meg, és szeretné, ha sokan tanulnának a példájából, ezáltal segíteni tudna.

Nick Kyrgios

Fotó: Getty Images

A fenegyerek, a balhés srác, a kemény legény.

Ezeket a jelzőket mind megkapta Nick Kyrgios az utóbbi években, és valljuk be, sokszor teljesen jogosan. A pályán és a pályán kívül is voltak botrányai, így hiába emelné őt a játéktudása a legjobb teniszezők közé, a mentalitása és a különböző sérülések miatt egyesben még nem tudta átlépni a saját árnyékát.

Az utóbbi hetekben azonban mintha valami megváltozott volna. Thanasi Kokkinakisszal megnyerték az Ausztrál Openen a párost, ráadásul a magánélete is rendben van, mert úgy tűnik, a barátnője, Costeen Hatzi jó hatással van rá.

Tenisz

Újra csuklósérüléssel küzd a korábbi US Open-bajnok teniszező

28/03/2024 - 17:44

Azt eddig is tudhatta a közönség, hogy az utóbbi években depresszióval küzdött, ami a játékát, a viselkedését is jócskán befolyásolta. Nagyon sötét napokat élt meg, amiből a szakemberek segítsége ellenére nehezen tudott kilábalni.

Ez már azonban a múlt, és csütörtökön érzelmes, nagyon őszinte Instagram-posztban szakított véglegesen a démonjaival.

„Ezen a képen én vagyok a három évvel ezelőtti Ausztrál Openen. A legtöbben azt feltételeznék, hogy mentálisan rendben voltam és élveztem az életemet... miközben ez volt az egyik legsötétebb időszakom.

Ha jobban megnézitek, a jobb karomon vágások látszanak, tehát bántottam magam. Azon gondolkoztam, hogy öngyilkos leszek, és szó szerint az ágyból is alig bírtam kikelni, nemhogy milliók előtt játszani. Magányos, depressziós, negatív voltam, drogoztam és ittam, eltaszítottam magamtól a családomat és a barátaimat. Úgy éreztem, hogy nem tudok beszélni senkivel, hogy nem tudok megbízni senkiben. Ez annak volt az eredménye, hogy nem nyíltam meg, és nem voltam hajlandó a szeretteimre támaszkodni, és egyszerűen csak apránként hajtottam magam, hogy pozitív legyek.

Tudom, hogy a mindennapi élet néha rendkívül kimerítőnek, lehetetlennek tűnik. Megértem, hogy úgy érzed, ha megnyílsz, akkor gyengének érzed magad vagy megijedhetsz. Én most azt mondom neked, hogy semmi baj, nem vagy egyedül. Én is átéltem azokat az időket, amikor úgy tűnt, a pozitív rezgések soha nem válnak valósággá.

Kérlek, ne érezd úgy, hogy egyedül vagy! Ha úgy gondolod, hogy nem tudsz beszélni senkivel, én itt vagyok, írj nekem. Büszkén mondhatom, hogy teljesen megváltozott az életem, és más szemléletem van mindenről. Szeretném, ha képes lennél elérni mindent, ami benned van, és képes lennél mosolyogni. Az élet gyönyörű!”

A posztra nagyon sokan reagáltak, így versenytársak, edzők, szurkolók és olyanok is, akiknek ez a pár sor rengeteget jelent.

A szakemberek közül dr. Ally Nicolopoulous ezt kommentelte:

„Akadémikusként és az öngyilkosságok okait kutató orvosként szeretném megköszönni a hozzászólást. Fogalmad sincs, hány embernek - különösen fiataloknak - van szüksége arra, hogy ilyeneket olvasson. Segíteni fog az érzéseiken, és talán arra ösztönzi őket, hogy legyenek bátrak. Nick, néhányan közülünk mindig is átláttak a hülyeségeiden, és tudtunk a fájdalmaidról. De az idei AO-n más ember voltál. Úgy tűnt, mintha TÉNYLEG mosolyogtál volna és őszintén boldog lennél. Annyira örülök neked! Köszönöm ezeket a szavaidat, mert tényleg fogalmad sincs, hány embernek segíthetsz ezzel.”

Tenisz