Ami azonban most vár rá, talán még a csúcsok megmászásánál is nehezebb, 2023-ban ugyanis már komoly elvárásokkal kell szembenéznie.
Lenyűgöző az a fejlődési ütem, amit Carlos Alcaraz az utóbbi három szezonban bemutatott. 2020 elején épphogy a top 500-on belül jegyezték, amikor Rio de Janeiróban, a helyi ATP 500-as tornán Albert Ramos Vinolas legyőzésével megszerezte élete első ATP-szintű győzelmét. A tény, hogy a riói szervezők láttak fantáziát egy top 400-on kívüli spanyol tinédzserben, és ezt a lehetőséget egy szabadkártya formájában materializálták, már intő jel lehetett sokak számára.
Alcaraz aztán 2020-ban letarolta a Challenger-mezőnyt, 2021-nek pedig már az ATP meghódításának céljával, a top 100 közelében vágott neki. A szezont végül remek teljesítménnyel, első ATP-szintű tornagyőzelemmel (Umag), valamint Next Gen-világbajnoki címmel, immáron a top 30 közelében zárta.
Tenisz
"Tudom, mit akarok. Itt az ideje a Grand Slam-győzelemnek"
9 ÓRÁJA
Amit pedig 2022-ben produkált, arra kevés jelző maradt. Masters-tornát nyert Miamiban és Madridban, melyek közül utóbbi azért is különösképpen kiemelendő, mert a negyeddöntőben Nadalt, az elődöntőben Djokovicot, a fináléban pedig Zverevet győzte le. Szeptemberben New Yorkban megnyerte a US Opent, és ki tudja, ha nem sérül meg a Holger Rune elleni elődöntőben Párizsban, talán a világbajnokságon is komoly feladat elé állította volna Djokovicot.
Alcaraz 2022-t így is év végi világelsőként zárta, ami a nyilvánvaló sikerek mellett jókora adag terhet és felelősséget is ró a fiatal spanyolra, aki ezentúl a világelsőség minden terhével kell, hogy kimenjen a pályára minden egyes mérkőzése előtt.

Carlos Alcaraz

Fotó: AFP

Az Eurosport állandó szakértője, a hétszeres Grand Slam-győztes Mats Wilander a spanyol tinédzserrel kapcsolatban, méltatva idei eredményeit, leginkább azon elmélkedett, hogyan lesz képes mindezt fenntartani a következő szezonban:
“Ahhoz, amit Carlos 2022-ben csinált, még nem láttam hasonlót, de biztos vagyok benne, hogy mindezt neki is nehéz lesz megemésztenie és kezelnie. Azt gondolom, hogy fel fog benne merülni némi igény az önigazolásra, hiszen szükségszerűen lehetnek kétségei önmagával szemben.
Ezeket a kétségeket megfelelő edzésmunkával lehet eloszlatni, és itt a fizikai felkészülés mellett nagyon hangsúlyossá válik a mentális állapot karbantartása is. Persze, Juan Carlos Ferrero személyében olyan edző van mellette, aki tökéletesen tisztában van azzal, hogy mi a helyes út a játékos számára.”

Carlos Alcaraz és Juan Carlos Ferrero

Fotó: Getty Images

Az utóbbi két évtizedben megszokhattuk, hogy a férfi teniszben a Nagy Hármas uralkodik, mindenki mást csakis hozzájuk hasonlítva lehet értékelni. Abban az érában, amikor az együtt 63 GS-diadalt birtokló Federer-Nadal-Djokovic triumvirátuson kívül valaki más is Grand Slamet tud nyerni, jóformán elkerülhetetlen, hogy egy idő után a sportág valaha volt három legnagyobb alakjához való összehasonlítás tárgyává váljon.
Ezt természetesen Carlos Alcaraz sem kerülheti el, Wilander ugyanakkor óva int az efféle méregetésektől:
“Számomra Carlos a leginkább inspiráló játékos, mégpedig azért, amit 2022-ben elért, és méginkább azért, ahogyan elérte mindezt. Soha nem hasonlítsuk őt Rafához, Rogerhez vagy Novakhoz, mert ahogyan ő felért a csúcsra, ahhoz foghatót még soha senkitől sem láttam.”

Rafa Nadal és Carlos Alcaraz

Fotó: Getty Images

Ha az eredményekben nem is lehet párhuzamot vonni, a győztes típus defíniciójának tulajdonságait keresgetve azonban mégiscsak a nagyok habitusát kell megvizsgálnunk. Ebben a tekintetben pedig van egy olyan tulajdonság, vagy épp adottság (döntse el mindenki, hogy minek tekinthető leginkább), ami kiemeli a nagy bajnokokat a többiek közül. Ez nem más, mint hogy a nehéz napokon is győzni tudnak, valahogy megtalálják a sikerhez vezető utat.
Elég Rafael Nadal Wimbledoni negyeddöntőjére gondolni, ahol jóformán a teljes csapata, élen az édesapjával azt tanácsolta neki, hogy adja fel a mérkőzést Taylor Fritzcel szemben, ő azonban megtalálta a módját, hogy egy nagyjából 60%-os szervával is megnyerje a mérkőzést. Vagy gondoljunk Novak Djokovic közelmúltbeli torinói mérkőzésére Daniil Medvedev ellen, ahol a mérkőzés egy periódusában a szerb annyira padlón volt fizikálisan, hogy remegő kézzel próbálta törölni magát a térfélcserénél. A mérkőzést végül megnyerte, mint ahogyan később az egész tornát is.

Novak Djokovic - ATP Finals

Fotó: Getty Images

Wilander szerint, és ezzel azért nehéz lenne vitatkozni, ha Carlos Alcaraz szeretné fenntartani azt az elképesztő színvonalat, amit 2022-ben elért, akkor ezt a győztes mentalitást kell valahogyan elsajátítania.
“Ha a nagyok érzik, hogy rossz napot fogtak ki, akkor megállnak egy pillanatra, és visszamennek az alapjátékukhoz. Mintha csak azt mondanák, ‘oké, ez most egy melós, taktikus meccs lesz, de utálok veszíteni, úgyhogy nyomjuk’."
Úgy érzem, Carlos számára az lesz az igazán nagy feladat, hogy ezt ő is megtanulja, én személy izgatottan várom, hogy meglássam, mire megy ezen a téren.
Carlos Alcaraz jelenleg Párizsban összeszedett hasfal sérülésének rehabilitációját tölti, ami miatt kénytelen volt visszalépni a torinói világbajnokságtól, valamint a Davis-kupa malagai nyolcas döntőjétől is. Amennyiben felépülése a kívánt ütemben halad, akkor 2023 januárjában ő is ott lehet Ausztráliában. Mivel a neve nincs ott a United Cupra nevezett spanyol keretben, jó eséllyel az Ausztrál Opent megelőző kisebb tornák egyikén térhet vissza a mezőnybe. Erre Adelaide-ben vagy Aucklandben lesz lehetősége.
Forrás: Eurosport
Tenisz
Nadal válaszolt az őt érintő GOAT-kérdésre, de neki fontosabb, hogy jó emlékeket őrizzenek róla
11 ÓRÁJA
Tenisz
Jogos vagy igazságtalan, hogy Djokovicot nem jelölték az ATP Sportszerűségi Díjára?
TEGNAP - 15:44