Novak Djokovic edzője reagált a vádakra: "Miért színlelne sérülést a világ legjobbja?"

Novak Djokovic pályafutása során 10. alkalommal is megnyerte az Australian Opent, ezzel a Grand Slam-győzelmek számát tekintve utolérte a lista élén Rafael Nadalt. A szerb teniszező ráadásul nagyon meggyőző játékot mutatott Melbourne-ben, és kétség sem férhetett a győzelméhez, holott messze nem volt 100%-os állapotban. Utólag elmondta: a vizsgálatok alapján 3 centis szakadás volt a combhajlítójában, ami leginkább a verseny elején hátráltatta.

Goran Ivanišević a versenyt követően elárulta: aggódtak a világelső miatt, különösen Grigor Dimitrovval szemben, akinek megvoltak az eszközei, hogy ártson a sérült Djokovicnak. A bolgár végül szettet sem nyert, ellentétben Enzo Couacaud-val, aki a versenyt követően tett is néhány megjegyzést a szerb sérülésével kapcsolatban. Egészen konkrétan megkérdőjelezte, valóban volt-e olyan problémája Djokovicnak, mint amit ők állítottak.

Ivanišević a Tennis Majorsnek adott interjúban ezekre a felvetésekre is válaszolt.

Novak az első meccsén elfogadhatóan játszott, az viszont meglepett, hogy Tomáš Macháč milyen színvonalon teniszezett. Fogalmam sincs, hogyan lehetséges, hogy ezzel a játékkal a 130. helyen áll a ranglistán, de remélem, hamarosan feljebb kapaszkodik. A következő két meccsén Novak (Griekspoor és Hurkacz ellen) elképesztően játszott.

Medvedev ellen nem éreztem azt, hogy mentálisan a szükséges mértékben jelen lett volna. Hogy konkretizáljam: szerintem hatással volt rá az engedély, ami az Egyesült Államokba való beutazáshoz kellett volna. Rengeteg pontot adott azon a meccsen. Medvedev ellen türelmesnek kell lenned, muszáj felkészülnöd arra az eshetőségre, hogy akár 300 napot a pályán tölts, ha az kell. Novak türelmetlen volt, és amikor megfelelően teniszezett, Medvedevnek elképesztő válaszai voltak. Ez nem csoda, mert a véleményem szerint Novak után ő most a világ második legjobb játékosa.

Mindent egybevetve minden rendben volt, jobb, hogy ez itt történt meg, és nem egy nagyobb versenyen.

Sajnálatos módon igen. Idén nagyon szeretne az USA-ban teniszezni, és ebből a szempontból jó hír, hogy az a szabály, ami ebben megakadályozta, májustól megszűnik. Ebben az esetben az év fontosabb szakaszában már Novak is ott lehetne az Államokban: a US Openen és a New York-i tornát megelőző versenyeken.

Még nem. Játszani szeretne, és én is azt szeretném, hogy beengedjék – neki és a tenisznek is ez lenne a legjobb. Az sem a világ vége, ha nem így alakul, tavaly is kihagyta ezeket a versenyeket. Most az a legfontosabb, hogy ez hamar kiderüljön, és e szerint tervezhessünk.

Ugyanakkor az európai salakpályás szezon szempontjából nem hiszem, hogy a Miamiban való elindulás a legjobb választás. Ez Novakon múlik – a múltban előfordult már, hogy megnyerte Monte-Carlót miután játszott Indian Wellsben és Miamiban is. Amennyiben mentálisan készen áll és az Ausztráliában is látott harcos üzemmódba kerül, akkor minden lehetséges.

Összefoglalva: amikor már azt gondolod, hogy mindent láttál, valami felüti a fejét. Korábban is mondtam, hogy Novak tartott egy kicsit a fogadtatástól, de minden tökéletes volt attól a pillanattól kezdve, hogy megérkeztünk Adelaide-be. Az ottani szerb közösség erősen támogatta, olyan volt, mintha csak Belgrádban lettünk volna – de persze az ausztrál közönség is kitett magáért. Személy szerint azt éreztem, hogy most kapta a legnagyobb szurkolást Melbourne-ben. Ha azt a szaros sérülést nem számoljuk, akkor minden simán ment.

Nem volt egyszerű, ez egyszer biztos. Hozzászoktam a nyomáshoz, Djokovic edzőjeként mindenre fel kell készülnöd, de sajnáltam őt. Adelaide-ben sérült meg, de az egyik edzés során rosszabb lett a helyzet, pont a verseny előtti szombati napon.

2021-ben, amikor hasfalizom-szakadással nyerte meg az Australian Opent, azt gondoltam, hogy már mindent láttam, de ismét képes volt meghaladni önmagát, és nem csak az én várakozásaimat múlta felül, de az orvosokét is.

Minden nap öt-hat óra kezelést kapott, a meccsnapokon és a szünnapokon egyaránt. Ismét bizonyította, mekkora játékos, mivel úgy nyert meg egy Grand Slamet, hogy nem is tudott megfelelően felkészülni.

Nem tudom, hová tenni ezeket az embereket. Még a játékosok között is voltak olyanok, akiket nem tudok komolyan venni. Mindent dokumentáltak – ott vannak az MRI-felvételek, az orvosok és radiológusok szakvéleményei. Most még nem akarta megtenni, de Novak is azt mondta, valamikor nyilvánosságra hozza ezeket.

Az életben minden lehetséges. Mondtam már: lehetetlennek gondoltam 2021-ben is, mégis megcsinálta. Ugyanaz az orvos, akivel akkoriban konzultáltunk, most azt mondta nekünk, hogy képtelenség, és soha nem látott ehhez foghatót az életében. Egyesek jobban megbirkóznak a fájdalommal, mások kevésbé.

Ti is ott voltatok az összes bemelegítésnél, láttatok mindent. A hét közül talán kettő vagy három alakult szokás szerint, a többinél viszont… nem is tudom, minek nevezzem, egyszerűen csak ütötte a labdát, viszont alig mozgott. A meccsein láttuk, hogy nem futott annyit a labdák után, mégis képes volt megnyerni a címet egy tökéletes támadó tenisszel – nekem nem rémlik olyan Slam, ahol ennyire agresszív lett volna.

Miután úgy érezte, hogy javult a lába, és ez a döntőben volt, az egész tornán a legdefenzívebb meccsét hozta le, mivel jobban mozgott.

Az embereket persze nem akadályozhatjuk meg abban, hogy véleményt alkossanak a többiekről, mindenki azt gondol, amit csak akar, de a magam részéről viccesnek tartom, amikor valaki azt mondja, csak szimulálja a sérüléseit. Nyilván, a világ legjobb teniszezőjének pont arra van szüksége, hogy sérültnek tettesse magát egy olyan játékos ellen, aki egyébként csak pár játékot venne el tőle. Így is, úgy is ő nyerne.

Az emberek mindig fognak erről vagy arról beszélni, de az a fontos, hogy a végén Novak emelhette fel a trófeát. Ami a többieket illeti: bocsi, srácok, de én mit tehetnék?

Úgy tudom, készülőben van egy dokumentumfilm erről az egészről, a sérülésekről és mindenről, szóval talán ott hozza nyilvánosságra. Végeredményben ez rá tartozik, senki másra. Mindenki másképpen kezeli a sérüléseit és a médiában tett megjegyzéseket. De azt elképesztőnek tartom, hogy néhány ismeretlen játékos megjegyzéseket tesz, ahelyett, hogy csendben maradna és örülne annak, hogy sikerült nyernie pár játékot ellene.

Egyszerűen csak jól éreztük magunkat. Amikor egy 800 tonnás teher lekerül a válladról, akkor megkönnyebbülsz, de nincs már benned erő ahhoz, hogy megőrülj.

Mindenekelőtt, semmit sem hasonlíthatunk a tavalyi évhez, amit egy átlagos ember túl sem élt volna. Ott voltak az ausztráliai események, aztán 10 napon át ágyban feküdt betegség miatt a salakpályás szezont megelőzően. Monte-Carlóban levegőt is alig kapott, Belgrádra egy picit javult, utána pedig már elkezdett jobban teniszezni – Madridban, Rómában, egészen a Roland Garros-negyeddöntőig. Hogy ott mi történt, azt nem tudom pontosan, egy kicsit furcsa az egész. Novak nem állt rá készen mentálisan, hogy Nadallal harcoljon, a spanyol volt a jobb játékos, megérdemelten győzött.

Idén az lesz a legfontosabb, hogy egészséges maradjon és felkészüljön fizikálisan. Természetesen a Roland Garros van a fókuszban, ott mindent bele kell adnia. Képes rá. Amíg tud járni, Nadal lesz az esélyes salakon, viszont, amennyiben mentálisan felkészült, Novak bárkit képes megverni.

Elsősorban Carlos Alcaraz. Zverev a sérüléséig remek Roland Garrost futott. Tsitsipas is ott lehet korábbi döntősként. Sokan vannak, akik éhesek a sikerre, akik nagyon akarnak és el is hiszik, hogy képesek rá, legalábbis addig a pontig, amíg be nem látják, hogy mégsem. (Nevet.) Érdekes lesz a salakos szezon, számunkra azonban az a legfontosabb, hogy Párizsra érje el a csúcsformát.

Abban biztos vagyok, hogy néhány évig még igen – kettő, három, négy, a pontos számot nem tudom megmondani. A teste tökéletes állapotban van, nagyon figyel rá, és mindig hoz valami újat a programba. Fél lábbal megnyert hét meccset Melbourne-ben, és így is ilyen szinten játszott. Egyre és egyre jobban teniszezik, és ez nem csak az én véleményem, amit az edzőjeként hangoztatok.

Ugyanez feltűnt a kommentátoroknak is, és ami még fontosabb, a társaknak is. Amikor azt mondják, hogy nem volt esélyük, Novak túlságosan mélyen játszott, tehetetlenek voltak… Ezek a srácok 15 évvel fiatalabbak nála, és képtelenek bármit is kezdeni Novakkal, amikor mentálisan készen áll. Túlságosan erős.

Hogy mennyi idő van még benne, az a motivációin, a vágyain és a céljain is múlnak. Néhány év azonban még biztosan lehet.

Az ő pályafutásukban fontos volt, hogy egymást kényszerítették jobb játékra, és ezáltal jobb teniszezővé tették egymást. Ez tartotta tűzben őket.

Ha a sérüléseket és minden egyebet figyelembe veszünk, amiken Novaknak és Rafának keresztül kellett mennie, egészen lenyűgöző bennük, hogy mire voltak képesek, ráadásul még most is ők viszik a show-t a major-versenyeken. Nem mondhatjuk azt, hogy soha nem döntik meg a rekordjaikat, de nehéz most elképzelni ezt. Különösen Novak világelsőként eltöltött idejét – ha valaki korábban azt mondja, képzeljük el ezeket a számokat, azt gondoltuk volna, hogy csak viccel.

Ausztráliában rendkívüli volt a fogadójátéka. Dubajban aztán Felixszel edzett. A srác 220 km/h-s szervákat küld a sarokba, ezeket még két ember is csak nehezen tudná visszaadni, Novak pedig elszúrt néhány fogadást, pedig kitalálta, hova jönnek a szervák.

És akkor elkezdődik. Megkérdezi, hogy miért, majd azt állítja, valami nem stimmel a játékával, de – és ez az edzés érdekes része – mindig kihívások elé állít, hogy találjak valamit a játékában, ezáltal én is jobb edző leszek. Néha egyszerűen csak el kell mondani, hogy ez egy 220-as szerva volt, amit a vonalra ütöttek, ezért nehéz visszaadni. Nehezen fogadja el, de alapvetően jó, hogy ilyen fából faragták – ezért ő az a játékos, akinek 22 Grand Slam-cím van a neve mellett.

Talán akkor, amikor a családjával lazít. A versenyeken és a versenyek körül azonban… Még ha meg is állapodunk abban, hogy kap egy pihenőnapot, mindig hozzáteszi, hogy de azért ebből vagy abból csináljunk egy keveset, vagy, hogy ő elvégez pár gyakorlatot; a végeredményben ezek egyáltalán nem pihenők. Keressük a megfelelő egyensúlyt, de még nem jutottunk el odáig, hogy legyen egy teljesen szabad napja. Nem hiszem, hogy ez valaha megtörténne, így van bekötve.

Úgy érzem, hogy a GOAT-kérdés mindig nyitott marad, mivel ez a személyes ízlésen is múlik. Személy szerint a valaha volt legnagyobb játékosként fogok visszagondolni rá, arra az emberre, aki minden határt átszabott a teniszben. Mintha egyenesen a Twilight Zone című műsorból jött volna: hihetetlen eredmények, hihetetlen ütések, minden hihetetlen. Néha olyan dolgokat művel, amelyeket lehetetlennek tartok – közben pedig a saját szemeimmel látom. És nem csak arról van szó, hogy újra és újra megcsinálja, hanem még jobban. Hatalmas küzdőként fognak emlékezni rá, aki bizonyította, hogy minden lehetséges.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.