Nadal két meccsre a 21. GS-től, Berrettini irdatlan nagy küzdelemben jutott tovább

Meglepetéssel indult a nap, már ha a torna ezen fázisában lehet igazi meglepetésről beszélni. Barbora Krejcikova ugyan a Roland Garroson lett Grand Slam-bajnok, de kemény pályán sem rossz játékos, hisz például a tavalyi US Openen is a negyeddöntőig jutott. Madison Keys meg épp kemény pályán az igazi, hisz ugye a US Openen játszott döntőt annak idején 2018-ban.

Hogy miért számít mégis meglepetésnek Keys elődöntőbe jutása? Elsősorban azért, mert három és fél éve nem járt major-tornán ilyen magasságban, Melbourne-ben pedig hét éve már annak, amikor legutóbb bejutott a legjobb négy közé. Az elmúlt két évben semmi nem utalt arra, hogy ilyesmire képes lehet, még úgy sem, hogy tudjuk róla, bődületes szervája és gyilkos tenyerese van. Már, ha összeszedetten tud játszani.

Egy dolog szólhatott mellette. Az, hogy szinte a semmiből tudott tornát nyerni két hete Adelaide-ben, egy pocsék időszak lezárásaként. Meg talán az sem elhanyagolható, hogy itt az első körben Sofia Kenint, a korábbi bajnokot, az előző fordulóban pedig Paula Badosát verte.

Vele ellentétben Krejcikova azonban nagyon nem volt egyben, szokatlan pillanatokban hibázott, és láthatóan a hőség is gondot okozott neki, miközben az amerikai szinte lubickolt a melbourne-i körülmények között.

„Mindjárt elsírom magam” – mondta Keys a meccs után. „Rengeteget jelent számomra ez a győzelem, mert a tavalyi szezon nagyon nehéz volt a számomra. Sikerült újratöltenem magam fizikálisan és mentálisan is, és nem aggódtam már a tavaly történtek miatt.”

Nehéz megmondani, hogy ezt a meccset Rafael Nadal a teniszező, Rafael Nadal a versenyző vagy Rafael Nadal a legendás bajnok nyerte-e meg. A legvalószínűbb az, hogy a tehetségnek, a győzni akarásnak és győzni tudásnak, valamint az állhatatosságnak és a végtelen hitnek egy különleges elegye okozta azt, hogy ez a fantasztikus sportember behúzta ezt a derbit.

És persze a dologhoz hozzátartozik Denis Shapovalov tapasztalatlansága, rutintalansága és relatív éretlensége is. Meg valószínűleg az is, hogy az esélyesség terhét (még) nem tudja úgy viselni és kezelni, ahogy a legnagyobbak. Hisz ne feledjük, onnantól, hogy 0-2-ről kiegyenlített, és mentálisan és fizikálisan is fölénybe került, egyértelműen ő lett a meccs esélyese.

Egészen döntő szett 0:3-ig, amikorra a lélektani fölényét nemcsak, hogy leadta, hanem hátránnyá változtatta. Pontosabban változtatták, hisz ebben Rafa is vastagon benne volt. Meg benne voltak valószínűleg Rafa gyomorproblémái is, melyek az orvos által kapott gyógyszer hatására az ötödik játszmára már minden bizonnyal enyhültek.

Két meccs kell tehát még Rafának a 21. GS-trófeáig. Ez kevésnek tűnhet, de azért elég sok ez még, ha belegondolunk, hogy hat szettet kell nyernie, két fantasztikus játékos ellen.

„Teljesen kikészített a meleg. Tényleg iszonyú, erre nem voltam felkészülve” – mondta Nadal. „Egy kicsit szerencsém volt az ötödik szett elején. A meccs elején nagyon jól játszottam, pontosan tudom, mennyire nehéz egy olyan játékos ellen teniszezni, mint Denis, ő ugyanis borzasztóan tehetséges. Csodálatos dolog, hogy ott lehetek az elődöntőben.”

Barty úgy hozta le a negyeddöntőjét Pegula ellen, mintha csak a reggeli rutinját végezte volna el. Ébredés, zuhany, fogmosás, felöltözés, … és egy laza kivégzéssel felérő mérkőzés a ranglista 21. helyezettje ellen egy GS-negyeddöntőben.

Papírforma volt a győzelme, de az talán nem, hogy ezt 63 perc alatt tegye meg egy számottevő játékos ellen. Ezzel a sikerrel ő is két meccsre került egy történelmi győzelemtől, akárcsak Rafa. Jó, az ő teljesítménye kisebbet szólna, mint a spanyolé, de neki és az ausztráloknak hatalmas dolog volna. 1980-ban győzött ugyanis legutóbb ausztrál teniszezőnő egyesben a hazai Grand Slam-tornán. Akkor Wendy Turnbull szerezte meg a trófeát.

„Ez egy biztos győzelem volt” – összegzett Barty. „Nagyon jól adogattam, és a tenyeresem is jól működött. Agresszív voltam, nem foglalkoztam azzal, hogy rontok néhányat, tudtam, hogy ez belefér, amíg rendben mennek a dolgok. És szerencsére rendben mentek egészen a meccs végéig.”

Leendő ellenfele, Keys elárult egy fontos dolgot azzal kapcsolatban, miért is ennyire jó Barty fonák nyesése.

Az a teniszező, aki játszott már Monfils ellen, el szokta mondani, hogy nincs rövid és egyszerű meccs a francia ellen. Még akkor sincs, ha az eredményre ránézve ezestleg ezt gondolnánk. A francia gyors, állóképes, ruganyos, és visszaad mindent, mint a fal.

Monfils ezúttal Berrettinit is alaposan megdolgoztatta. Hosszúak voltak a labdamenetek, hosszúak voltak a gémek, és az olasznak futnia is többet kellett, mint amennyit szeretett volna.

A francia ráadásul a harmadik szettben ritmust váltott, emelt a tempón, amivel zavarba is hozta az olaszt. Magához ragadta a kezdeményezést, saját kezébe vette a sorsát, amivel 0-2-ről kiegyenlített A francia nemcsak, hogy gyorsabban játszott, mint a meccs elején, de sokkal nagyobb önbizalommal, sőt, még pontosabban is. Aztán a döntő szettre jött a teljes fordulat. Berrettini tiszta lapot nyitott és hengerelt, Monfils pedig, talán azért is, mert megérezte az esélyt, elhalványult és visszaesett.

Ő lett az első olasz, aki elődöntőt játszhat az Ausztrál Openen.

„Óriási mérkőzés volt, és nagyon sok érzelmi hullámzás” - mondta Berrettini. „Nagyon boldog vagyok, hogy az ötödik szettre összeszedtem magam. Előtte is voltak lehetőségeim, csak nem tudtam élni velük. Ez van, a kocka gyorsan fordulhat.”

„Sok jó fej drukker van itt, de sajnos sokan olyanok is, akik nem szeretik igazán a teniszt. Több tiszteletet érdemel a sportág” – tette hozzá arra reagálva, hogy sokan pfujolni kezdtek a meccs utáni interjú közben.

férfiak:

nők: