Madridban debütált a hibázni képtelen challenge-rendszer

Régóta képezi váltakozó intenzitású viták tárgyát a világ tenisz közbeszédében az a kérdés, hogy most akkor kell-e sólyomszem a salakra, vagy sem? Mint minden nagyobb volumenü kérdésben, itt is rendszeresen ütköznek az érvek, melyeket két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik tábor a salakos tenisz hagyományait kihangsúlyozva elutasítja a technológia alkalmazását mondván, a labda egyértelmű nyomot hagy maga után a pályán, amelyet megvizsgálval megállapítható az ítélet. A másik tábor érvelése ellenben épp arra épül, hogy a simítás utáni első pár játékban még csak-csak alkalmazható a „humán sólyomszem”, utána azonban olyan szinten összejárkálják a játékosok saját térfelüket, hogy ember legyen a talpán, aki egy nyomból megmondja, hogy egyáltalán az-e, amiről ítélkezni kellene.

Az kétségtelen tény, hogy mostanság mintha az újítások korát élnénk a teniszben. A pandémia következtében egész tornákat rendeztek meg vonalbírók nélkül, végre mentesítették a labdaszedőket a törölközők hordozásának cseppet sem nemes feladata alól, és innovatív megoldásokkal próbálják meg áthidalni a 2020-ban kimaradt szűk fél év pontjainak kompenzálását. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hagyományaihoz oly mereven ragaszkodó Wimbledonban is megindult valami, akkor már valóságos forradalomról beszélhetünk. Emlékeztetőül: 2019-től Wimbledonban is játszhatnak tie breaket a döntő szettben, igaz, ehhez a szokásos 6-6 helyett 12-12-es állásig kell eljutni. A másik füvespályás Grand Slamet érintő változás pedig 2022-ben lép életbe, amikortól már a hagyományosan szünnapnak számító köztes vasárnapon is pattog majd a labda az All England Clubban.

Visszatérve a salakos challenge lehetőségére, megjegyzendő, hogy az ATP terveiben már 2020-ra is szerepelt a Foxtenn rendszerének tesztelése, a pandémia azonban átírta a terveket. Mi is hírt adtunk arról 2020 februárjában, hogya férfiversenyeket szervező ATP kísérleti jelleggel mindhárom szinten teszteli egy-egy versenyen a technológia használatát salakon. A rendszer kedvező fogadtatással debültált Rióban, a járványhelyzet miatt azonban a 250-es és az 1000-s szinten való kipróbálására végül nem került sor. Idén Madridban azonban napirendre került a dolog.

Miben más ez a challenge rendszer a többivel összehasonlítva?

A gyártó honlapján elérhető ismertető szerint a fő különbség a pontosságban rejlik. Amíg ugyanis a jelenleg használatos rendszerek a labda röppályájából ítélve megbecsülik annak pontos leérkezését, az új challenge rendszer kiterjedt kamera hálózatának köszönhetően a labda valós talajfogását rögzíti. A gyártó pillanatok alatt elemzi a pálya különböző pontjain elhelyezett kamerák által rögzített képeket, majd „az igazság pillanatában” meghozza a végleges és megingathatatlan döntést.A gyártó ismertetőjében elég nagyot vállal, ugyanis kijelenti, a tévedés és a téves ítélet lehetősége tulajdonképpen kizárt.

A Foxtenn mindezt negyven, a pálya különböző szegleteiben elhelyezett kamerák által másodpercenként rögzített mintegy 100 000 nagyfelbontású kép segítségével tartja vállalhatónak, ami első blikkre laikus szemmel is elegendő érvnek tűnik. A más borításokon használatos rendszer nagyságrendekkel kevesebb, mintegy tíz kamera által másodpercenként rögzített 1500 kép alapján becsüli meg, hogy a vitatott labda kint volt-e vagy sem.

A Foxtenn ráadásul még abban is úttörő, hogy a kameráit a borításra helyezve a legkedvezőb szögből rögzíti a labdák becsapódását, szemben a többi technológiával, amelyek magaslatra, valamilyen álványra pozícionálják a rögzítő egységeket. Ez utóbbi tartók folyamatosan ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, a lelátók környékén akár egy néző is felboríthatja őket, miáltal jelentősen sérül az eszköz megbízhatósága.A gyártó szerint a fenti adottságok összességéből fakadóan a salakos challenge rendszernek megbízhatóságban és precizitásban egyszerűen nincs párja.

A Foxtenn megdöbbentő, egymillió labda landolását dokumentálta valamennyi borításon az ötéves tesztidőszak során, az eredmények pedig rendszerhibát egyetlen esetben sem mutattak ki. Nem csoda tehát, hogy Madridban debütálhatott a rendszer, amelyet hivatalosan is jóváhagyott az ITF, a WTA , az ATP, valamint a Grand Slam tornák is, így elvi akadálya nincs annak, hogy a technológiát valamennyi versenytípuson bevessék.

A játékosok részéről igény mindenképpen mutatkozik az újításra, ennek legutóbbi jelét a római mesterverseny hétfői játéknapján láthattuk. Stefano Travaglia elleni első körös mérkőzésén ugyanis a lelkesedéssel aligha vádolható Benoit Paire vitatott hevesen egy ítéletet Carlos Bernardes székbírónál, rá is kérdezve, hogy mi történik, ha ő maga fotózza le a labda nyomát. Érdemi válasz hiányában a francia lőtt egy képet a nyomról, a székbíró erre sportszerűtlenség miatt figyelmeztette. Sokat nem kell foglalkoznia a dologgal, az olasz ugyains két sima szettben búcsúztatta, Paire így Madrid után ismét visszatalált a vereségek útjára. Egy lelkes támogatója tehát mindenképpen van a Foxtenn rendszerének.

Forrás: foxtenn.com