Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Újabb magyar teniszezőnő jutott a legjobb 100-ba! – Interjú Udvardy Pannával

Eurosport
Eurosport

Frissítve 29/11/2021 - 12:55 GMT+1

Harmincegy torna, százegy mérkőzés, kétszázötvenhat pozíció előrelépés a világranglistán. Ez Udvardy Panna idei teljesítménye

Udvardy Panna (Fotó: Hungarian Tennis)

Fotó: facebook

Miközben a magyar teniszrajongók a Davis kupa csapatunk tisztes helytállására és Piros Zsombor fantasztikus győzelmeire fókuszáltak, a világ másik felén Udvardy Panna még egy hetet ráhúzott dél-amerikai túrájára, hogy elérje hőn áhított célját, beverekedje magát a világ száz legjobb teniszezője közé, és ezzel „megváltsa jegyét” a jövő évi ausztrál nyílt teniszbajnokság főtáblájára. A díjátadó ünnepség után készséggel fogadta telefonhívásunkat.

Másfél hónapja kint vagy Dél-Amerikában. Bejártad Perut, Argentínát, Uruguay-t és háromszor Brazíliát. Lejátszottál 33 mérkőzést gyakorlatilag pihenő nélkül. Hogy lehet ezt bírni?
Mentálisan és fizikálisan egyaránt nagyon megterhelő volt. Igazság szerint Wimbledon óta nem nagyon voltam itthon, kivéve a Hungarian Grand Prix-t. Nyáron a Tennis Europe hat helyszínén versenyeztem, illetve Romániában és Szerbiában is. És ott volt a US Open majd Indian Wells is, még a dél-amerikai túra előtt. Elképesztően sok mérkőzés van bennem. Soha nem játszottam még ennyit egy évben. Tényleg nagyon fáradt vagyok, de egyben nagyon boldog is.
Mi volt a fő célod a dél-amerikai versenyekkel. Az Ausztrál Open főtáblára kerülés, vagy a top 100-as ranglistahelyezés elérése?
A fő cél az volt, hogy bekerüljek a százba. Így indultam útnak, ráadásul ezek mind salakpályás versenyek voltak, amin nagyon szeretek játszani, és éreztem, hogy a formám is megvan ahhoz, hogy ezt elérjem. Az Ausztrál Open főtábla már két héttel ezelőtt biztosnak tűnt, hiszen a jelenlegi helyzetben elég valószínű, hogy a 110. hely környékével is oda lehet jutni alanyi jogon.
Egy héttel ezelőtt már majdnem összejött a top 100. Uruguayban az elődöntőben visszavágtál Jimenez Kasintsevának a korábbi vereségért, majd a döntőben jött Diane Parry, aki szintén egyszer legyőzött téged. Ha neki is vissza tudtál volna vágni, már az elég lett volna a top 100-hoz. Ez sajnos nem sikerült. Hogy tudtad magad összeszedni, hogy még egyszer átutazz Brazíliába, és nekivágj egy olyan hétnek, ahol tudni lehetett, hogy csak a végső győzelem elég.
Igen, nagyon sokáig gondolkodtam rajta, hogy ide már el se jövök, és inkább hazamegyek pihenni. Viszont nem hagyott nyugodni az a gondolat, hogy mennyire bánni fogom, ha meg se próbálom. Valószínű ez az érzés rányomta volna a bélyegét a pihenőmre és a következő évi felkészülésre is. Így vettem egy nagy levegőt, és elhatároztam, hogy plusz egy hét ide vagy oda nem számít, megyek és kész. Megvettem a repülőjegyet Brazíliába és a következő pillanatban ismét a pályán találtam magam. Ráadásul a fáradtságom ellenére továbbra is jól ment a játék, és, habár nem voltak könnyűek a meccseim, mégis elég simán eljutottam a döntőig.
picture

Udvardy Panna (Fotó: Nemzeti Sport)

Fotó: Other Agency

Na, igen, a döntő. Egyszer már elcsúsztál az utolsó banánhéjon, most ismét itt volt a lehetőség, erre 0-6 az első játszma. Innen hogy…?
Az első játszmában csak az járt a fejemben, hogy végre elérhetem a nagy álmomat. Egyszerűen arra fókuszáltam, és ez túl nagy tehernek bizonyult. Kapkodtam, túl hamar be akartam fejezni a pontokat, de gyakorlatilag nem tudtam három ütést egymás után a pályára tenni. Az a durva, hogy még így is voltak sanszaim a game-ekben, de semmi nem akart sikerülni. Tudtam, hogy változtatnom kell. Az első szett után kikértem a mosdószünetet, és ez idő alatt próbáltam újratervezni a dolgokat. Ez elég jól sikerült szerencsére. Pontról pontra kezdtem koncentrálni, és csak saját magammal foglalkoztam, próbáltam kizárni a fejemből a tét nagyságát. Igazság szerint egész évben ezen dolgoztunk a sportpszichológusommal Nikola Milinkovićcsal, és most nagyon nagy hasznát tudtam venni ennek.
A 2021-es évet a 352. helyen kezdted. Mi volt a célkitűzésed az év elején, mennyivel szárnyaltad túl?
Eredetileg azt terveztük el az edzőmmel, hogy jó lenne a 250-be bekerülni, és egy-két Grand Slam selejtezőn részt venni. Aztán megnyertem két 25 ezres versenyt tavasszal és nagyon jó formába lendültem. Az új célkitűzés a top 200 lett. Aztán a top 150, majd a top 100. Nem is álmodtam arról, hogy már idén összejöhet, de nagyon örülök neki.
Mi kellett ahhoz, hogy így beinduljon a szekér?
Ez egy nagyon összetett dolog. Először is, rengeteget dolgoztam a siker érdekében. Másrészt életemben először egy olyan csapat van körülöttem, akik rengeteg terhet levesznek a vállamról, így én kizárólag a teniszemre tudok koncentrálni. Egy évvel ezelőtt találkoztam Mark Gellarddal, aki látott játszani, és mondta nekem, hogy nem érti, mit keresek 300-on kívül a ranglistán, hiszen top 100-ban a helyem. Sokat segített abban, hogy higgyek magamban és abban is, hogy edzőt és támogatókat találjon nekem. 18 éves koromtól kezdve mindent egyedül intéztem, minden kiadást előre meg kellett tervezni, egyedül utaztam. Nem volt könnyű. Most ezek a dolgok megoldódtak. Vannak szponzoraim, olyan is, aki Redfoo-t, az LMFAO korábbi DJ-jét is támogatja. Meg tudom válogatni, hol szeretnék versenyezni, nem kötnek az anyagi korlátok egy szűk régióba. Plusz, amit már említettem, hogy a sportpszichológusi segítség is sokat jelent. És gyakorlatilag minden versenyre utazó edző kíséretében mentem. Mondjuk ez utóbbi érdekes sztori.
Hogy is volt ez?
Nagyjából 6-7 hónapja dolgoztam együtt Cristian Kordasszal. Ő kísért mindig a versenyekre, vele jutottam el Wimbledonba is. Aztán amikor Peruban voltunk mondta nekem, hogy van egy argentin lány, akit szintén szeretne a csapatában tudni. Mivel az utóbbi időben most először éreztem azt, hogy teljes figyelmet kapok, amire nagy szükségem volt, nem örültem a hírnek. A csapat bővülésével a figyelem is megoszlott volna, és egymáshoz is folyamatosan alkalmazkodnunk kellett volna. Én ezt szerettem volna elkerülni, de Cristian a szavát adta a másik lánynak, így döntenünk kellett. Végülis arra a megoldásra jutottunk, hogy külön folytatjuk tovább. Szerencsére van egy ír barátom, akivel korábban együtt edzettünk Spanyolországban. Ő azóta az edzősködés irányába fordult, és amikor felkerestem, egyből kirepült hozzám, és segített a maradék versenyen. Örülök neki, hogy a nehézségek ellenére ilyen jól alakultak a dolgok.
picture

Udvardy Panna

Fotó: facebook

Azért ahhoz, hogy az embernek igazán megjöjjön az önbizalma, nem mindig elég a fizikális és mentális felkészülés, egy-két nagy mérkőzésre, nagy győzelemre is szükség van.
Igen, de szerencsére ebből sem volt hiány. Még tavaly decemberben egy meghívásos tornán játszottam Magda Linette ellen, aki akkor 30. körül volt a ranglistán, és le tudtam őt győzni. Ez sokat segített. Vagy ott volt például a wimbledoni selejtező második fordulója, ahol ki-ki meccsen kaptam ki Camila Osoriótól. Ott éreztem, hogy nekem is van helyem a legjobb 100 között, és valahol dühített is, hogy miért nem vagyok még ott.
Beszéljünk kicsit arról, hogy mi következik ez után. Gondolom először is pihensz egy nagyot.
Igen, most egy hétre hazautazom Magyarországra meglátogatni a családomat, utána vissza Floridába, ahol jelenleg lakom. Ott elkezdjük a jövő évi felkészülést, ami 2-2,5 hét lesz majd. Utána visszajövök Magyarországra, az ünnepekre, és onnan irány Ausztrália. Két felvezető versenyt tervezek az Ausztrál Open előtt. Az egyik a 250-es torna Melbourne-ben, és ha ott jól szerepelek, akkor a következő héten jöhet az 500-as verseny.
Lesz-e Udvardy Panna, Bondár Anna páros az Ausztrál Openen?
Beszéltünk róla Annával, de a ranglistánk alapján nem biztos, hogy együtt felférnénk a főtáblára, így mindketten a saját utunkat járjuk. Én a román Cristian Jaqueline-nel játszom majd a párosban, és a brazil Felipe Alves-szel vegyes párost. Mindkettőjüket jól ismerem junior korom óta.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés