Akarhatja-e Federer jobban a Garrost, mint a Wimbledont?

Egyelőre nyitott, nem zárkózik el. Bár nem mond semmi konkrétat, de azért sejtet. Úgyhogy egyre inkább azt lehet gondolni, hogy így vagy úgy, ha csak egy-két tornán is, de Roger Federer játszani fog salakon ebben a szezonban.

Két éve elindult két salakos versenyen, Monte-Carlóban és Rómában, ám a Roland Garrost sérülés miatt nem tudta vállalni. Tavaly pedig ő maga döntött úgy, hogy Wimbledon érdekében kihagyja a teljes salakszezont. A döntés akkor maximálisan kifizetődött.

Most azonban egészen más a helyzet. Azzal, hogy tavaly győzött a füves Grand Slamen, lezárt egy hosszú korszakot, melyben egyre csak üldözte és üldözte a nyolcadik wimbledoni trófeáját. Persze nyilván meg akarja majd védeni a címét, de az emberben óhatatlanul felmerül, hogy

Megannyi rekordja közül ugyanis az egyik legerősebb az volna, ha valamennyi Grand Slam meglenne neki minimum kétszer. Ez korábban a férfiaknál csak Rod Lavernek sikerült, ha azonban tisztán csak az open érát nézzük, akkor még senkinek. Legközelebb tán Rafael Nadal volt hozzá a 2014-es Stan Wawrinka, valamint a tavalyi Federer elleni Ausztrál Open-finálékban. Illetve maga Fed a 2011-es Garros-döntőben, bár Rafa számára azért mindkétszer nagyobb sansz mutatkozott.

Hárman vannak olyanok, akik ennek a hatalmas tettnek a végrehajtására egyáltalán pályázhatnak. Federer, azóta, hogy 2009-ben megnyerte a Garrost, Nadal, amióta behúzta a 2013-as US Opent, és Novak Djokovic, amióta 2016-ban győzni tudott Párizsban.

Ha a jelenlegi formájukat és egészségi állapotukat összevetjük, akkor most Federer áll a legközelebb ahhoz, hogy ebből a szempontból is történelmet írjon. Segíti őt az, és talán az indulási szándékát is befolyásolja, hogy legnagyobb ellenfelei, mind formahanyatlással és/vagy fizikális problémákkal küzdenek.