Robbie Maddison Tahitin szörfözött – motorral!

Azt megszokhattuk már Robbie „Maddo” Madisontól, hogy mindig valamilyen őrült rekordon töri a fejét. Többször megjavította a motoros ugrás távolsági világcsúcsát, átugratott a Korintoszi-csatornán, és még sorolhatnánk. Ez azonban túlmegy mindenen, amivel eddig próbálkozott.

A 34 éves ausztrál rider két évig készült erre a mutatványára. Hiába viszi végig mindig, amit kitalál, ezúttal a közvetlen környezete is kételkedett benne, korábbi segítői, sőt, barátai is azt hitték, megőrült.

Az ötlet persze nem hirtelen jött. Robbie Ausztráliában, tengerparton nőtt fel, imád szörfözni, wakeboardozni. Mindig lenyűgözte őt, ahogyan a különböző vízi járművek hasítják a habokat. Egy nyaralás alkalmával aztán fejébe ötlött, hogy megfelelő felhajtóerejű sítalppal felszerelve egy motorral is lehetne a vízen menni.

Az alkalmas talp tervezésében egy korábbi rakétafejlesztési mérnök segített. Sokféle módozatot kipróbáltak, mire megtalálták azt, aminél a felhajtóerő és az irányíthatóság optimális kombinációja adott volt. Csakhogy a négyütemű Honda CR 500R és a KTM 450 SX-F sem bírta a vizet. Minden merülés után napokba tellett újra beindítani. Robbie erre elővette a kétütemű KTM 250 SX-ét. Azon viszont nem működtek úgy a lécek. Miután nem sikerült a San Franciscói öbölt átmotorozni (a leghosszabb táv 5 km volt, amit meg tudott tenni), egy időre feladta. Teljesen maga alatt volt, közben senkinek sem árulhatta el, min dolgozik.

Aztán újra nekifutott és rájöttek, hogy a motor súlypontjával van a baj. Pontosabban, a léceket a nehéz Hondához fejlesztették, de a KTM-nek másutt van a súlypontja. Amint erre rájöttek, már csak egy alkalmas vízfelület kellett a teszteléshez, ahol nem hemzsegnek a kíváncsi szemek. Lake Elsinore végül rábólintott, hogy használja a tavat, ha le tudja úgy szigetelni a motort, hogy az nem szennyezi be a tó vizét. Itt sikerült először 10 km-t mennie a vízen. Szerencséjére a helyiek őrizték a titkot, senki sem szivárogtatott ki fotókat a közösségi médiában.

Igen ám, csakhogy Robbie nem szimplán egy tó felszínén akart motorozni. Ő a világ legnagyobb hullámát akarta motorral meglovagolni.

Tahiti Teahupo’o partja hírhedt a szörfösök körében. Maddo ezt szemelte ki a rekordhoz. Április 17-én felvonult a teljes filmes csapattal, akikkel egytől-egyig titoktartási szerződést írattak alá. A motor a sós és meleg tengervíz eltérő sűrűsége miatt lényegesen alacsonyabb végsebességet ért el, de alkalmasnak tűnt a hullámlovagláshoz.

Egy hajóra épített rámpáról futott neki a víznek, a hullám kiválasztásban egy helyi szörfös barátja segített. Eleinte semmi sem úgy működött, ahogy Maddo elképzelte, folyton elsüllyedt. A csapat hangulata mélypontra került. Kezdte azt hinni, hiába rángatta el a csapatot a világ végére.

Aztán rájött a technikára, és sikerült meglovagolnia egy hullámot. Megvolt a felvétel is – a csapat mégsem volt elégedett, mert a hullám nem volt elég nagy, nem ezért jöttek.

A filmes stáb nagy része elutazott, csak páran maradtak Robbie-val, hogy egy nagyobb hullámra várjanak. Az előrejelzések ígéretesek voltak, kezdtek is szállingózni a szörfösök a világ minden tájáról. Egyszerre túl zsúfolt lett a part.

Maddo ezért egy másik, közeli partszakaszt nézett ki, a Paparát. Kis híján az életével fizetett érte.

Hatalmasak voltak a hullámok. Ezt a partszakaszt nem ismerték olyan jól, és Robbie-nak sem volt jó előérzete, legszívesebben otthon maradt volna. De tartani akarta a szavát.

Ezúttal a rossz hullámot választotta. A nyolc méternél is magasabb vízhegy maga alá temette, és percekig nem bukkant fel. Miközben a vízben hánykolódott, azt gondolta, ezek élete utolsó pillanatai. A víz ereje letépte róla a szemüveget, a motorról egy csomó alkatrész leszakadt.

A csapat végül ki tudta őt húzni a vízből. Akkor úgy döntött, ez volt az utolsó hullám. Legalábbis ami ezt a kirándulás illeti.

Maddo ugyanis azóta gyakorol, hogy minél tovább vissza tudja tartani a lélegzetét a víz alatt. Jelenleg 3 és fél percnél tart, de a célja hat perc. Mert vissza akar menni. És ezzel még nincs vége a kalandoknak: