A Le Mans-i legenda 1.

Legelőször magának a futamnak a legendájáról kell beszélni. Miért a Le Mans-i 24 órás lett minden idők legnagyszerűbb autóversenye, mikor a múltban trónkövetelők sora tolongott. A válasz akár egyszerű is lehet: mert Franciaországról van szó, és a franciák tették le a sportág alapkövét, valamint a világ egyik legrégebbi megmérettetése Le Mans.

Ezúttal a „konkurensekkel” foglalkozunk. Olyan futamoknak állítunk emléket, amelyek meghatározták az autósport fejlődését, de nem léteztek annyi ideig, mint a Le Mans-i 24 órás.

Menjünk egy házzal arrébb, Olaszországba. A legrégebbi „endurance”, vagyis hosszú távú klasszikus verseny, az 1906-ban alapított Targa Florio volt. Autóúton, Szicília hegyein vezetett a pálya vonala, közel Palermóhoz. Az ötlet Vincenzo Florio fejéből pattant ki, aki már a századfordulón, 1900-ban életre hívta első autóversenyét, mely a Coppa Florio (Florio kupa) névre hallgatott. Az első Targa Florio pokoli kemény kihívást jelentett; 446 kilométert kellett megtenni rémes körülmények között. Alessandro Cagno győztes ideje 9 óra (!) volt, átlagsebessége pedig 50 km/óra. A Targa Floriót 1977-ig rendezték meg, legsikeresebb márkája a Porsche lett tizenegy győzelemmel.

Mielőtt tovább mennénk, elevenítsük fel Alessandro Cagno (aki a versenyzés mellett aviátor is volt) 1960-as években tett nyilatkozatát, amely rávilágít a hőskorszak romantikájára. „A mai versenyzőknek könnyű a dolguk, mert csak vezetniük kell. A mi időnkben ez másképp volt. Elképesztő akadályokba ütköztünk, akkoriban például nem voltak aszfalt utak. S minden a mi feladatunk volt, szerelni a kocsit, kereket cserélni, menet közben megküzdeni a balesetekkel, a versenyzés végtelen kényszermunka volt. Reggel ötkor rajtoltunk és délután értünk célba.”

Maradjunk Olaszországban. Meg kell emlékezni a Mille Miglia-ról. Ahogy a nevében is benne van, 1000 mérföld volt a táv, és a második világháború utáni legfontosabb sportkocsi versenynek számított. 1927 és 1957 között huszonnégy ilyen típusú küzdelmet bonyolítottak le. Aymo Maggi báró és Franco Mazzotti hozta létre a Mille Miglia-t, ami Brescia és Róma között zajlott. 1927. március 26-án rajtoltak először, és közel egy napig bolyongtak az 1618 kilométeres pályán. A kor nagyjai minden évben visszatértek ide, és sikerre is vezették autóikat: Tazio Nuvolari, Rudolf Caracciola, Achille Varzi, Antonio Brivio, Alberto Ascari és Stirling Moss.

Elérkeztünk a 24 órásokhoz. Ma már nehezen hihető, de Belgium roppant fontos szerepet játszott az autósport életében, ezért egy évvel az 1923-as első Le Mans-i 24 órás után, azonnal megrendezték Spa-Francorchamps-ban az egynaposat. Ez a verseny a mai napig létezik, s eleinte ugyanazok látogattak ide, akik Le Mans-ba is. Spa egy idő után bekerült valamelyik sorozat – túrakocsi Eb, túrakocsi vb, FIA GT, Blancpain – programjába, így a prototípusok kiszorultak a rajtrácsról.

Ami a Nürburgringet és az ottani 24 órásat illeti, 1970-ben írták ki először, ám voltak elődei is. Először 12 órással kezdtek, aztán emelték a tétet 24, 36, 84 és 96 órára! A maratoni távoknak komoly érdeklődésük volt, az utolsó, 1971-es 96 órás futamra 39 autóval neveztek és 16-an értek célba. A szerdától szombatig tartó kiképzést nem csoda, hogy a kis köbcentis járgányok élték túl, a győztes francia trió Alpine A 110-ese 1.6 literes volt.