Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

35 ezer tehén bőre megy rá egyetlen NFL-szezonra, az óceánok pedig labdatemetőkké válnak

Németh Dániel

Frissítve 19/08/2022 - 19:53 GMT+2

A sportfelszerelések módosítása – különösen a profik között – mindig érzékeny téma, a környezetvédelmi szempontok azonban ezen a téren is egyre hangsúlyosabbak. Manapság a gyártók is előszeretettel kutatják, mivel lehet pótolni az állati eredetű anyagokat, és hogyan cserélhetnék le a természetre is káros műanyagokat.

A sport káros hatásai: a labdák gyártása környezetszennyező, jó részük a tengerben végzi

Fotó: AFP

A labdák számos sportágban elengedhetetlen kellékek, ennek megfelelően világszerte több milliót gyártanak belőlük évente.
Jelentős részüket bőrből készítik – egy átlagos NFL-szezon során 35 ezer tehén bőrére van szükség a meccseken felhasznált 700 ezer labdához – emellett a gumi és a műanyag is széleskörben elterjedt.
A felhasznált anyagok, a gyártás folyamata, illetve az a tény, hogy a labdák jó része a szeméttelepen vagy rosszabb esetben a tengerben végzi, rossz hatással lehetnek a környezetre.
A BBC összefoglalta, milyen problémákat okozhatnak a labdák, és mit tehetünk ez ellen.

Állati eredetű alapanyagok és nem megújuló erőforrások

Egyetlen tehén bőréből a Wilson Sporting Goods (amely 1941 óta a liga hivatalos beszállítója) tájékoztatása szerint körülbelül 20 NFL-labdát lehet elkészíteni. Csak a Super Bowl alatt 216 labdát használnak fel: mindkét csapat 54-et kap az edzésekre, és ugyanennyit különítenek el a mérkőzésekre is.
Az NBA-ben – ahol jelenleg szintén a Wilson a hivatalos beszállító – a labdákat bőrből és gumiból készítik. Az NBA-ben használt labdákhoz a chicagói The Horween Leather Co szállítja a bőrt lassan 20 éve, számításaik szerint egy állat bőre 10 labdához elegendő.
A kriketthez vagy a baseballhoz hasonló sportágakban is a bőr és a gumi a fő alapanyag, ezt egészítik ki parafával, illetve madzaggal vagy cérnával.
Hogy miért problémás az állatoktól származó alapanyagok használata?
Mert a legtöbb ország aláírta a Párizsi Megállapodást, amely egyértelmű célként tűzi ki az üvegházhatást felgyorsító, globális felmelegedést eredményező gázok kibocsátásának csökkentését.
picture

Matthew Stafford (Super Bowl)

Fotó: AFP

Az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátás országonként eltérő, ám az ENSZ becslései szerint a teljes gázkibocsátás mintegy 14%-a tartozik hozzá, leginkább a metán formájában.
Környezetszennyezés alatt leginkább a széndioxidot szokás érteni, holott rengeteg egyéb káros gáz keletkezhet az emberi tevékenységek során. Az állattartásnál pont a metán jelenti a fő problémát, amely az ENSZ szerint 100 év alatt 34-szer nagyobb környezeti kárt okozhat, mint a széndioxid.
Ezeket az állatokat természetesen nem pusztán a bőrük miatt ölik le, a Wilson például a cég tájékoztatása szerint olyan állati eredetű alapanyagokkal dolgozik, amelyek a húsipar melléktermékeként keletkeznek. Azt is hozzátették: konkrét előírások és szabályok vonatkoznak a gyártási folyamatra, amelynek minden tekintetben meg kell felelnie a vállalatnak.
Ott van még a nyersanyagok kitermelésének, előállításának és szállításának folyamata, amely szintén hatással van a bolygóra.
Csak, hogy egy konkrét példát hozzunk: a focilabdához felhasznált gumi lehet, hogy Ázsiából származik, a gyártás viszont a kontinens egy másik pontján zajlik.
picture

Kemény harc a labdáért Tyler Adams és Jordan Ayew között

Fotó: Eurosport

Becslések szerint évente több mint 40 millió focilabdát gyártanak le. A modern, prémium labdák fő alapanyaga a butilkaucsuk, valamint a polierután, vagy szintetikus bőr, amelynek a nyersolajból készített műanyag az alapja. Ez utóbbi nem kimondottan számít megújuló nyersanyagnak, de legalább a ragasztók és a textíliák egy része természetes alapanyagokból származik.
Az idei labdarúgó-világbajnokságra az Adidas szállítja a hivatalos labdákat, amelyekbe mikrochipeket is belevarrtak – ez tovább növeli az anyagterhet és a gyártási időt egyaránt.

Hol végzik a labdák?

2018-ban egy fényképészeti projekt, a PENALTY keretein belül Mandy Barker arra kérte az embereket, hogy küldjenek neki olyan labdákat, amelyeket a tenger a partra sodort. Négy hónap alatt 992 hulladékként sodródó labda került hozzá a világ 41 különböző szigetéről és országából, 144 strandról. A felhívással 89 embert sikerült mozgósítani.
A labdák egy része tehát a tengerbe kerül, vagy pedig a szeméttelepen végzi. Néhány sportban ugyanakkor már dolgoznak azon, hogy meghosszabbítsák az általuk használt labdák élettartamát.
A Premier League-ben például az újrahasznosítható részeket újra is hasznosítják. A klubok ugyanazt a készletet használják a szezon során, a mérkőzéseken és az edzéseken egyaránt.
Az újrahasznosításnak és az újrahasználásnak számos módja van, bevett szokás például, hogy a labdák az akadémiákhoz kerülnek, a rehabilitációjukat végző játékosok használják tovább, vagy jótékony célra ajánlják fel a klubok társadalmi programjain keresztül.
A Tottenham Hotspur, amely a Liverpool mellett első helyen végzett a csapatok fenntarthatóságát mérő „zöld ligában”, a már teljesen használhatatlannak ítélt labdákat a stadionban dolgozó rendőr- és keresőkutyáknak adja.
picture

A meccseken és edzéseken sem használható labdákat rendőrkutyáknak adja a Tottenham

Fotó: AFP

A Boston Red Sox körülbelül 56 ezer baseball-labdát használ el egy szezon során, amelyek az éles bevetés után az ütős edzésekre kerülnek, vagy az egyik alsóbb osztályú csapatukhoz küldik őket.
Az Angol és Walesi Krikettszövetség tájékoztatása szerint a profi bajnokságaikban használt labdák többségét iskoláknak adományozzák.
Wimbledonban pedig a verseny alatt felhasznált körülbelül 58 ezer labda egy részét újracsomagolják, amit a helyszínre kilátogató nézők megvásárolhatnak. Az ebből befolyó összeget jótékony célokra fordítják.
Többen azt is megerősítették, hogy a gyártástechnológia során egyre inkább szempont a fenntarthatóság, a teljes átálláshoz azonban időre van szükség – az elit szintre jellemző, kézzel készített labdákat a mai napig hagyományos úton állítják elő.

Vannak jobb módszerek?

Néhány vállalkozás kimondottan azzal a céllal jött létre, hogy környezetbarát labdákat és sportfelszereléseket gyártson.
Egy kanadai cég például vízben oldódó és biológiailag lebomló golflabdákat tervezet, és ugyanezt tervezik a labdatartók kapcsán is.
Egy másik, amerikai központú vállalat pedig „minőségi sportszereket” ígér, mindezt biológiailag lebomló műanyag felhasználásával.
Troy Akin ötletgazda elmondta, hogy a vegán sportcuccok keresése közben rájött, hogy a felszereléseinek többsége a természetre káros műanyagot is tartalmaz.
„Találtam egy olyan anyagot, amely biológiailag lebomló, fenntartható, vegán, és a sportágak többségénél felhasználható – így hoztam létre a vállalatomat.”
A műanyaghoz hasonló tulajdonságok miatt széleskörben felhasználható, kosárlabdát, focilabdát és amerikai focilabdát is gyártanak belőle.
„Lényegében ez a gumi és a műanyag keresztezése, csak sokkal fenntarthatóbb módon készül, és 3-5 év alatt lebomlik” – tette hozzá a cégvezér.
A változtatásokkal ugyanakkor érdemes csínján bánni, a profi sportolók ezen a téren meglehetősen kényesek. Legtöbben egy idő után a szokások rabjaivá válnak, és mivel sokszor a labda a fő eszközük, akár a legkisebb változtatás is fennakadhat a szűrőn.
picture

A hírhedt Jabulani: az innovatív labda nem aratott osztatlan sikert a kapusok körében

Fotó: Eurosport

2006 nyarán az NBA akkori beszállítója, a Spalding szintetikus labdával kísérletezett. Bátor vállalás volt ez azok után, hogy a 60 év alatt ez volt a második változtatásuk, és több mint 35 szezon elteltével az első.
A szintetikus anyagból készített labdákra gyorsan panaszkodni kezdtek a játékosok, mivel az nem pattant olyan nagyot, túl csúszósnak érezték, és helyenként fel is sértette a kezüket. Nem kellett sokat várni a régi, jól bevált bőrlabdák visszatérésére.
A 2010-es világbajnokságon a kapusok panaszkodtak a nyolcrészes, Jabulani névre keresztelt labda kiszámíthatatlan mozgására. David James, az angol válogatott kapusa egyenesen borzalmasnak nevezte. A későbbi változatokban módosítottak rajta, hogy elkerüljék a hasonló problémákat.
Ami Akin cégét illeti: a következő cél az, hogy még több felszerelést gyártsanak fenntartható módon.
„A baseballkesztyű a kiszemelt, ezen dolgozunk most a baseball-labdák mellett. És vannak még más sportágak is, amelyek állati eredetű termékeket használnak, vagy amelyek környezetbarátabb felszereléseket is használhatnának.”
Forrás: BBC

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés