Számok és tények 2021-ből

Yan mellett Zhao Xintong is nyert Triple Crownt, tehát ebben a pillanatban két kínai játékosnál van kettő a három Triple Crown trófeából. Ilyesmire azért pár éve még nem számíthattunk. Érdekes módon más jele nemigen látszik akár a generációváltásnak, akár a Kína felé tolódásnak. Persze Jordan Brown győzelme óriási meglepetés volt a Welsh Openen, de az elég egyértelműen egyszeri, kiugró teljesítménynek tűnik.

Ha nem számítjuk a Championship League-et és a Shoot Outot, illetve az új WST Pro Seriest, amelyek nem igazán komoly versenyek, és csak a többi, azaz a fajsúlyosabb versenyeket vesszük, ahol legalább négy nyert frame-ig tartanak a meccsek, akkor 2021-ben ezt tapasztalhattuk: a Masterst Yan Bingtao, a German Masterst, a Gibraltar Opent és a Champion of Championst Judd Trump, a Welsh Opent Jordan Brown, a Players Championshipet John Higgins, a Tour Championshipet és az English Opent Neil Robertson, a világbajnokságot Mark Selby, a Northern Ireland Opent Mark Allen, az Egyesült Királyság Bajnokságát Zhao Xintong, a Scottish Opent Luca Brecel, a World Grand Prix-t Ronnie O'Sullivan nyerte. Azaz a 13 valamirevaló versenyt tíz különböző játékos vitte el.

Ez üdítő változatosság ahhoz képest, hogy 2020-ban 16 ilyen szintű versenyen mindössze nyolcan osztoztak meg: Trump vitt hatot, Robertson hármat, Selby kettőt, O'Sullivan, Murphy, Bingham, Allen és Maguire egyet-egyet. És abból az évből ugye nem látunk egyetlen valódi meglepetés bajnokot sem...

A legfurább éve talán Shaun Murphynek volt. 2005 világbajnoka korai vereségekkel, és egyetlen elődöntővel érkezett a világbajnokságra, ahol még önmagát is meglepve a fináléig menetelt. Aztán nyár végén ugyanott folytatta, ahol a vb előtt volt: csupa első és második körös vereséget tud felmutatni, egyetlen negyeddöntő mellett. Az új szezonban 16 meccséből hatot elbukott, és majdnem sikerült kikapnia Ng On-yee-től, a háromszoros női világbajnoktól, aki szabadkártyás Main Tour-tagsággal játszik a profik között, és még nem nyert meccset.

Érdekes egyébként, hogy Murphyt a hongkongi hölgy jelenléte nem zavarta, viszont amikor kikapott a UK-n, akkor patáliát csapott azért, mert egy elvileg amatőrrel játszott, akinek szerinte nem is lett volna szabad profi versenyen indulnia. Ezzel indult meg a lavina, ami végül abban csúcsosodott ki, hogy az összes favorit rendkívül korán búcsúzott, és Zhao, illetve Brecel csapott össze a döntőben.

Selby számára is érdekes lehetett 2021. Év elején lehetősége volt arra, hogy megnyerje zsinórban 12. pontszerző döntőjét, ami rekord lett volna. "Pechjére" azonban bejutott a Shoot Out fináléjába, ahol kikapott Ryan Daytől, és így elesett ettől a rekordtól, meg kellett elégednie 11 sorozatban megnyert döntővel. Olyan nagyon nem keseredett el, hiszen övé lett a világbajnoki cím, pályafutása során negyedszer, és ezzel felzárkózott a nagyszerű Higginshez, a világbajnoki címek és a Triple Crown-trófeák tekintetében egyaránt. A Crucible óta viszont nagyon szerény eredményeket ért el, az új szezonban csak az utolsó versenye sikerült jól, a World Grand Prix, ahol az elődöntőbe jutott.

2021-ből Higgins hat, O'Sullivan négy döntőt tud felmutatni, ebben a vonatkozásban ők a legeredményesebbek, mondhatjuk, hogy a leginkább kiegyensúlyozottak. Más kérdés, hogy mindketten "csak" egy-egy versenyt nyertek meg. De ez összességében azt jelenti, hogy mivel Williams is nyert idén tornát, a nagy trió még mindig abszolút versenyképes.

Trump jóval kevesebb versenyt nyert, mint a korábbi két évben, de ezzel nincs semmi gond, alighanem az egész snookerkedvelő közeg egyetért abban, hogy fog ő még sokat nyerni. 2021-ben 66 mérkőzést nyert, ennél többet senki sem, és a százalékos mutatóban is csak Higgins előzi meg, szóval egy kicsit sem tragikus a helyzete. Robertson idén is nyert két versenyt, Selby pedig világbajnok és világelső, tehát a "második nagy trió" hasonló erőt mutat, mint a korábbi évek során.

Ami a jövő évet illeti, talán a leginkább Brecel, illetve a két kínai TC-bajnok szereplése lesz érdekes. Meg tudja-e ismételni, vagy akár csak megközelíteni akár Yan, akár Zhao a 2021-es fantasztikus sikerét, illetve mi lesz Brecellel, aki nagyon komoly formát és hozzáállást mutatott év végén? Szintén érdekes kérdés, hogy Kyren Wilson oda tud-e érni a legnagyobbak közé, vagy egyáltalán tud-e nagy versenyt nyerni. Az első két sikere óta (2015 Shanghai Masters és 2019 German Masters) rendre elbukik a komolyabb tornák negyeddöntőiben, illetve elődöntőiben. Valahogy hiányzik belőle a győzni tudás, az igazán tökös, kemény játék, legalábbis huzamosabb ideig.

2022 január 9-én kezdődik az első igazán fontos verseny, a Masters. Addig is lejátszanak három csoportot a Championship League-ből, ami elég sok topjátékost érint. Jövő vasárnap pedig Yan és Williams, illetve Robertson és McGill indítja a szezon második Triple Crown versenyét.