Révész Bulcsú kiugró eredménnyel robbanna be és a Crucible-ről álmodozik: "Sokat tanultam"

Elég ritka, hogy ilyen korán kezdődjön már egy fontos verseny, általában a Masters szokott az első lenni az új évben, legalábbis eddig így volt a legtöbbször. Szokatlan volt picit, de egyébként sikerült kipihennem magam az ünnepek alatt és közben fel is készültem rendesen az év elejére rendesen. Jó néhány órát rá kell áldozni ilyenkor a gyakorlásra, hiszen a felkészülés az alapja az egész játéknak – egy verseny előtt kell minimum egy hét, de inkább több idő, hogy igazán ki tudja hozni magából az ember a maximumot. Január 2-án jöttem vissza Angliába, gyakoroltam két napot, játszottam két edzőmeccset és már következett is a German Masters selejtezője (az interjú Bulcsú első meccse előtt készült; a German Masters selejtezőjében kikapott a második meccsén, a Welsh Open selejtezőjét viszont sikerrel vette és kvalifikált a főtáblára – a szerk.).

Igen, a profik között maradásért küzdök. Ehhez minimum két igazán kiugró eredményt kéne elérni és kevés verseny maradt hátra – a február végi Welsh Open után márciusban lesz a World Open Kínában, aztán a világbajnokság áprilisban. Nem fogok túl nagy nyomást helyezni a vállamra, ugyanúgy, mint akármelyik másik versenyen, igyekszem mindent megtenni, amit csak lehet. Felkészülni, a legprofibban hozzáállni a meccsekhez és a legtöbbet kihozni magamból, ennyi a lényeg. Sosem lehet tudni, mikor sül el az ember keze.

Nem igazán volt olyan a 2025-ös év, mint amilyennek szerettem volna, de hátráltattak különböző körülmények, amikhez hozzá kell szokni, fel kell nőni. Voltak dolgok, amikkel nem sokat tudtam kezdeni, de igazából ez minden sportoló életében így van. Meg kell tudni ezekkel birkózni. Sokat tanultam. A puszta játékom nagyon sokat javult, a gyakorlómeccsek eredményei és a gyakorlás közben mutatott teljesítményem alapján is mondhatom, hogy fejlődtem. Versenyen kell igazán tudni kamatoztatni ezt, és nagyon remélem, hogy sokkal-sokkal jobb lesz az idei év, mint a tavalyi. Egyébként nem nagyon szoktam fogadalmakat tűzni magam elé az év elején – ha bármilyen nagy változást szeretne az ember beiktatni a saját életébe, az nem az új éven múlik, hanem a saját akaraterején és azon, hogy mikor szánja el magát igazán valamire.

Talán egy kicsivel nagyobb az érdeklődés, amikor a tv-ben mutatnak, de ezt érthető, hiszen akkor élőben is sok néző van. A Shoot Outon háromszor élhettem át a telt házat, ami sok száz nézőt jelent. Ilyenkor nyilván ott helyben is van érdeklődés és a közösségi médiában is. Azt érzem, hogy a nézői érdeklődésnek alapvetően van egy folyamatos, konzisztens növekedése a mi irányunkba, egy-egy tv-s szereplés alkalmával ez kicsit megugrik.

Mind a kettő – igazából az dönti el, hogy éppen mi jut eszembe, mire fókuszálok. Nagyon örülök annak, hogy vadidegenek láthatják a játékomat, pláne, hogyha ki tudom magamból hozni a legtöbbet és meg tudom velük ismertetni a valódi, igazán jó játékomat. Nyilván annak is nagyon örülök, amikor otthon a barátok, rokonok és sokan mások ott ülnek a képernyők előtt és nézik a meccseimet. Ezeket a helyzeteket, ezeket a pillanatokat nagyon szoktam élvezni, és általában pozitív hatással is szoktak lenni a játékomra.

Két dolog számít igazán: egyrészt az, hogy mennyit hisz el magáról a játékos, mekkora az önbizalma és mennyit tud kihozni magából az asztalnál ahhoz képest, amit a gyakorlásnál ki tud. Másrészt pedig a rutin nagyon-nagyon fontos: mióta vagy benne a játékban, mennyire tudsz ellazulni a versenyasztalnál játék közben, a fontos szituációkban, és mennyit gyakorolsz. Vannak játékosok, akiknek egyszer-kétszer az életben igazán elsül a kezük és maradandót tudnak alkotni, pláne a saját maguk szemében, viszont én inkább a kemény gyakorlásban hiszek, és abban, hogy a munka mennyisége és minősége meg fogja hozni az eredményt. Hála Istennek az én karrieremben ez már többször is bebizonyosodott. Nem kell zseninek lenni, hogy meglássa és megértse az ember, hogy a beletett gyakorlás fogja igazán meghozni a jó eredményt a versenyeken. Ha konzisztens formát szeretne valaki magának, akkor ahhoz semmi más nem fog annyira kelleni, mint a kemény gyakorlás.

Persze, épülnek az ismerősi kapcsolatok. Jókat tudok beszélgetni másokkal, nagyon jó látni, hogy mennyire közvetlenek a többiek, akárkiről is legyen szó. Egyre inkább beleszokok a közegbe, a hangulatba, és nem jelent már új dolgot egy-egy verseny sem, hiszen mindegyiken szerepeltem már a Touron. Nagyon bízom benne, hogy ez a tapasztalat rövidesen nagyon jó és kiugró eredményt, eredményeket fog hozni.

A German Masters főtáblájának helyszíne a Tempodrom Berlinben, izgalmas, elég érdekes félköríves struktúrával, szeretem, mint ahogy a British Open főtáblájának helyszínét, Cheltenhamet is. A szaúdi versenyhelyszínek is maradandóak, csak a hőséget eléggé kellemetlen elviselni, és kicsit messze is van, de mindig hordoz magával valami különlegeset, amikor oda megy az ember versenyezni. Nyilván mindenkinek az az álma, nekem is, hogy a Crucible-ben játsszon a vb-n. Ez még nem adatott meg számomra.

Van, amikor jólesik, hogy nem kell utazni és közel van a versenyhelyszín, akár mondjuk épp Sheffieldben, 10-12 perc sétára tőlem. Hogyha olyan helyszín van, ahol még nem jártam, pláne, hogyha kíváncsi is vagyok rá, mert mondjuk a tévéből már ismerem, akkor oda nyilván nagyon szívesen megyek, ahol pedig már jártam, ott viszonylag könnyen mozgok, mert ismerem a struktúrát, autóbérlést, szállodát, egyebeket. Ha igazán dönteni kéne: nagyon szeretem, amikor a saját ágyamban aludhatok és nem kell messzire menni.

Sokat dobott a játékomon, de ez nem véletlen, hiszen a világ egyik legjobb edzőjéről beszélünk. Jó kapcsolatban vagyunk, ha nyerek egy-egy meccset, akkor mindig gratulál. Volt pár hosszú közös edzésünk, hasznos tanácsokkal, feladatokkal segített, olyan kis, de fontos dolgokban, amikkel meg tudom toldani a játékomat. Úgy érzem, látja bennem a fantáziát, ami nagyon jólesik, és örülök, hogyha bármilyen probléma jönne vagy akármilyen tanács kellene, tudok hozzá fordulni.

Ezen nem lehet túl lenni. Ha egy ekkora klasszis ilyet mond, az még egy top 16-os játékosnak is jólesik, pláne egy fiatalnak. Nagy önbizalomlöketet ad. Lehet, hogy meg is fogom köszönni neki személyesen, ha találkozunk valahol. A kínaiakra visszatérve: nagyon összetartóak, segítik egymást, kevés feszültséget látni közöttük. Itt, Sheffieldben gyakorolnak, ez a központjuk, hiszen mindkét akadémia kínai. Többször is játszom velük, egyre magasabb szintre fejlődnek, ráadásul úgy, hogy az eltiltott játékosok zöme hiányzik tőlük. Magas szintet képviselnek, úgyhogy fontos, hogy egyrészt a britek, az angolok, másrészt mi, kontinentális európaiak minőségben és mennyiségben is felvegyük a versenyt velük.

Megvannak a terveim és a céljaim, pozitívan és izgatottan várom az évet. Nyilván szeretnék bennmaradni a profik között a következő két szezonra, és ahogy mondtam, ehhez két igazán kiugró eredményt kell hozni. Abszolút érzem, hogy bennem van és meg tudom csinálni, ezért hajtok minden nap. Szeretnék főtáblás lenni a vb-n, szeretnék játszani a Crucible-ben. Lehet, hogy ez már egy kicsit nagyobb falat, de miért ne lebeghetne a szemem előtt? Szerintem akkor lehet igazán valami nagyot elérni, ha az ember tisztában van a céljaival, a vágyaival és a terveivel. Ugyanolyan keményen készülök, mint eddig is, beleadok mindent, és várom, hogy mit tartogatnak számomra a versenyek.