30 éve csodálhatjuk az O'Sullivan - Higgins - Williams triót

És mindezzel egyidőben a festői angol tengerparton, Blackpool városának egyik szállodájában elkezdődött az új snookerszezon. Több százan reménykedtek abban, hogy messzire jutnak, és közülük hárman azóta a sportág halhatatlanjai közé kerültek: Ronnie O'Sullivan, John Higgins és Mark Williams ezen a napon tették meg első lépéseiket az elképesztő sikerek felé.

Mintegy 30 millió fontot kerestek pénzdíjakból, és folyamatosan a snookervilág középpontjában álltak. És állnak most is. Csodás sikersorozataik és hullámvölgyeik is voltak, de ami a legfontosabb: rendre le tudták nyűgözni a snooker rajongóit.

És legalább ennyire lenyűgöző, hogy harminc év profiskodással a hátuk mögött még mindig ott vannak a csúcson. Jelenleg mindhárman a világranglista első nyolc helyezettje közé tartoznak, O'Sullivan egyenesen vezeti a rangsort. Egyben ő az aktuális világbajnok, aki a legutóbbi vb elődöntőjében Higginst győzte le, Williams pedig egyetlen frame-re került attól, hogy a fináléban ő találkozzon O'Sullivannel. Higgins nem mellesleg a rekordot jelentő, 28. profi szezonját kezdi a top 16 között, Williams pedig a szeptember végén kezdődő British Open címvédője.

Jókor születtek, éppen a snooker berobbanása előtt, ami azt jelenti, hogy kisfiúként tapasztalták meg, hogy a snooker komoly nézősereget ültet a tévéképernyők elé. Akkoriban semmi meglepő nem volt abban, ha egy tízéves fiú érdeklődött a snooker iránt. Ritkán lehetett élő focimeccset látni a tévében, és senkinek sem volt még otthon internete, nem volt közösségi média sem.

A snooker az ártatlanok sportja volt, hiszen abban az időben még nem folytak be komoly pénzek ebbe a sportágba. Aki snookerezett, az nem a pénzért csinálta, hanem azért, mert talált valamit, amiben jó volt, és amibe beleszeretett.

Mindhárman az apjuknak köszönhették a korai fejlődésüket. Idősebb Ronnie hamar meglátta, hogy milyen tehetséges a fia, és a legjobb amatőr játékosokat, illetve profikat is meghívott a házukba, hogy játsszanak a kis Ronnie-val. Higgins kilenc éves volt, amikor őt és a testvérét az apjuk elvitte a helyi klubba, hogy megihasson néhány sört, és beszégethessen a haverokkal, amíg a fiúk snookereztek. Williams apja bányász volt, és az ifjú Mark egy bányászoknak hirdetett karácsonyi snookerversenyen találkozott először a játékkal.

Akkoriban rengeteg játéklehetőség kínálkozott mindhármuk környezetében: délkelet-Angliában, Skóciában, illetve Walesben is. Mindhárman sorra értek el sikereket hazai környezetben, majd 1991 januárjában, a World Masters junior eseményén találkoztak először egymással. O'Sullivan volt a favorit, de Higgins legyőzte őt a negyeddöntőben, majd a fináléban Williamset is felülmúlta. Szűk másfél évvel később mindhárman profinak álltak.

A profi mezőnyt éppen az előző szezonban bővítették, mindenki jelentkezhetett játékosnak, aki ki tudta fizetni a nevezési díjat. 1992 nyarán nem csak a nagy trió állt profinak, hanem például Joe Perry, Dominic Dale, valamint Stephen Lee is. A blackpooli Norbreck Castle Hotelben több száz mérkőzést játszottak le, itt dőlt el, hogy kik lesznek a szezon pontszerzőinek selejtezős játékosai. Az egyik nap az Egyesült Királyság Bajnoksága, a másik nap a Dubai Classic főtáblás szereplése volt a tét a selejtezős mezőnynek. A szálloda nagytermében több mint húsz asztalon folytak a küzdelmek.

Phil Yates (jelenleg az Eurosport kommentátora) ott volt a helyszínen. Így emlékszik vissza a nagy trióra, akik már akkor izgalmat váltottak ki a nézőkből:

O'Sullivan 16 évesen 76 selejtezőmérkőzést játszott, melyek közül 74-et megnyert. Végtelen mennyiségű energia szorult belé, aminek egy részét hosszú, tengerparti futásokkal égette el. Megesett az is, hogy a napfelkelte a golfpályán érte, olyan korán kiment játszani.

Ő volt egyértelműen a legjobb játékos Blackpoolban, még úgy is, hogy látszott, van mit csiszolni rajta. Az első profi szezonjában 112 mérkőzésen 29 százas breaket lökött. A legutóbbi évadban 61 mérkőzésen 62 százast hozott össze. Az 1992/93-as szezonban a European Open negyeddöntője volt a legjobb eredménye.

Higgins ugyancsak negyeddöntőig jutott a British Openen, Williams legjobb eredménye a nyolcaddöntő volt a debütáló szezonban. Hármuk közül Higgins lett először világbajnok, 1998-ban. Williams 2000-ben, O'Sullivan 2001-ben került fel a snookervilág csúcsára (ez utóbbiról rengeteg érdekességet olvashatunk Ronnie O'Sullivan idén ősszel megjelenő, korai önéletrajzában).

Williams többször is elmondta, hogy nem tartja magát annyira jónak, mint O'Sullivant és Higginst. Pedig ő elért olyat is, amit a másik kettő nem. Williams az egyetlen, aki Steve Davis és Stephen Hendry után képes volt egy szezonban (2002/2003-ban) megnyerni a három legfontosabb versenyt: a UK-t, a Masterst és a világbajnokságot. Williams annyira kiegyensúlyozottan játszott, hogy rekordot állított fel, amikor sorozatban 48 alkalommal megnyerte az első fordulós mérkőzéseit. Amikor a walesi formája kissé visszaesett, akkor jött O'Sullivan uralma, utána pedig következett Higgins szárnyalása. Folyamatosan felhúzzák egymás teljesítményét, egyre jobb játékra késztetik egymást ők hárman.

O'Sullivan az évek folyamán megdöntötte Hendry rekordjait. Neki van a legtöbb százas breakje, ő szerezte a legtöbb pontszerző trófeát, Triple Crownból is neki van a legtöbb, és a világbajnoki győzelmek tekintetében is utolérte a skót sztárt. Higgins, amellett, hogy elődöntőt játszott a 2022-es világbajnokságon, további öt döntős szereplést is fel tud mutatni az előző szezonból. 31 pontszerző trófeánál jár, Williams pedig 24-et szerzett. És nem látszik jele annak, hogy egyhamar szögre akasztanák a dákót. Nem romlik a látásuk. Nem gyakorolnak őrült sokat, de minőségi időt töltenek az asztal mellett. Bármilyen frame-et képesek megnyerni: nagy breakkel és taktikus játékkal egyaránt célba tudnak érni.

via