Folyamatos tesztelés, korlátozott mozgás – nem könnyű az élet az olimpiai faluban
Frissítve 03/02/2022 - 18:25 GMT+1
Pekingben a zéró tolerancia elvével fordulnak a koronavírushoz a hatóságok, ennek érdekében szigorú ellenőrzés várja az olimpiára érkezőket. Napi tesztelés, korlátozott mozgás, és az állandó rettegés, mi lesz, ha a következő eredmény már pozitív lesz. Volt, akire alaposan ráijesztettek azzal, hogy nem az olimpiai faluban szállásolták el.
A 2022-es téli olimpián a logisztika az úr.
Örök igazság, hogy nincs olyan olimpia, amire egyszerű kijutni (még abban az esetben sem, ha kiskapukon keresztül olyan sportolók is kvalifikálnak, akik nem feltétlenül ütik meg a profik szintjét). Idén Pekingben viszont minden korábbinál nehezebb dolga van a résztvevőknek, a kíséretüknek és úgy általában mindenkinek, aki valamilyen formában szerepel az eseményen: már önmagában az utazás felér egy kisebb kalanddal. Vagy tortúrával, attól függően, ki hogy éli meg.
A logisztika olimpiája
A járvány idején a világ minden táján hoztak kisebb-nagyobb mértékben korlátozó intézkedéseket a szervezők. Egy évvel ezelőtt még a buborékrendszer volt az általánosan bevett gyakorlat, a nézők létszámát korlátozták, vagy zárt kapuk mögött bonyolították le az eseményeket, és mindenkitől megkövetelték a maszkviselést, valamint a távolságtartást. Az oltások terjedésével ezeket fokozatosan feloldották, attól függően, mekkora pusztítást okozott az aktuálisan domináns variáns.
Pekingben viszont vasszigorral felügyelnek minden külföldről érkező személyt. A hatóságok napi szinten monitorozzák az aktuális covidhelyzetet, és mindenkit igyekeznek a zárt buborékon belül tartani. A helyi lakosságtól teljesen elzárják az olimpiára odacsődült tömeget, csak az önkéntesek kerülhetnek napi kapcsolatba a sportolókkal, viszont a szabályok rájuk is vonatkoznak: az olimpia idején kizárólag a buborékon belül létezhetnek.
Ahhoz, hogy valaki beléphessen az országba, legalább kettő, 96 óránál nem régebbi negatív koronavírus-tesztet kell bemutatnia. Már önmagában ezeknek a megszervezése komoly logisztikai kihívást jelent, Peking ugyanis csak az előre kijelölt laboratóriumok eredményeit tekinti hitelesnek – ezekből pedig nincs sok. Bár a különböző edzőtáborokban készülő sportolók összegyűjtése sem egyszerű feladat, az igazi kihívást a csapatsportok jelentik, elsősorban a jégkorong.
Az esetükben ugyanis szó szerint a világ minden táján játszó játékosok tesztelését kell megszervezni rövid idő alatt.
A két teszt birtokában minden akkreditált személyt felengednek a repülőgépekre, amelyek a szokásostól eltérően nem menetrendszerinti járatok, hanem az olimpiai bizottság biztosítja azokat. Vannak olyan szövetségek – például az amerikai – amelyek a további bonyodalmakat elkerülendő, saját charterjárattal juttatták el az országba a sportolóikat, itt a logisztikai dilemmát többnyire az jelentette, hogy a különböző sportágak képviselőit elszigeteljék egymástól.
Zéró covid
Aki ugyanis elkapja a koronavírust, annak gyakorlatilag véget ért az olimpiája, és a közeli kontaktok élete is sokkal bonyolultabb. Erről a New York Times tudósítója részletesen beszámolt: azon a járaton, amelyen az országba utazott, az egyik személy tesztje pozitív lett, ezért kontaktszemélynek minősítették. Ennek értelmében naponta kétszer kell mintát adnia, nem használhatja a közös közlekedési eszközöket, és nem ehet mások társaságában, a helyszínekre viszont kilátogathat.
Riportjából az is kiderül, milyen procedúrán kell átesniük a résztvevőknek. A repülőtéren védőöltözetbe bújt emberek várják őket, és a megérkezésüket követően egyből mintát kell adniuk (torokból és garatból egyaránt). Ezt követően külön szobákba viszik őket, ott várják a teszt eredményét, és ha az negatív, akkor szabadon mozoghatnak – a szabadság persze ezen az olimpián relatív fogalom, ugyanis ez csak a buborékon belülre érvényes.
Idén az Australian Openen az volt a bevett gyakorlat, hogy mindenkit megvizsgáltak a repülőtéren, majd hat nappal később újabb negatív mintát kellett adniuk, de utána teljes szabadságot élveztek a teniszezők. Pekingben viszont az olimpia alatt naponta fogják ellenőrizni a buborékon belüli embereket, ami nagyjából olyan, mintha egy kisebb város lakosságát tesztelnék egy hónapon át minden nap, ugyanis csak sportolóból 30 ezret várnak a szervezők.
A hivatalos számok szerint egyébként január 23. óta félmillió covidtesztet végeztek, ebből 232 lett pozitív, és az esetek többségében már a repülőtéren sikerült kiszűrni a fertőzötteket.
A buborék egyébként tucatnyi versenyhelyszínből, három médiacenterből, három olimpiai faluból, illetve tucatnyi szállodából áll – ezek mindegyikét elszigetelték a lakosságtól. Méreteiben a buborék egy kisebb városhoz hasonlítható, csak a médiacenter 400 ezer négyzetméter, amelyen belül igyekeztek minél több feladatot robotokra bízni. A lázmérést, a takarítást, de még bizonyos ételek elkészítését is robotizálták, ezáltal is csökkentve a lehetséges kontaktok számát.
Állandó bizonytalanság
A résztvevők többségében a szokottnál nagyobb feszültség van, és nem csak azért, mert egyetlen pozitív teszt véget vethet az olimpiai álmuknak. Sokan attól is tartanak, ami a pozitív teszteredmény után vár rájuk, amin a pórul járt belga szkeletonos, Kim Meylemans története sem sokat segített. A sportoló januárban elkapta a koronavírust, azóta viszont meggyógyult, és az utazáshoz szükséges negatív teszteredményei is megvoltak.
Pekingben viszont ismételten pozitív lett a tesztje, ezért egy karanténhotelben szállásolták el. A későbbi tesztjei már negatív eredményt hoztak, így a protokoll szerint beléphetett az olimpiai faluba, csakhogy végül egy másik létesítménybe vitték, hollétéről még a Belga Olimpiai Bizottságot sem értesítették. A sportoló a közösségi oldalán osztotta meg a történetét, ami után a NOB közbenjárására kapott egy egyágyas szobát a faluban.
Meylemans ezt követően már egy sokkal nyugodtabb hangvételű Instagram-posztban köszönte meg a belga bizottság segítségét, illetve az aggódó üzeneteket. „Most már legalább a faluban vagyok. Biztonságban érzem magam” – mondta. Sokan már az olimpia előtt is tartottak attól, hogy a szigorú előírások ehhez hasonló bonyodalmakhoz vezethetnek. „Már a kezdetektől mondtuk, hogy ebből probléma lesz” – mondta Rob Koehler, a Global Athlete vezetője. „Senki sem tudta, mire számítson.”
Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Letöltés
Scan me
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés