„Még mindig ott él bennem a gyerek” – Domen Prevcot nem a kupák és az érmek, hanem a jó ugrások motiválják

Nem maga az olimpiai győzelem, hanem az ugrás közbeni érzés marad meg örökké a szlovén klasszis emlékezetében a 2026-os milánó-cortinai játékok után. A világkupa-éllovas elárulta: számára nem a sikerek, hanem a jó ugrások jelentik a kemény munka jutalmát.

Domen Prevc komoly hátrányt ledolgozva olimpiai bajnok nagysáncon

Videó forrása: Eurosport

Domen Prevc a síugró-világkupa éllovasaként, a Négysáncverseny friss győzteseként érkezett meg a milánó-cortinai téli olimpiára, a formája alapján egyértelműen ő számított az ötkarikás versenyek favoritjának. Ehhez képest a normálsáncon még a dobogóról is lemaradt.
A nagysáncon aztán már érvényesítette a papírformát: bár az első ugrások után még Nikaido Ren vezetett, másodikra jóval messzebbre repült a japánnál, így az ő nyakába akasztották az aranyérmet.
Addigra már elmondhattuk, hogy mind a négy Prevc testvér olimpiai érmes, hiszen Peter Prevc még 2014-ben szerzett egy-egy ezüstöt és bronzot, négy éve Pekingben Cene Prevc állhatott dobogóra, a milánó-cortinai játékokon pedig a vegyes csapatversenyben Domen és Nika Prevc vezetésével győztek a szlovének.
De vajon honnan ered a Prevc-dinasztia szenvedélye a síugrás iránt? "Az édesapám siklóernyőző volt. Úgy vélem, hogy ez a vágy a repülés iránt ott van még valahol a véremben" – árulta el Domen Prevc.
"És a síugrás az, amely tényleg azt az érzést adhatja neked, mintha szárnyaid lennének: ahogy lecsúszol a sáncon, és érzed, ahogy felemelnek. Azt hiszem, mind szeretnénk a lehető legtöbbször megtapasztalni ezt az érzést. És az is fontos, ahogy a szüleink kemény munkával és elhivatottsággal neveltek minket. Tényleg sok időt szántak ránk. Tudjuk, hogy ha szükségünk van rájuk, mindig ott vannak és mindig támogatnak minket, bármi is történjék."
Már a vegyes csapatverseny aranyérme is egyedi pillanat volt a síugró számára azáltal, hogy a húgával közösen állhatott a dobogó legfelső fokára:
"Nika egy nagyon jó testvér, és nagyon örülök, hogy ott van nekem. Igazán különleges volt az a megtiszteltetés, hogy vele együtt vihettem a zászlót a megnyitón. Az pedig szintén nagyon különleges, hogy a húgommal együtt szereztem érmet. De valószínűleg most még nem értékelem úgy, ahogy majd a jövőben fogom. Tíz év múlva, amikor visszatekintek erre a pillanatra, ez igazán emlékezetes lesz."
picture

Hozták a papírformát Prevcék: Szlovénia nyert a síugrók vegyes csapatversenyében

Videó forrása: Eurosport

Prevc aztán az Olympics.com által készített interjúban felidézte az egyéni aranyérmét megelőző pillanatokat is: "Valójában nem igazán hittem el, hogy megszerezhetem az aranyat. Csak az ugrásomra akartam koncentrálni. Az érzés, ahogy lecsúszok a sáncon, ahogy érzem, hogy megemel a levegő és látom, hogy milyen magasan vagyok és hogy eléggé messze fogok repülni – ez az emlék örökké velem fog maradni."
"És aztán utána, amikor Ren ugrása nem sikerült tökéletesre, azt mondtam magamban: ’Atyavilág, ez tényleg megtörténik’. Még most is, ahogy erről beszélek, visszatérnek az emlékek és ez jó érzés.
Amikor lefeküdtem, nem a versenyről törtek rám emlékek, hanem arról, ahogy felnőttem és a házunk körül játszottunk" – elevenítette fel a szlovén. "Nagyon vicces volt, mert nem tudtam leállítani ezeket az emlékeket: aludni akartam, de csak törtek elő.
Úgy fest, az a gyerek még mindig ott él bennem, és ő élteti bennem a tüzet, aki csak repülni akar, élvezni és élni az életet, és a legteljesebb mértékben megtapasztalni azt. Csak két kézzel meg akarom ragadni ezeket a lehetőségeket – és szerintem ez az a hajtóerő, aminek köszönhetem az eredményeket és a sikereket.
A friss olimpiai bajnok azt is kiemelte, hogy nem a serlegekkel, érmekkel, kupákkal foglalkozik, számára a lényeg, hogy jól ugorjon és azt nézi, hogyan tudna még tovább javulni: "Számomra a jutalom a jó ugrás és az érzés, ahogy megemel a levegő, ez inspirál arra, hogy keményen eddzek és még jobb legyek a jövőben."
Az interjúban megszólaltatták a már visszavonult legidősebb testvért, Peter Prevcot is: "Megtiszteltetés volt látni, ahogy történelmet írnak a szemem előtt és tudni azt, hogy én is része voltam a csapatnak és ennek a történetnek. Nagyon büszke vagyok a testvéreimre, hogy azt csinálhatják, amit szeretnek és amiben a világ legjobbjai. Azért kezdtem el a síugrást, mert szerettem, aztán a testvéreim néztek engem és eldöntötték, hogy ők is kipróbálnák. Kipróbálták, most pedig nyernek."
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés