Eddig évtizedeket kellett várnunk ilyen eredményre, most két éven belül kétszer történelmet írtak

Az első három állomáson nagyjából zökkenőmentesen zajlottak a versenyek, az utolsó helyszínen, az ausztriai Bischofshofenben azonban hatalmas hóesés miatt a szervezők arra kényszerültek, hogy az eredetileg szombatra kiírt selejtezőt vasárnapra, azaz a Négysánc utolsó versenyének napján tartsák meg.

A halasztás miatt az első sorozatot ezúttal nem a K.O.-rendszer, hanem a normál világkupaversenyeken megszokott versenyrend szerint bonyolították le, a párharcok hiányában pedig érezhetően kevésbé feszült hangulatban vette kezdetét a verseny.

Pedig a tét hatalmas volt, ahogy azt már többször hangsúlyoztuk, hogy a világkupában és a Négysánc összetett versenyében is éllovas Kobajasi Rjoju bár jelentős előnnyel érkezett az utolsó állomásra, mégsem "csak" a végső győzelemért izgulhatott, hanem azért is, megismételve a tavaly Kamil Stoch által megvalósított bravúrt, hogy mind a négy sáncon győzedelmeskedjen.

Azt a fajta nyomást, amit az első három turnéállomáson való remeklésével megteremtett magának a 22 éves japán, eleve nehéz lehetett elviselnie az első ugrása előtt. Pechére azonban az időjárás is ellene dolgozott, ugyanis erős hátszél miatt hosszan várakoznia kellet, vissza is hívták a beülőből és egy tesztugró is leengedtek előtte. Talán ezen is múlt, hogy az idei Négysánc kiírása során először fordult elő az, hogy az első sorozat után nem Kobajasi állt az élen.

A német Markus Eisenbichler, aki összetett másodikként nem került a legjobb 10 közé sem Innsburckban, visszatalált remek formájához, az első ugrásával 137 méterig repült, és meg is nyerte a sorozatot. Mögötte Dawid Kubacki és Stefan Kraft várta dobogót érő helyről a folytatást.

Ezeknek az eredményeknek hála, az utolsó ugrásokra az izgalom a tetőfokára hágott, hiszen három ugrónak is reális esélye lehet arra, hogy elhappolja a győzelmet Rjoju elől. A japán azonban félelmetes mentális erőről tett tanúbizonyságot, ugyanis hiába indult hátrányból, erős hátszélben is 137,5 méterig tudott jutni, ráadásul gyönyörű stílusban ugrott és tökéletes telemarktja volt. Így az őt követő három versenyzőtől függetlenül már ekkor biztos lehetett abban, hogy az összetett győzelem az övé.

Kraft, Kubacki és Eisenbichler ezt követően nem tudta tartani a lépés a japánnal. Hármójuk közül a lengyel a második helyen végzett, az osztrák pedig ismét dobogóra állhatott a hazai közönség előtt. Markus Eisenbichler egy 131 méteres ugrást bemutatva végül az 5. helyen felezte be a versenyt, de így is megőrizte összetettben a második helyét.

A Négysáncverseny dobogójának harmadik fogára pedig szintén egy német ugró, Stephan Leyhe fért fel, köszönhetően annak, hogy a második bischofshofeni sorozatban szenzációs ugrást mutatott be. Stefan Kraft annak ellenére, hogy a négy versenyen három dobogós helyet is szerzett, összetettben csak a 17. lett, mivel a második állomáson nem tudott a legjobb 30 közé kerülni.

Funaki Kazujosi 1998-as Négysánc-címe óta először avattak ismét japán győztest Kobajasi személyében.

Márpedig, ha valaki, akkor a kétszeres Négysánc-győztes tudja, miről beszél, hiszen Sven Hanavald 2001-02-es sikere után ő lett tavaly a síugrás történetében a második, aki mind a négy állomáson diadalmaskodva tudta megszerezni a címét. Kobajasi Rjoju Grand Slamét megelőzően összesen 10 ugrónak volt esélye arra az utolsó verseny előtt, hogy mind a négy állomás győzteseként emelhesse a magasba az aranysast. Köztük volt az a finn Janne Ahonen is, aki egyébként 5 turnégyőzelmével csúcstartó, de ez a bravúr neki sem jött össze.

1. Kobajasi Rjoju (japán) 282,1 pont (135 m/137,5 m)
2. Dawid Kubacki (lengyel) 268,3 (138/130)
3. Stefan Kraft (osztrák) 267,5 (134/131,5)

A Négysáncverseny végeredménye: 1. Kobajasi 1098 pont, 2. Markus Eisenbichler (német) 1035,9, 3. Stephan Leyhe (német) 1014,1

A vk állása 11 verseny után (még 17 van hátra): 1. Kobajasi 956 pont, 2. Piotr Zyla (lengyel) 529, 3. Kamil Stoch (lengyel) 504.