„Ez az olimpia a férfi kajakosaink diadalmenete volt.”

A kajak-kenusok első embere a szövetség honlapján értékelte a válogatott tokiói teljesítményét, amely az utóbbi évek legsikeresebb magyar szereplése volt, Csipes Tamaráék utcahosszal előzték meg a riválisokat. Nem csoda, ha Schmidt Gábor elégedetten beszélt a tokiói egy hétről.

„Három arany-, két ezüst és egy bronzérmet szereztünk, csakúgy, mint Londonban. Viszont most volt több értékes pontszerző helyünk is, hogy mást ne mondjak, negyedik lett egyesben Csizmadia Kolos, férfi 1000 párosban a Nádas Bence, Kopasz Bálint-duó, női kajak 500 párosban Csipes Tamara és Medveczky Erika, K-1 500 méteren Kozák Danuta, kenuban pedig ötödik lett a Balla Virág, Takács Kincső-egység, de tudtunk örülni Lucz Dóra hatodik helyének is K-1 200 méteren. Messze a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtottuk a többi országhoz képest,

„Pedig a verseny egyre nagyobb, korábban még soha nem szerzett ennyi nemzet érmet kajak-kenuban az olimpián. Az erőviszonyok is rengeteget változtak, a már előbb is említett Németország például egyetlen aranyérmet tudott szerezni, azt is csak a legutolsó versenyszámban. Ráadásul ebben a korábban erősen európai országok uralta sportágban ezúttal a németeken kívül csak Magyarország nyert aranyérmet.

A korábbi olimpiákkal ellentétben ezúttal a férfi kajakosok vitték a prímet. A férfi kajak szakág utoljára Londonban szerzett aranyérmet, míg Rióban a Molnár-Tótka páros negyedik helye jelentette a legjobb eredményt. Ehhez képest Tokióban éremesőt rendeztek a fiúk, hosszú idő után túlszárnyalva a női szakágat.

„Ez egy érdekes dolog, ugyan Rióban is három aranyérmet szereztünk, de így sem voltunk felhőtlenül boldogok. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a férfi kajak szakág romokban hevert. Akkor összesen egy negyedik helyünk lett, és a sportághoz méltatlan ügyek árnyékolták be az egyébként is gyenge teljesítményünket. Az olimpia után elhatároztunk, hogy igenis, a mi célunk csak az lehet, hogy mind a négy szakágban eredményesek legyünk. Elmondhatjuk, hogy mostanra beérett az elmúlt öt évben végzett munkája, és most van egy nagyon erős, elhivatott, és kellően alázatos generációnk. A férfi kajakos csapat magja a 20-as éveinek a közepén jár, vagyis nagyon jó korban van. Legtöbbjüknek már van rutinja a nemzetközi mezőnyben, ugyanakkor még sok-sok éves versenyzői pályafutás állhat előttük.

Kopasz Bálint felért a csúcsra azzal, hogy megnyerte a K-1 1000 métert, vagyis a királyszámot, de mellette a 21 éves Varga Ádám is megérkezett, és Bálinton kívül a világ legjobb kajakosait megverve szerzett ezüstérmet. Tótka Sándor esete nagyon speciális.Ő éveken át feláldozta az egyes indulást a csapatért, a négyesért, amelynek kvótaszerzése kulcskérdés minden olimpiai ciklusban.

Miután meglettek az indulói helyek, szép fokozatosan kiderült, hogy Sanyinak több esélye lehet az éremre, ha újra az egyes felé fordul, és valóra váltotta az álmát. Nádas Bence is a csapat erőssége volt, párosban és négyesben is kiválóan sztrókolt, egy kis szerencsével simán lehetett volna dobogós Kopasz Bálinttal. Béke Kornél is jól teljesített, a legfontosabb, hogy hasznos tapasztalatokat szerzett 22 évesen. Minden összevetve a szakág riói szerepléséhez képest ez az olimpia a férfi kajakosaink diadalmenete volt.”

Persze az elnök úr a női szakágat is méltatta, hiszen a lányok érmekkel és értékes pontokkal jelezték, hogy továbbra is a világ legszűkebb elitjének a tagjai, ezt leginkább a kajak négyessel megnyert aranyérem bizonyítja. És ha már a négyes, azért az sem mindennapi, hogy a mindenkori magyar egység immáron három olimpia óta nem talál legyőzőre. És hogy ez minek köszönhető?

„A hihetetlenül éles otthoni versenyhelyzet. A négyes az előző világbajnokságon, Szegeden még Gazsó Dorkával, Kozák Danuta nélkül szerzett aranyérmet. Most visszaült Dana, bekerült Kárász Anna, és a lányok megint uralták a mezőnyt. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a női kajakosaink továbbra is annyira erősek, hogy ha ebben a számban is lehetne duplázni, akkor női négyesben akár két dobogós helyet is szerezhettünk volna. Nagyon örülök neki, hogy női kajakban is avathattunk két új olimpiai bajnokot, Bodonyi Dórát és Kárász Annát, és a rutinos versenyzőink is újra felértek a csúcsra.

Kozák Danuta csalódott volt, hogy egyesben most nem lett érme, és párosban sem győzött, de az élet kárpótolta azzal, hogy újra nyert a négyessel, így ő minden idők legeredményesebb magyar női sportolója. Csipes Tamara pedig elképesztően ment egyesben és párosban is, a négyes győzelemmel pedig a magyar olimpiai küldöttség legsikeresebb versenyzője lett, ami nemcsak neki ad hatalmas presztízst, hanem a kajak-kenu sportágnak is.”

Ami pedig a kenu szakágat illeti, a női kenu ismét bizonyította, ezúttal immáron Tokióban, hogy nem véletlenül lett az olimpiai program része, Takács Kincső és Balla Virág pedig azt, hogy Magyarország egy remek párossal rendelkezik, amely a világ közvetlen élvonalába tartozik. A férfi kenu Vajda Attila visszavonulásával egy korszakos egyéniséget veszített el, a szegedi klasszis hatalmas űrt hagyott maga után, ám a jövőkép több, mint bíztató, ezt Adolf Balázs teljesítménye igazolta vissza.

„Becsületesen küzdöttek a kenusaink Tokióban, de nem voltak igazán szerencsések. A női kenupáros ötödik helyét már emlegettem, a mezőny az utóbbi években ott is sokat erősödött. Virágot és Kincsőt kevés választotta el az olimpiai éremtől, az egyes teljesítményük pedig nem igazán mérvadó, mert butaság lett volna a C-1-re koncentrálniuk, mikor párosban közel jártak a dobogóhoz. A fiúkat még ennél is nagyobb balszerencse érte, Fejes Dani mandulagyulladást kapott, gyenge volt, nem tudott a verseny előtti napokban edzeni, így nem volt meg a kellő ereje a gyilkos 1000 méterekhez a nagy melegben, és az elképesztő páratartalomban.

Egyesben pedig csak kicsin múlt, hogy Adolf Balázs nem került be a döntőbe, ahol egy jó sorsolással szerintem éremszerző lehetett volna. Férfi kenuban is érdemes értékelni azt az utat, amit az elmúlt években bejártunk, végre van néhány elhivatott, tehetséges versenyzőnk, akik még nagyon fiatalok, a következő évek róluk szólhatnak. A hölgyek között még több a fiatal tehetség, ott van például Horányi Dóra, ő kint is volt velünk az olimpián, viszont Virágék párosában is simán »benne lehet még« Párizs.”

A magyar kajak-kenu válogatott torony magasan zárt az élen a tokiói olimpián, mind az érmek, mind a pontszámok tekintetében és lett egyúttal a Nyári Játékok legsikeresebb magyar sportága. Ráadásul, ha egy pillantást vetünk az utánpótlás utóbbi időben nyújtott fantasztikus teljesítményére, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy minden adott ahhoz, hogy a sikersorozat három év múlva Párizsban folytatódjon.

(A teljes interjú az MKKSZ honlapján olvasható.)