Bár a pekingi téli olimpia női sífutó versenyei előtt beharangozott Therese Johaug - Frida Karlsson csatából utóbbi gyenge teljesítménye miatt semmi nem lett, az olimpiára nézőként visszatekintve a legkisebb panaszunk sem lehet. Izgalmas és fordulatos versenyeket kaptunk, még akkor is, ha az összes távolsági versenyt a műfaj valaha élt legjobbja, Johaug nyerte.
Persze Johaug dominanciája minden volt, csak meglepetés nem. Miután közel kétéves eltiltása után visszatért, azóta minden világverseny minden távolsági versenyét ő nyerte. Nem tudták legyőzni 10 km egyenkéntin, 15 km síatlonban és 30 km tömegrajtoson sem. Mindhárom számban aranyérmet szerzett a seefeldi és oberstdorfi világbajnokságokon, most pedig a pekingi téli olimpián is. Az ellenfelek közül minden bizonnyal lesznek, akik fellélegeznek, amikor véglegesen visszavonul. Egyelőre csak az olimpiától köszönt el.
Norvégiában azonban aggódnak. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a skandináv ország végzett a téli olimpia éremtáblázatának élén. A tizenhat norvég aranyéremből ötöt szállítottak a sífutók, ebből Johaug hármat. De éppen ez az aggodalom oka: Johaug aranyain kívül a női csapat egyetlen érmet sem szerzett.
Falun
Élete utolsó versenyén behozta a dobogóra a norvég váltót Therese Johaug
13/03/2022 10:59

Therese Johaug

Fotó: NTB

A sprintben legjobb norvégként a korábbi dominátor, az olimpiai és világbajnok Maiken Caspersen Falla csak a nyolcadik helyet szerezte meg, Lotta Udnes Weng kilencedik helyen ért célba. Csapatsprintben nyolcadikok, váltóban ötödikek lettek. A távolsági számokban Johaug mögött a legjobb helyezést Tiril Udnes Weng hozta, a 30 kilométeren egy 13. hellyel, de hat perc hátránnyal. Ugyanebben a számban az előző olimpián szabadstílusban tíz kilométeren olimpiai bajnok Ragnhild Haga a 28. helyen kapott hét és fél percet. A tíz kilométeres klasszikus stílusú egyenkéntin szintén Tiril volt a második legjobb norvég, de ott csak egy 18. helyre futotta tőle. Síatlonban Helene Marie Fossesholm a második legjobb norvégként szintén a 18. helyen végzett. Ráadásul a fiatal norvég sífutót korábbi eredményei alapján Johaug elsőszámú utódjának kiáltottak ki. Ehhez képest a harminc kilométeren már el sem indították, és azóta azt is bejelentették, hogy idén már nem versenyez.
A konklúzió: a norvégok a sífutó érmek számát tekintve 46 éve nem szerepeltek ilyen gyengén téli olimpián.
A legutóbbi alkalom, amikor világversenyen csak egy norvég női sífutó nyert érmet, a 2009-es libereci világbajnokság volt, ahol Kristin Størmer Steira egyetlen ezüstérmet szerzett.
Az okok elemzését majd a szezon után nyilván házon belül elvégzik.Két dolog azonban egyértelműen látszik. Az első, hogy a pekingi pályák kőkemények voltak, és a szokatlanul nagy tengerszint feletti magasság igencsak különbözően hatott a versenyzőkre. Ehhez járult még a szélsőséges időjárás. Elég, ha csak a női harminc kilométeres verseny körülményeit idézzük vissza, ahol mínusz tizenöt fokban, viharos szélben, hófúvásban szinte az életükért küzdöttek a versenyzők. A verseny utáni interjú során Therese Johaugot konkrétan majdnem fellökte a szél, úgy kellett megfogni:

Therese Johaug

Fotó: Getty Images

A pályák nehézsége volt az, amit az Udnes Weng ikrek is kiemeltek. Egyikük sem elégedett az elért eredménnyel, mivel az olimpiát megelőző időszakban sokkal jobban szerepeltek. De felhívták a figyelmet arra, hogy bár mindenki tudta előre, hogy nehéz pályák várnak rájuk, ez nem olyan egyszerű, hogy “akkor majd még többet edzek”. Így is irgalmatlan mennyiségű edzésmunka van mögöttük.
Azt pedig mindenképpen fontos kiemelni, hogy két nagyágyújuk távolléte döntő faktor volt a csapatszintű siker elmaradásában. Az abszolút éremesélyes Heidi Weng a legrosszabbkor lett koronavírusos, és végül ki sem tudták vinni az olimpiára. Ingvild Flugstad Østberg pedig a teljes táplálkozási és edzésmódszertani újrastrukturálás után nem tudta sikerrel venni a visszatérést, így továbbra is kispadon ül.
A norvég NRK televízió szakértője, Torgeir Bjørn figyelmeztetett, hogy Johaug sikere miatt van okuk ünnepelni, de gondban lesznek, ha visszavonul. A Bjørgen és Johaug utáni űrt iszonyú nehéz lesz betölteni. Vannak fiatal tehetségek, de nem sikerül őket a megfelelő szintre nevelni. Véleménye szerint ezen a téren rengeteg munka vár a norvég szakvezetésre. Azt viszont egyértelműen látja, hogy jelenleg néhány nemzet jelentősen erősebb, mint a norvégok.
Ragnhild Haga a több közös edzőtáborban látná a megoldást, ahol a sprint és a távolsági válogatott együtt edz. Szerinte egymás teljesítményét húznák feljebb így, ahogyan a németek is teszik. A televíziós kommentátor Fredrik Aukland pedig a nagyszerű edző, Pål Gunnar Mikkelsplass szerepét emeli ki, aki Bjørgen és Johaug személyes edzője is volt. Abban azonban kételkedik, hogy a most hatvan éves mester szaktudását a jelenlegi szakvezetés hatékonyan ki tudja aknázni.
A norvég női válogatott vezetőedzője, Ole Morten Iversen próbálta tompítani a média által kissé felkorbácsolt drámát:
“Meglátjuk, merre vezet majd az utunk Johaug után. Most azonban arra koncentrálunk, hogy hazajussunk az olimpiáról és befejezzük a szezont. Utána majd értékelünk, ahogy minden szezon végén tesszük. Akkor meglátjuk, hogyan tovább.”
Svédország: Az elmúlt húsz év legrosszabb szereplése
A svédek szintén csalódottak. Húsz éve nem volt ilyen rossz eredményük sífutásban a téli olimpián:
  • 2022 Peking: négy érem, egy arany.
  • 2018 Phjongcshang: hat érem, két arany
  • 2014 Szocsi: 11 érem, három arany
  • 2010 Vancouver: hét érem, három arany
  • 2006 Torino: Öt érem, két arany
  • 2002 Salt Lake City: Két érem, nulla arany
A svédek a norvégokéhoz hasonló helyzetben vannak. Miközben a teljes palettát tekintve az országuk legeredményesebb téli olimpiáján vannak túl, a sífutó oldal alulteljesített. Mérlegük nyolc arany, öt ezüst és öt bronzérem, ebből a sífutók egy aranyat, két ezüstöt és egy bronzérmet szereztek.
A kötelezőt egyedül egyéni sprintben sikerült hozniuk Jonna Sundling és Maja Dahlqvist révén, akik elhozták az első két helyet. Az “aranypáros” azonban a csapatsprintben óriási meglepetésre kikapott a németektől, de legalább az ezüst meglett. A váltó révén sikerült még megkaparintaniuk egy bronzérmet, annak a csapatnak is alapját képezte a két kiváló sprinterük.
Messze nem váltotta be azonban a hozzá fűzött reményeket a 22 éves Frida Karlsson, aki nagyon fogadkozott, hogy megveri Johaugot az olimpián. Önbizalma nem volt alaptalan, hiszen a szezon elején kétszer is le tudta győzni a verhetetlennek tartott sífutó királynőt. A magaslaton azonban nem úgy reagált Karlsson szervezete, ahogy várták. A nyitó síatlonban széthajtotta magát egy ötödik helyért, és többé ezt a futást nem tudta kiheverni. Tíz kilométeren, ahol a legnagyobb esélye volt, már csak egy 12. helyet tudott kipréselni magából. Ezután még a váltóban futhatott, ahol messze ő volt a leggyengébb láncszem, de a bronzérmet így is megszerezték. Amit aztán első körben nem akart átvenni, mert nem érezte magát méltónak rá. Nagyon remélte, hogy a harminc kilométerre, az utolsó versenyszámra javul a formája és visszavághat, de erre már nem került sor, mert a szakvezetés a csapatorvossal együtt úgy döntött, jobb, ha kíméli magát, így nem engedték indulni.

Frida Karlsson

Fotó: Getty Images

A svédek másik kiváló távolsági menője, Ebba Andersson sem hozta a remélt teljesítményt, ráadásul szívszorítóan bukta el a bronzérmet a harminc kilométeren, ahol az utolsó ötszáz méteren érték utol, miután húsz kilométeren át tartotta maga mögött fél-egy percre a 6-8 fős üldöző sort.
“Minden tekintetben különleges olimpia volt. Eredmények tekintetében azonban nem vagyunk elégedettek a négy éremmel. Vannak persze negyedik, ötödik és hatodik helyezéseink, de azok az olimpián nem számítanak. Ott voltunk, küzdöttünk, de több érmet szerettünk volna -” mondta a távolsági válogatott szövetségi kapitánya, Anders Byström. “- Négy év múlva azonban jobbak lehetünk”.
Anders Byström szerint apró részletek vannak a kudarcként értékelt eredmény mögött.
“Néhány sífutónknak nem sikerült megtalálniuk itt a csúcsformájukat. Ha pedig ők éppen a legnagyobb éremesélyeseink, akkor értelemszerűen nehéz annyi érmet gyűjteni, amennyit előzetesen szerettünk volna. Ugyanakkor néhányan nagyszerű formába lendültek, talán életük legjobb formájába, mint például Jonna Sundling vagy William Poromaa.”
A helyszín fekvése és az időjárás Byström szerint is komoly befolyással bírt:
“Senki sem tudott pontosan ezekre a körülményekre felkészülni.”
Négy év múlva teljesen más karakterisztikájú helyszínen, Olaszországban rendezik a téli olimpiát. Addig mindkét nemzetnek van ideje rendezni a sorokat. Egy dolog azonban biztos: Norvégia van nehezebb helyzetben, mert egyelőre még a távoli horizonton sem látszik náluk senki, aki akár csak a közelébe érhetne Therese Johaugnak. A dalsbygdai “Duracell” korszakos zseni, már most legenda, akit egyhamar biztosan nem lehet pótolni. Ha lehet valaha egyáltalán.
via nrk.no és expressen.se
Sífutás
Hazai közönség előtt búcsúzik a norvég sífutó királynő
04/03/2022 15:17
Peking 2022
Vasárnap látjuk utoljára olimpián a sífutó királynőt
18/02/2022 21:21