Elég rendesen felforgathatják a sífutást az új szabályok

Arról már többször is írtunk, hogy az oroszok eltiltása miatt egy darabig (vagy ki tudja, meddig) erősen foghíjas lesz a mezőny, és a hóhelyzet, plusz a növekvő árak miatt kérdéses, egyáltalán melyik helyszín tudja megrendezni a versenyét.

A FIS-től az utóbbi években megszokhattuk, hogy nem mindent kommunikál tisztán és részletesen, így aligha lehet meglepődni azon, ahogy az új szezont érintő szabályváltozásokat egy héttel a rajt előtt rövid cikkben tudatták a szurkolókkal. Ezek között viszont van olyan, ami nagy hatással lehet az összetettre és olyan is, ami hosszú távon jó irányba lendítheti a sportágat.

Egyrészt újítás, hogy mostantól 30 helyett az első 50 helyezett kap világkupa-pontokat, másrészt sokkal kisebb lesz az eltréés az egyes helyezések pontozása között: a 100-80-60-60-50-45 rendszert a 100-95-90-85-80 váltja fel, azaz az első és az ötödik között lesz akkora a különbség, mint eddig az első és a második között. A FIS ezzel azt reméli, hogy szorosabb lesz az összetett, többen fognak küzdeni a győzelemért, nagyobb lesz a tét és a motiváció, így megéri majd elutazni a világbajnokság utáni helyszínekre is, ezáltal nézőbarátabbá válhat a sportág. Valljuk be, ez talán a legfontosabb szempont a sífutás jövője szempontjából.

Több versenyző is panaszkodott az utóbbi években, hogy például nem éri meg elutazni a Tour de Skire, hiszen jelentősen csökkent a díjazás. A 2022-23-as szezontól kezdve minden versenyen 10 százalékkal emelkedik a kiosztható pénzösszeg, mind a nők, mind a férfiak esetében. Mondani sem kell, mennyit jelent, ha ez az emelés megmenti a Tourt – más kérdés, hogy az összeg mindössze 20 százalékát biztosítja a FIS, a többit az egyes versenyek szervezőinek kell előteremtenie, ami manapság nem annyira könnyű.

Hiába voltak izgalmas csapatsprintek a világversenyeken, a nagy hiányzók és a naptárban szereplő alacsony számuk miatt kicsit mostohaszámnak számított a szakág. Muszáj volt változtatni, és meg is tette a FIS.

A sokszor érdektelennek számító elődöntők helyett a versenyzők egyéni selejtezőket teljesítenek. A selejtezőben minden csapat első embere 15 másodperces időeltéréssel rajtol, majd miután mindegyikük célba ért, a második emberek hasonló módon követik őket. Minden versenyőznek három kört kell teljesítenie a pályán (bár a FIS kétértelműen fogalmaz, mert három sorral lejjebb arról írnak, egy-egy kört kell teljesíteni – legkésőbb Livignóban, január végén megtudjuk, mert akkor rendeznek először csapatsprintet). A csapat két versenyzőjének idejét összesítik, és értelemszerűen a legjobb 15 csapat kvalifikálja magát a döntőbe.

Az előző szezonban már debütáló vegyesváltókon minden nemzetnek joga lesz két csapatot indítani. A sorrend a következő lehet: nő-férfi-nő-férfi, illetve férfi-nő-férfi-nő. Ha egy nemzet nem rendelkezik elegendő sportolóval ahhoz, hogy önálló csapatot indítson, egy másik nemzettel összefogva közös csapatot alakíthatnak. A vegyesváltót a szezon harmadik hétvégéjén (december 9-11.), Beitostølenben láthatjuk majd.

Forrás: részben FIS