Női vonalon lehet hiányérzetünk az olimpiai kvalifikáció végén

Erős ázsiai túlsúllyal, illetve a hazaiak és a magyar csapat vegyes szereplésével zárult a rövidpályás gyorskorcsolya világkupa-sorozat. A 4 helyszínből (Peking, Nagoya, Debrecen, Dordrecht) álló sorozat végén talál gazdát az 56 férfi és 56 női egyéni kvóta, ezekből rendezik meg a 3-3 egyéni (500, 1000, 1500 m), valamint a férfi (5000 m), a női (3000 m) váltó, és a vegyesváltó (2000 m) versenyszámokat.

A záró hétvége nyertese a kínai csapat, melynek tagjai két egyéni aranyérmet is begyűjtöttek. A sprint távon Wu Dajing aratott rajt-cél győzelmet, vagyis mind az 5 futamot megnyerve szerezte meg az első helyet. Összesítésben azonban csak a második helyen végzett, hiszen az 500-as táv tipikusan a magyarok területe. A négy állomásból kettőt, Pekinget és Debrecent Liu Shaolin Sándor nyerte, így egy mostani negyedik hely is elég volt az összetett aranyéremhez. De ott van még a legjobb 10-ben Liu Shaoang, és John-Henry Krueger is. Az ő kvótájuk egyértelmű (az indulási jogot ugyanis nem a sportoló, hanem az ország kapja), hiszen az egyéni éremért is jó eséllyel indulnak. A pekingi dobogóért rajtuk kívül azonban bejelentkezhet a Nagoyában győztes koreai Hwang Daeheon és a vasárnap másodikként célba érkező kanadai Steven Dubois is.

1500 m-en Ren Ziwei Debrecen után ezúttal is nyert szombaton, megszerezve ezzel az összetett világkupa-elsőséget ezen a távon, és ő az első számú favorit az olimpián is – főleg, hogy hazai pályán korcsolyázik majd. A világkupa alapján az orosz Semen Elistratov vagy Park Jang Hyuk lehet rá veszélyes, előbbinek jó ómen Peking, hiszen ő nyerte az első világkupa-fordulót, a koreai pedig stabilan hozza az eredményeket, Debrecenben és most is harmadik helyen végzett.

A vasárnap nagy pillanata volt egyébként a holland Sjinkie Knegt ezüstérme. Egy 2018-as sérülés után úgy tűnt, végleg véget ér pályafutása, de szívós munkával visszatért.

Vasárnap szokás szerint 1000 m-en hirdettek győztest. Az elmúlt hónapokban valószínűleg a legjobb formában lévő magyar versenyző, Liu Shaoang ért elsőként a célba a döntőben, ezzel megszerezve az idei szezon második érmét – a múlt heti debreceni 500 m ezüstje után. Ezen a távon várható azonban a legnagyobb tülekedés Pekingben. A koreai Hwang Daeheon hiába nyert két futamot, az 1000 m összetett győztese mégsem ő, hanem a kanadai Pascal Dion lett, aki kétszer volt harmadik és egyszer második. De az összesítés első nyolc helyezettje közül bárki odaérhet a dobogóra. A három magyaron kívül Ren Ziwei és Elistratov is, de leginkább Itzhak de Laat szorongathatja meg a koreait és a kanadait.

A váltóban, ahol olimpiai címvédő a magyar válogatott, ismét esély van az éremszerzésre. A legnagyobb vetélytárs ebben várhatóan Kanada lesz. A fentebb említetteken kívül valószínűleg ott lesz a csapatban a lassan 38 éves Charles Hamelin, aki kora ellenére még mindig nagyon jó formában van. Két arany- és egy ezüstéremmel jelenleg ők azok, akiket meg kell verni. Erre valóban leginkább a magyar csapat képes, akik egy ezüst- és három bronzérmet nyertek az ősszel, az egyiket éppen most hétvégén.

A nőknél a legeredményesebb nemzet a holland, és ennek leginkább egy személy az oka: Pyeongchang 1000 méteres olimpiai bajnoka, Suzanne Schulting. Az előző játékok idején még alig múlt 20 éves, azóta rengeteget fejlődött, tapasztaltabb lett. Múlt héten Debrecenben mind a négy számot, a három egyénit és a váltót is behúzta, most hazai pályán egy kicsit gyengébben teljesített. Ezúttal „csak” a két váltó arany jött össze, 1000 és 1500 m-en harmadik helyen zárt. Érdemes lehet megnézni, kik jutnak levegőhöz, amikor ő kevésbé teljesít jól.

1500 m-en egészen valószínű, hogy a koreai Lee Yubinnal kell majd megküzdenie, aki a debreceni ezüst után most aranyérmet nyert, egy huszáros hajrával megnyerte az összetettet is. Az őszi világkupákon odafért még a dobogóra a kanadai Courtney Sarault, aki azonban kevés versenyt nyer, így talán inkább egy éremre lehet esélye, mint az aranyra.

Az 500 m egyértelműen az olasz Ariana Fontana felségterülete, akivel a kanadai Kim Boutin veheti fel a versenyt. Az olasz egy arany- és három ezüstéremmel uralta az idei évadot, de nyert futamot a lengyel Natalia Maliszewska is. Schulting 1000 m-en a legesélyesebb, nem csak mert címvédő, hanem mert az elmúlt négy világkupából kettőt nyert. Kihívója a Nagoyában első amerikai Kristen Santos vagy a dordrechti győztes koreai, Choi Minjeong lehet. A kínaiak közül Zhang Yuting és Fan Kexin szerzett dobogós helyeket, de egy érem tőlük az olimpián inkább meglepetés lenne.

Nem úgy a váltó, ahol Hollandia és Korea mellett van valós esélyük a jó szereplésre. Ez az egyetlen szám, ahol a magyar válogatott nem tudta kiharcolni a kijutást. Debrecenben és Dordrechtben is idő előtt kiestünk, pedig – különösen hazai pályán – lehetett volna pár helyet javítani, így bekerülve a legjobb 8 közé.

És ott lesz még az olimpiai program új száma, a 2000 méteres vegyes váltó, ahol két női és két férfi versenyző küzd egymással meghatározott sorrendben. A mieink ebben a számban is szépen hozták az eredményeket, kétszer is dobogósok voltak, és a három erős férfi versenyzőnknek köszönhetően a frissesség is mellettünk szólhat, hiszen ennek a számnak a három körét másfél órán belül rendezik majd az olimpián.

A kvalifikációs szabályok szerint tehát a magyar válogatott öt férfi és két női kvótával rendelkezik. A Liu fivérek és Krueger indulása biztos, mellé keresik azt a két indulót, aki a váltóban remek kiegészítő ember lehet. A világkupa-sorozatban leginkább Nógrádi Bence indult, de Tiborcz Dániel vagy Varnyú Alex indulása is benne van a pakliban. A nőknél két kvótánk van, az egyik szinte biztosan Jászapáti Petráé, aki a rövidebb és hosszabb távokon is kiegyensúlyozott, az elődöntőbe rendszerint be szokott jutni. A másik kiadó hely Kónya Zsófiáé vagy Sziliczei-Német Rebekáé lehet, erről várhatóan a decemberi edzőtábor után, január elején dönt a szövetség. Könnyen elképzelhető, hogy a vegyes váltó lesz a prioritás a döntésnél, hiszen ebben egyértelműen éremesélyes lehet a magyar váltó.