Hidegháborús hangulat: bojkottba kezd az USA a pekingi olimpián

Régóta várható döntést hozott meg hétfőn az Egyesült Államok kormányzata, amikor bejelentette, nem küld hivatalos képviselőket a jövő februári pekingi téli olimpiai játékokra, vagyis diplomáciailag bojkottálja azt. Joe Biden elnök és stábja azután döntött így, hogy az amerikai szenátus már júniusban a bojkottra szólított fel, a kínai állam szisztematikus emberi jogi visszaélései miatt.

A két ország viszonya az utóbbi években, Donald Trump elnökségével kezdődően rengeteget romlott, ami a kialakuló kereskedelmi háború mellett, az emberi jogok miatti egyre gyakoribb felszólalásokban is megmutatkozott. Az amerikaiak többek közt Kína hongkongi és tibeti politikáját, illetve az ujgur kisebbség ellen elkövetett jogsértéseket nehezményezik.

„A Biden-kormányzat nem fog semmilyen hivatalos diplomáciai képviseletet küldeni a 2022-es pekingi téli olimpiára és paralimpiára, mivel a Kínai Népköztársaság folyamatos népirtást és emberiség ellenes bűntetteket hajt végre Xinjiang tartományban és máshol” – nyilatkozta Jen Psaki szóvivő hétfőn.

Fontos viszont, hogy a diplomáciai bojkott nem jelenti, hogy amerikai sportolók sem utazhatnak el a játékokra. A Fehér Ház leszögezte, nem tervezik az olimpikonok visszahívását.

„Az amerikai csapat sportolói teljes támogatást élveznek. Száz százalékban mögöttük leszünk, ahogy otthonról szorítunk értük. Ugyanakkor nem fogunk hozzájárulni az olimpia fényének emeléséhez.”

Ezt megerősítve másnap az Amerikai Olimpiai Bizottság is úgy nyilatkozott, továbbra is lelkesen várják a játékokat és értékelik az elnök támogatását. Ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni, hogy az eset mégiscsak érinti majd a sportolókat, hiszen Peking korábban azt sugallta, bármilyen amerikai bojkott esetén válaszlépéseket fog végrehajtani.

„A pekingi téli olimpia a téli sport szerelmeseinek és a sportolóinak összejövetele, nem politikai manipuláció színtere. A sport ilyen átpolitizálása nyilvánvalóan megsérti az olimpiai chartát, főleg a politikai semlegességre vonatkozó részét.” – nyilatkozta Wang Wenbin, kínai külügyi szóvivő, persze tagadva, hogy az állam bármilyen jogsértést hajtana végre.

Hogy mások csatlakoznak-e a bojkotthoz, azt egyelőre nem tudni. Korábban az Egyesült Királyság és Ausztrália kapcsán lehetett hallani hasonló tervekről, Litvánia pedig egy ideje már közös fellépést sürget az USA-tól és az Európai Uniótól. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelezte, politikailag semleges félként tiszteletben tartja az amerikai bojkottot, ugyanakkor örül, hogy a sportolók szereplése a játékokon a konfliktus fölött áll.

A Reuters hírügynökség megjegyzi, hogy idáig egyetlen államfő, Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta el a kínai állam hivatalos meghívását a megnyitóünnepségre. Ugyanakkor a téli olimpiák, szemben a nyári játékokkal sosem voltak diplomáciailag jelentős események, nem is lehetett az idén tokióihoz hasonló jelenlétre számítani, ahol többek közt Emmanuel Macron francia elnök vagy Jill Biden amerikai first lady is kilátogatott a helyszínre.

Az egyre növekvő feszültségek Kína és az USA között mindenesetre lassan a hidegháborús időket idézik. Az olimpiák történetének leghíresebb bojkottjára 1980-ban került sor, amikor az amerikaiak - válaszul a Szovjetunió afganisztáni megszállására - nem engedték el a sportolóikat a moszkvai olimpiára, amihez legtöbb szövetségesük csatlakozott. Erre válaszul négy évvel később a szovjet blokk országai hagyták ki nagyrészt a Los Angeles-i olimpiát.

Hogy ideáig fajulnak-e a dolgok, azt egyelőre nehéz megmondani, de az már biztos, hogy a koronavírus mellett újabb esemény árnyékolja be a 2022-es olimpia történéseit.

Forrás: Inside the Games és Sportbusiness.com