Nők kizárva! – így indult a modern olimpiák története

1. Ezüst az aranyérmesnek. 1904-ig nem a ma megszokott arany-, ezüst- és bronzéremben részesültek a dobogósok. Az első olimpia győztesei ezüstérmet, egy bizonyítványt és olajágat kaptak. A második helyezettnek bronzérem és babérkoszorú járt, míg a harmadik helyezett „csak” tapasztalattal gazdagodott.

2. 10 évesen elérni sportkarriered csúcspontját! Hivatalosan ez idáig a legfiatalabb olimpiai résztvevő az első olimpián indult. A hazaiak tornászcsapatának Dimitrios Loundras is a tagja volt 10 évesen és 218 naposan. A korlát csapatversenyen vett részt, azonban nincs megbízható információ arról, hogyan teljesített, annyit tudni, hogy a csapat 3. lett. Az újkori olimpiák történetében máig ő a legfiatalabb résztvevő és érmes. És ez valószínűleg egy jó ideig így is marad.

3. Gentlemen only! Az ókori hagyományokat követve az első modernkori olimpián nem vehettek részt nők. A kizárásukat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke, Pierre de Coubertin báró támogatta, mivel a sportban való részvételüket tisztességtelennek gondolta. De ez csak az 1896-os olimpián volt érvényes, mivel 1900-ban már a tenisz- és a golfversenyeken indulhattak. Coubertin karrierje hátralévő részében is makacsul ellenállt a nők részvételével kapcsolatban, hiszen szerinte a játékoknak a férfi sport ünnepélyes és időszakos felmagasztalásának kell lennie. De azóta a világ nagyot fordult, Coubertin ezirányú gondolatai már csak a történelemkönyvekben maradtak fent.

4. Nem így terveztem, de győzelem lett belőle. A brit színekben induló ír John Pius Boland úgy nyerte meg a tenisztornát az első újkori olimpián, hogy egy barátját ment meglátogatni Athénba. A görög teniszező, Dionysios Kasdaglis győzte meg, hogy induljon. Vesztére. A döntőben ugyanis épp őt győzte le Boland, akinek megjött a kedve a versenyhez, és elindult párosban is. Ebben a versenyszámban is találkoztak egymással a döntőben, és ismét az ír nyert. A klasszikus ókori görög számot, a diszkoszvetést az amerikai Robert Garrett nyerte, aki előtte nem is dobott még diszkosszal, de úgy döntött, mégis elindul a versenyen. Végül az esélyes hazaiakat egy jó dobással képes volt megelőzni.

5. Maratonfutás közben egy kis bor? Az utolsó atlétikai versenyszám a maratonfutás volt, amit a mondabeli eredeti útvonalon tettek meg, amit először 42 kilométernek mondtak, valójában csak 36,7 volt. Spiridon Louis, az esélytelennek tartott görög győzött egyenletes tempóval futva, míg a főbb riválisok sorban feladták a versenyt. 3 órán belül teljesítette a távot úgy, hogy féltávnál megállt és elfogyasztott egy tojást egy pohár bor kíséretében. Az első három helyen a hazaiak taroltak, de a harmadik helyen végző Velokaszt kizárták, mivel a táv egy részét lovaskocsival tette meg. Így Kellner Gyula lépett előre a 4. helyről.

5+1 Úszó vagy extrém sportoló? Az athéni olimpia úszóversenyeit a városhoz közeli öbölben rendezték. A versenyzőket egy fából készült tutajra szállították és onnan a part felé versenyeztek az úszók, a sávjelzők üreges sütőtökök voltak. 4 méter mély hideg tengervízzel kellett szembenézniük a sportolóknak, tehát inkább az elemekkel harcoltak, mintsem egymással. 1500 méteren Hajós Alfréd, hogy elkerülje a kihűlést, kenőzsírral kente be a testét, majd a verseny után az első magyar olimpiai bajnok azt nyilatkozta: „Az akarat a túlélésre erősebb volt bennem, mint a vágy a győzelemre.” Jól leírja a körülményeket a másik híressé vált mondata: „Határozottam szeltem a hullámokat és akkor kezdem el megnyugodni, amikor a hajók visszamentek mögém és halászták ki a versenytársaimat, akik feladták a harcot.”

Források: History.com, Euronews, baon.hu, olimpia.hu