Egy láthatatlan kör és Stella Walsh rejtélye is emlékezetessé tette az 1932-es olimpiát

Nem volt nehéz a városnak adni a rendezés jogát, mivel más jelentkező nem volt, köszönhetően az 1929-es nagy gazdasági világválságnak. Ennek ellenére az amerikaiak kitettek magukért, korántsem az 1904-es olimpiai színvonalon zajlottak a játékok.

A résztvevők száma alacsonyabb volt Amszterdamhoz képest, mivel sok európai országnak igencsak megterhelő volt az egész csapat utaztatása, de így is akadtak érdekességek a X. újkori olimpiai játékokon.

Az olimpia hatalmas reklámot kapott, a hollywoodi sztárok, köztük Douglas Fairbanks, Charlie Chaplin, Marlene Dietrich és Mary Pickford is részt vett a népszerűsítésben. Egy ilyen nagyszabású rendezvény megnyitására ki mást kérhettek volna fel, mint egy elnököt… hát, nem így lett! Herbert Hoover ugyanis nem Los Angeles felé vette az irányt, hanem a Stanfordra ment a kampánykörútja részeként, hátha összejön az újraválasztása. Így végül az alelnök, Charles Curtis egy üzenetet felolvasva nyitotta meg az olimpiát, kitörő ovációval. A sors fintora, hogy Hoover 1932-ben nemcsak hogy Kaliforniát, de az egész elnökválasztást elbukta Franklin D. Roosevelttel szemben.

Ebben az időszakban a női egyenjogúság kérdése kényes téma volt. Voltak, akik a sporton keresztül harcoltak ezért, ilyen volt Mildred Ella "Babe" Didrikson Zaharias is, aki igazi sokszínű tehetség volt, hiszen kiemelkedőt tudott nyújtani golfban, kosárlabdában, baseballban és atlétikában is. Utóbbiban 1932-ben tette le névjegyét: 80 méter gátfutásban világcsúccsal, gerelyhajításban olimpiai csúccsal lett bajnok, azonban magasugrásban tiltott ugrótechnika használata miatt csak ezüstérmes lett. Ő volt az, aki ösztönözte a többi nőt a versenyszerű sportra, hiszen korábban sehonnan sem kaptak bátorítást. Neki is számos szexista megnyilvánulással kellett szembesülnie, amit sikerült leküzdenie. Nem mellesleg az 1932-es olimpia legeredményesebb versenyzője volt atlétikában, ráadásul egymástól igen távol álló számokban tudott nyerni.

Stella Walasiewicz Lengyelországban született, de szülei Amerikába emigráltak, ott futott be nagyszerű atlétika karriert. Ez 1932-ben csúcsosodott ki, amikor Stanisława Walasiewicz néven Los Angelesben, 100 méteres síkfutásban aranyérmes lett, és a következő olimpián is eredményes volt egy ezüstéremmel. 1980-ban azonban egy rablásos lövöldözésbe keveredett és meghalt, a boncoláskor azonban kiderült, hogy egy genetikai rendellenességben szenvedett, azaz nem rendelkezett egyértelmű női nemi szervvel. A nemi zavara ellenére nőként élte le életét, azonban sokan kétségbe vonják utólag, hogy tényleg nő volt-e.

A japán úszósport a két világháború között dominált. Vetekedtek az amerikaiakkal, olykor túl is szárnyalták őket az olimpiákon. A precizitás volt az előnyük: gondosan odafigyeltek az edzésre, táplálkozásra, úszóstílusra. Az egyik képviselője ennek a korszaknak Kusuo Kitamura volt, aki megnyerte az 1500 méter férfi gyorsúszást, méghozzá olimpiai rekorddal. Hogy miért hihetetlen ez mégis? Azért, mert mindössze 14 évesen érte el ezt a sikert a leghosszabb úszószámban. 1988-ig ő volt a legfiatalabb úszó olimpiai aranyérmes, amíg egy bizonyos Egerszegi Krisztina meg nem döntötte ezt, így azóta Kitamura "csak" a legfiatalabb férfi úszó olimpiai bajnok címet viseli.

A 3000 méteres akadályfutás alapból egy nehéz táv, nem elég, hogy nagy átlagtempóval kell futni, közben akadályokon kell átugrani, vizesárokkal kombinálva, ez 1932-ben is így volt. A finn Volmari Iso-Hollo 35 méteres előnnyel haladt a célegyenesben, készen állva, hogy átszakítsa a célszalagot… ami azonban nem volt ott. A körszámláló szerint még egy kör hiányzott, le is futották, és a meglepetés ellenére meg tudta nyerni, mögötte a brit Thomas Evenson és az amerikai Joseph McCluskey végzett a dobogón. Végül csak kiderült, hogy 3460 métert futottak, vagyis egy körrel többet, mivel a számláló egyszerűen nem jelzett az első kör végén. Azonban 3000 méter után az amerikai állt ezüstérmes pozícióban, aki harcolt az igazáért, jogosan. Felajánlottak egy újrafutást, de visszautasította. Így maradt ez az eredmény. Visszajátszás szerint, ha rendesen, a 3000 métert futották volna csak le, akkor Iso-Hollo olimpiai rekorddal ért volna célba. A sok volna után a tény, hogy a 3460 méteres időeredmény maradt a hivatalos, de így is övé lett az arany.

A válság mélypontján jártunk, mégis finanszírozni tudták az utat az Egyesült Államokba. De megérte! Pelle István a vitatható pontozás ellenére is két aranyat nyert tornában. Kardvívásban Piller György duplázott egyéniben és csapatban, utóbbiban pedig bemutatkozott egy bizonyos Gerevich Aladár is. Énekes István ökölvívásban ért a csúcsra, és ami talán a leghíresebb: a férfi vízilabda válogatottunk is megszerezte első olimpiai bajnoki címét, Komjádi Béla edző vezetésével. Ennél a hat aranyéremnél mindössze öt ország tudott többet szerezni, így egy bő sötét évtized után az ország visszakerült az elit sportnemzetek közé.

Forrás: lacoliseum.com, britannica.com, olimpia.hu, ishof.org, britannica.com

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.