A NOB elnökeként Pierre de Coubertin bízott benne, hogy ha a szülővárosába viszi az olimpiát, akkor emelkedni fog az esemény színvonala is, de ez korántsem lett így.

1. A fél éves káosz! Az olimpiák történetének leghosszabb ideig tartó eseménye címet érdemelte ki a párizsi, mivel május 14-től október 28-ig tartott. Ennek több oka is volt, de a legnyomósabb mindenképpen a szervezetlenség. Ugyanis ekkor zajlott a világkiállítás is Párizsban és a szervezők ennek rendelték alá az akkor még újnak számító olimpiát. Sem nyitó, sem záró ünnepélyt nem rendeztek, olimpiai stadion helyett parkokban, utcákon, játszótereken folytak a versenyek, amelyekről nem tudták a járókelők, hogy olimpiai döntők, de sokszor még a sportolók is csak utólag értesültek róla. A világkiállítás hatalmas sikert aratott, míg az ötkarikás játékok már nem igazán…

Olimpia 1900

Fotó: Getty Images

Olympic Games 2020
Amikor falábbal is háromszoros olimpiai bajnok lehettél
21 ÓRA
2. Egyszer nem elég megnyerni egy döntőt? A férfi rúdugrás versenye volt talán a legkaotikusabb verseny. Szombat délutánra írták ki a versenyt, de áttették vasárnapra kvalifikáció nélkül a döntőt. A nagy esélyesek, az amerikai Bascom Johnson és Charles Dvorak tiltakoztak ez ellen, mivel a vasárnap az istentisztelet napja. A szervezők megerősítették őket, hogy így hétfőre halasztják a versenyt. Szombat este a döntést megváltoztatták, csak az illetékeseket nem értesítették erről. Irving Baxter a magasugrás megnyerésén felbuzdulva elindult itt is. A versenyen a két nagy esélyes hiányzott és 330 cm-es eredménnyel Baxter lett a bajnok. A távolmaradt riválisok tiltakozásul két rúdugróversenyt rendeztek, ahol jobb eredmények születtek. De a vasárnapi sorrendje maradt a végleges, a NOB máig azt ismeri el.
3. Amerikai uralom atlétikában. Ez elsőre nem is meglepő, de az arány úgy gondolom, hogy figyelemre méltó: 23 versenyszámból 17-ben avattak amerikai bajnokot. Közülük Alvin Kraenzleint kell kiemelni, aki nem kis tettet hajtott végre. A párizsi olimpiai játékokon megnyerte a 60 méteres síkfutást, a 110 méteres és 200 méteres gátfutást és a távolugrást. Utóbbit a szó szoros értelmében kicentizte, mivel egyetlen centiméterrel nyert. Máig ő az egyetlen atléta, aki 4 egyéni számban nyert atlétikában az olimpián.

Alvin Kraenzlein en París 1900

Fotó: Getty Images

4. Az ismeretlen kisfiú győzelme. Ma már úszásban és tornában brillíroznak az igazán fiatalok, de ez a történet nem ezekhez kapcsolódik, hanem az evezéshez. Roelof Klein, Francois Brandt és kormányosuk Hermanus Brockmann csalódottak voltak, mert bár bekerültek a döntőbe, de nem futamgyőztesként. A kormányost leváltották, mondván, biztos a súly miatt szerepeltek így, esélyesként. A döntőre egy helyi francia kisfiút kértek fel, aki épp arra járt és elvállalta a feladatot. Végül nyertek, azonban az eredményhirdetés után a kisfiú eltűnt a tömegben és nem is találták meg őt. Csak egy fénykép maradt fent, ezen kívül semmi, se a neve, se a kora. 7-9 év közé tehető a kisfiú a kép alapján, így valószínűleg ő a legfiatalabb olimpiai résztvevő és egyben győztes is. De hivatalos információk hiányában ezt nem lehet biztosan kijelenteni.

1900 olimpia

Fotó: Eurosport

5. Olimpiai bajnok kötélhúzásban! 95 versenyszámban avattak bajnokot és a franciák több mint 100 dobogós helyezéssel nyerték az összesített éremtáblázatot. De hogy lett ilyen sok versenyszám? A válasz, hogy számos újdonságot tartalmazott ez az olimpia. Itt mutatkozott be és azután többször nem került a programba a Baszkföldről származó, a mai fallabdához hasonlatos, ott népi játéknak is tekintett pelota. 1900-ban szerepelt a programban a krikett, és a croquet. A gátúszásról és a lóval való távolugrásról sem szabad megfeledkezni. A kötélhúzás is itt került bemutatásra, ami akkor népszerűnek számított. De többek között a krikettet, a pelotát és a lovagló számok egy részét a NOB utólag nem ismerte el hivatalos versenynek. Az alábbi videó kiemel még 1-2 érdekes versenyszámot:
.
+1 diszkoszvetés célba dobással?! Bauer Rudolf diszkoszvető versenyhelyszíne egy park volt, a nehezítést az adta, hogy a szektoron belül állt egy többszáz éves tölgyfa! Bauer első dobására becélozta a két benyúló ág közötti rést, és teljes erejével megpördülve átvágta a szert a fán túlra, amely 36,04 méternél landolt. Ez elég volt a győzelemhez, mivel az Európa-csúcstartó, a cseh Frantisek Janda-Suk dobásai rendre fennakadtak a fán. De a történet itt nem ért véget. A szervezők figyelmetlenségének köszönhetően a győzelem kihirdetésekor az amerikai himnuszt kezdték el játszani, hiszen eddig atlétikában szinte mindig az amerikaiak nyertek. Korrigált a zenekar és végül az osztrák himnuszt játszották el… Az alábbi nyilatkozat arra is rámutat, hogy miért volt ez a versenyszám utólag olyan fontos: "Olimpiai győzelmem mellett legalább annyira örültem annak, hogy a fordulással való dobást, amelyet én valósítottam meg, minden atléta átvette, s az lett a diszkoszvetés modern stílusa."
Források: Nemzeti Sport, olimpia.hu, KSH, Sports-Reference
Olympic Games 2020
Női súlyemelő lehet az olimpiák első transznemű sportolója
EGY NAP
Olympic Games 2020
Komoly veszélyben a tokiói olimpia egyik legnagyobb párharca
05/05/2021 07:45