1976-ban a játékok ismét a tengerentúlra költöztek. A helyszín Montréal, Kanada. Erzsébet királynő nyitotta meg az olimpiát és mindenki nagy csinadrattára számított. Voltak sportágak, amelyekben be is jöttek a számítások, az úszóknál például rengeteg világcsúcs született, ám a háttérben megint sok olyan dolog történt, aminek nem sok köze volt a sporthoz.

1. Bojkott, dopping. 92 ország több, mint 6000 versenyzője vett részt, kb. 20 országgal és ezer fővel kevesebb, mint négy évvel korábban. A visszaesés oka a bojkottoknak köszönhető, 26 ország, többnyire afrikaiak maradtak távol az olimpiától, mivel a NOB nem volt hajlandó eleget tenni a kérésnek, hogy Új-Zéland részvételét megtagadják. A kiwik rögbicsapata ugyanis Dél-Afrikában túrázott, amely országnak 1964 óta megtiltották a részvételt az apartheid miatt. 1976-ban már feltételezték, hogy az NDK-s úszónők anabolikus szteroidot használnak a teljesítmény fokozására. 11 egyéni női számból 10-et megnyertek, 8-at világcsúccsal. Persze utólag már egyértelmű, hogy államilag szervezetten működött a doppingszerhasználat, de akkor még korántsem volt ennyire természetes.
2. Megérte rendezni? Nemcsak Montréal városa, de Québec tartomány és egész Kanada feltehette ezt a kérdést a játékok után. A játékokat rendben lebonyolították, azonban sokat kellett költeni a biztonságra, a drága és elhúzódó építkezésekre és végül felütötte a fejét a korrupció is. Az egyenleg 1,5 milliárd dolláros deficit lett. Ez körülbelül a 13-szorosa volt a tervezettnek! Hihetetlen számok. Pénzügyileg a város és a tartomány is megroppant. Hoztak intézkedéseket, például az olimpia idején a lottó árát 10-ről 15 dollárra emelték. De mégis évekbe vagy évtizedekbe telt mire Kanada rendezni tudta ezt a gazdasági kárt. És ami még lesújtóbb, hogy ők az egyedüli házigazdák, akik nem tudtak az olimpiájukon aranyérmet szerezni. Öt ezüsttel és hat bronzzal zártak. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy megérte-e.
Olympic Games 2020
Várható volt: A paralimpiáról is kizárják a nézőket
16/08/2021 13:18
3. A tökéletes tízes! Ha Montréal akkor torna, és ha torna, akkor Románia, mégpedig Nadia Comaneci. 14 és fél évesen olyat művelt, amit addig soha senki. Szó szerint tökéletes gyakorlatot ért el, tíz pontot kapott, de nem csak egyszer, hanem hétszer csinálta ezt meg! Felemás korláton jött először a tízes és vele együtt az aranyérem. Gerendán és egyéni összetettben sem talált legyőzőre. Ezüstérmet nyert csapatban és bronzot talajon. Addig a legfiatalabb tornász olimpiai bajnok volt. 1980-ban is komoly sikereket ért el, összesen öt arannyal, három ezüsttel és egy bronzzal Románia legeredményesebb sportolónője lett (Elisabeta Lipă mellett). 1989-ben még a román forradalom előtt emigrált az Egyesült Államokba és összeházasodott Bart Connor tornásszal. Azóta is szoros a kapcsolata a román tornászokkal, nem felejtette el, hogy honnan jött.
4. Elszántság, fájdalomtűrés mesterfokon! 1976-ra a japán férfi tornászválogatott úgy érkezett meg az olimpiára, hogy zsinórban háromszor nyerte meg a csapatösszetettet és így a fő esélyesek között tartották számon őket. Az egyik versenyzőjük Shun Fujimoto volt, akinek már a játékok is érdekesen indultak, mivel néhány nappal a kezdés előtt vakbélműtétet kellett végrehajtani rajta. Sokan már ekkor leírták őt. A csapatversenyben a Szovjetunió vezetett, ám ekkor jött a csapás Fujimotonál. Az egyik ugrásból való leérkezés rosszul sikerült, megsérült a térde. A kérésére ezt titokban tartották, a sérülése ellenére igen jó eredménnyel teljesítette a lólengést és a gyűrűt. Utóbbinál a leérkezés sem sikerült rosszul, azonban a többire már nem tudott kiállni. De ez a kivételes teljesítmény is kellett, hogy Japán zsinórban negyedszerre nyerjen.
5. Nevetséges vagy zseniális csalás? Borisz Onyiscsenko neve az 1970-es években vált ismertté. A szovjet öttusázó csapatban rendelkezett aranyéremmel, egyéniben pedig ezüstéremmel 1972-ből. Így Montréalba úgy érkezett meg, hogy egyéniben ő, míg csapatban a szovjetek voltak a legnagyobb esélyesek. A csapatversennyel kezdődött a program, ahol a vívás előtt a negyedik helyen álltak. Onyiscsenko nagyon jól vívott, sőt a briteknek túl gyanússá vált, hiszen szerintük nem talált annyiszor, mint ahogy a gép jelezte. A mérkőzésvezetőnek is sántított az eset, így elkérte a párbajtőrt és kicserélte másikra. Végül azzal is nyert, de utánafény derült a turpisságra. Egy olyan kapcsolót szerelt be a párbajtőrébe, ami akkor is találatot jelzett, amikor nem volt az. Óriási botrány lett, kizárták őt és az egész csapatot. Az, hogy mi lett a volt KGB ügynökkel máig nem teljesen világos…
5+1. Családban marad! A magyar csapat mindössze négy aranyérmet nyert, de mégis két érdekesség is született. Ismét révbe ért a férfi vízilabda válogatott, talán a csapat legismertebb tagja Faragó Tamás volt. De mégis egy másik személyt emelnék ki innen, mégpedig ifj. Szívós Istvánt. Apja 1952-ben és 1956-ban is olimpiai bajnoki címet szerzett, majd ő győzött 1976-ban. A sorozat a fiánál, Szívós Mártonnál megszakadt, aki végül „csak” világbajnok lett. Az atlétikában gerelyhajításban Németh Miklós világcsúccsal nyert. Segítettek neki azok a bizonyos gének is, hiszen édesapja, Németh Imre 1948-ban kalapácsvetésben szerzett aranyat. A Németh család neve egybeforr ma már a dobószámokkal, hiszen az utánpótlásra fektették a hangsúlyt, többek között Pars Krisztián is köszönhet sokat a családnak.
Források:
olympic.ca
National Post
The Guardian
Brittanica
Euronews
Gymnastics Hall of Fame
Olimpiak.blog.hu
Olimpia.hu
MTVA archívum
Olympic Games 2020
Adósságtörlesztés Hosszabbítás módra
11/08/2021 17:01
Olympic Games 2020
Az olimpiák történetének legszorosabb küzdelmét hozta a két szuperhatalom csatája
11/08/2021 11:30