Miért harapnak bele az érmekbe a sportolók az olimpián?

Az éremátadó ünnepségeken ma már szinte kötelező körnek számít, hogy a díjazott sportolók beleharapnak a frissen megszerzett érmükbe. Michael Phelpset, Usain Boltot és Simone Bilest egyaránt lencsevégre kapták ebben a helyzetben, hogy csak néhány ikonikus sportolót említsünk a sok közül. De miért csinálják ezt? Az ok egyébként félelmetesen egyszerű: azért, mert jól mutat, és a fotósok is szeretik így lekapni a sportolókat.

„Megszállottjai lettek a fotósok” – mondta David Wallechinsky történész még a 2012-ben a CNN-nek. „Szerintem ikonikus felvételként tekintenek rá, amit könnyedén el tudnak adni. Nem hinném, hogy ezt maguktól is csinálnák a versenyzők" – fogalmazott. Nem véletlen, hogy épp 2012-ben keresték meg az olimpiatörténettel foglalkozó szakembert, ugyanis abban az évben ez különösen népszerű volt az úszók körében.

A pózolásnak egyébként van magyar kötődése is, hiszen az 1992-es olimpián Farkas Péter birkózó harapott bele az érmébe, méghozzá hirtelen ötlettől vezérelve. Valószínűleg ez tetszett meg a fotósoknak, akik azóta rutinszerűen kérik a versenyzőktől, hogy a lehető legjobb fotókért kóstoljanak bele az érmekbe. Kicsit tágabb kulturális jelentése is van természetesen a gesztusnak, ehhez az arany aranykorához kell visszamenni az időben.

A fémbe harapás gyökerei ahhoz az időszakhoz kapcsolódnak, amikor még a nemesfémek számítottak fizetőeszköznek. Mivel az arany viszonylag puha fém, könnyedén lehetett ilyen formában tesztelni az anyag hitelességét – tekintve, hogy már vagy 50 éve nem jellemző, hogy arany kerül a pénzérmékbe, ma már nem sok jelentősége van ennek. Főként, hogy az olimpiai érmek is csak nyomokban tartalmaznak aranyat.

Rendszerint az érmek nagy részét ezüst alkotja, és csak elenyésző százalékban tesznek bele aranyat, 2012-ben például nagyjából 6 grammot, ami 1,34%-nak felelt meg. Az olimpiák történetében három olyan esemény volt, amelyen az arany valóban aranyból készült: 1904-ben, 1908-ban és 1912-ben, akkoriban viszont sokkal kisebb érmeket osztottak ki. A második világháborút követően fokozatosan csökkentették az arany mennyiségét.

A tokiói olimpia szervezői csavartak egyet a dolgokon, és újrahasznosított elektronikai hulladékból nyerték ki az aranyat, az ezüstöt és a bronzot. Nagyságrendileg 47,5 ezer tonna hulladékot használtak fel, ebből 30,3 kg aranyat, 4100 kg ezüstöt és 2700 kg bronzot állítottak elő. Globálisan egyébként 2019-ben 53,6 millió tonna elektronikus szemetet termelt az emberiség – személyenként 7,4 kilót – erre próbálták felhívni a figyelmet a japánok.

Forrás: olympic.com

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben a tokiói olimpia híreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.