A Sportolói Bizottság előterjesztése nyomán érvényben maradhat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság politikai véleménynyilvánítást korlátozó szabálya. Ugyanakkor a szervezet szerint mielőbb tisztázni kell, pontosan milyen megnyilvánulásokra vonatkozik az előírás.

Ilyen-olyan formában szinte valamennyi profi sporttal foglalkozó szervezet, bajnokság törekszik arra, hogy távol tartsa magát kényes, megosztó politikai kérdésektől, gyakran a sportolói véleménynyilvánítás lehetőségeinek szűkítésén keresztül. Törekvés legalábbis lenne erre a semlegességüket bizonyos ügyekben kimutatni szándékozó szervezetek részéről, ugyanakkor az utóbbi években egyre nagyobb nyomás alatt találták magukat.
Mi sem jelzi ezt jobban, mint Colin Kaepernick és az NFL esete. Az egykori irányító 2017 szeptemberében azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a mérkőzések előtti himnusz alatt nem állt fel az afroamerikai lakossággal szembeni rendőri túlkapások ellen tiltakozva. Gesztusát a zömmel fekete játékosokat foglalkoztató bajnokságban sokan átvették, ám a téma velejéig megosztó természete miatt az NFL egy tollvonással lényegében megtiltotta a hasonló akciókat.
Olympic Games 2020
Jelen állás szerint 126 magyar sportoló utazhat a tokiói olimpiára, ők azok
13 ÓRA
Egészen 2020-ig és a George Floyd-gyilkosságig. Az egész világot bejáró felvételek nem csak az amerikai társadalom egy részében váltottak ki indulatokat, de általánosságában a rasszizmusellenes küzdelem egyik szimbólumává váltak. Kaepernick mozgalma így világviszonylatban is jelentős lett, az NFL kénytelen volt fejet hajtani a játékosok akarata előtt, de más sportágak vezetői is elnézőbbek voltak, a Premier League-től a Forma-1-ig bezárólag sok helyen teret engedtek a tiltakozásoknak.
Meghatározó kérdés volt ez a 2020-as tokiói olimpiát megelőzően is. A NOB szabályai híresen szigorúak, ha politikai véleménynyilvánításról van szó. A szervezet 50-es szabálya egyértelműen kimondja: „az olimpiai helyszíneken, létesítményeken és egyéb területeken semmilyen politikai, vallásos vagy faji propaganda nem engedélyezett”. Az olimpiai bizottságot a múltban sok kritika érte emiatt, amiért túl tág kereteket biztosít a véleményszabadság korlátozására.
Többek között az olimpiával kapcsolatos kritikus vélemények elhallgattatására is alkalmas, hiszen az esetlegesen tiltakozó csoportok számára sem engedélyezett, hogy akár csak egy transzparens formájában kifejezzék nemtetszésüket a játékokkal kapcsolatosan. A megváltozott környezetben azonban felmerült a szabály módosítása, és figyelembe véve a világszerte zajló folyamatokat, megvolt rá az esély, hogy a jövőben nagyobb mozgásteret biztosítanak a várható tüntetések fényében.

Eric Reid, Colin Kaepernick, Eli Harold térdre ereszkedve hallgatják a himnuszt

Fotó: Eurosport

Úgy tűnik, hogy erre nem kerül sor, a Sportolói Bizottság felméréséből ugyanis az derült ki, az olimpikonok döntő többsége (70%) nem támogatja a versenyek alatti vagy a hivatalos ünnepségeken történő politikai jellegű állásfoglalást. 67%-uk hasonlóan vélekedett a pódiumceremóniákkal kapcsolatban is. A visszajelzések alapján a Sportolói Bizottság javaslatában az áll, hogy a dobogókon és az eseményeken történő politikai állásfoglalás továbbra se legyen engedélyezett.

Szerintük ugyanis a szólásszabadság "nem abszolút" és bizonyos feltételek mentén az "korlátozható".

A szelepen mégis lazítanának valamelyest, például a javaslatban szerepel egy pont, miszerint a megnyitóünnepségen külön részt szentelhetnének a diszkriminációellenes küzdelemnek. Emellett a világbékére, a tiszteletre, a szolidaritásra, a befogadásra és az egyenlőségre felszólító üzeneteket is engedélyezhetik. A Sportolói Bizottság az eskü szövegét befogadásra ösztönző és diszkriminációellenes üzenetekkel bővítené, esetleges közösségi médiás kampányokkal támogatva.
A kétszeres olimpiai bajnok úszó, Kirsty Coventry a Sportolói Bizottság elnökeként azt mondta: „A sportolók egyértelmű többsége azt mondta, nem helyénvaló a pályán, a hivatalos ünnepségeken véleményt nyilvánítani. A mi javaslatunk ezért az, hogy ezeket megóvjuk mindenféle tiltakozástól és demonstrációtól” – fogalmazott Coventry, majd azt is hozzátette, hogy jogászokkal egyeztetve igyekeznek kialakítani azt a rendszert, ami alapján meghatározhatják, mit szabad és mit nem.
A Sportolói Bizottság elismerte, hogy az 50-es szabályt sokféleképpen lehet értelmezni, azonban szerintük más sportszervezetekhez képest a NOB-nak jóval nagyobb a kiterjedtsége is. „Ezen oknál fogva a semlegesség politikája megfelelő és arányos megoldásnak tűnik, akár emberjogi szempontból is, tekintettel arra, hogy a NOB politizálódása elidegenítő lehet egyes országok vagy sportolók számára.”

Az 50-es szabálynak nem az a célja, hogy elhallgattassa és apolitikussá tegye a sportolókat, hanem az, hogy az olimpia politikai értelemben semleges maradjon - írják.

Forrás: Inside the Games
Olympic Games 2020
Nem sikerült a tokiói kvótaszerzés Johaugnak
19 ÓRA
Olympic Games 2020
70 percnyi küzdelem kellett az első magyar birkózó aranyéremhez
21 ÓRA