1920. Az év, amikor a háború utáni győztesek és vesztesek is a sebeiket nyalogatták, próbáltak visszaállni a régi kerékvágásba. Ebben a kaotikus időszakban olimpiát kellett rendezni, amit meglepetésre Belgium, azaz Antwerpen kapott.

Nagy kihívás előtt álltak, nem is sikerült teljesen felkészülni, például az atlétikapálya göröngyös lett és a sportolók tábori ágyakon aludtak. De így is születtek hihetetlen eredmények.
1. Miért pont Antwerpen? Az 1916-os olimpiát Berlinben rendezték volna, azonban a háború alaposan átírta a forgatókönyvet. Ekkor voltak, akik úgy vélték, hogy 1920-ban akár Budapest is rendezheti az olimpiát, de mint háborút indító és később vereséget szenvedő, szétszakadó állam, Magyarország szóba sem jöhetett. Két esélyes maradt: Lyon és Antwerpen. Hogy miért lett végül az esélytelenebbnek tartott utolsó a befutó? Valószínűleg a NOB „megszánta” a háborúban megtépázott Belgiumot, és egyfajta kárpótlásként megkapták azt a feladatot, hogy alig másfél évvel a háború vége után a sport ünnepének adjanak otthont. Korábban ehhez hasonló nagy eseményt még csak nem is rendeztek.
Olympic Games 2020
Várható volt: A paralimpiáról is kizárják a nézőket
16/08/2021 13:18
2. A kettősségek megnyitója. A megnyitó ünnepségen először vonták fel az olimpia zászlaját, szimbolizálva ezzel az öt kontinens összetartozását, illetve galambokat is reptettek a béke jegyében. De a politika ismét bele tudott szólni a sportba. Habár Coubertin báró mindent megtett, hogy a politikát távol tudja tartani, de ezt nem tudta elkerülni, így a NOB döntése alapján a háborúban vesztes államok, akik a háború kirobbantásért voltak felelősek, nem vehettek részt az olimpián. Ezek az országok: Németország, Ausztria, Magyarország, Törökország, Bulgária. Egyébként Szovjet-Oroszország sem vett részt a játékokon, mivel nem kaptak meghívást, a háborúból való kiszállás és a bolsevik radikalizálódás miatt. Először hangzott el az ötkarikás eskütétel is, amit Victor Boin, belga vízilabdázó mondott el.

Nyitóünnepség, 1920 - Antwerpen

Fotó: Getty Images

3. Családi aranyhalmozás. 1920 legeredményesebb olimpikonja az olasz vívó, Nedo Nadi, akit a mai napig a történelem egyik legsokoldalúbb vívójának tartanak. Öt aranyat nyert: kard- és tőrvívásban egyéniben és csapatban, míg párbajtőrben „csak” csapatban! Szigorú apja, aki vívómestere is volt, megtiltotta neki a párbajtőr gyakorlását, mivel az szerinte fegyelmezetlen fegyvernem. 1912-ben is nyert egy aranyat, tőrben, így 6 olimpiai bajnoki címmel zárta karrierjét. Öccse, Aldo is indult, csapatban 3 aranyat nyert, egyéniben bátya mögött az ezüsttel kellett beérnie kardban. Így a testvérek Antwerpenből összesen nyolc arannyal és egy ezüsttel távoztak.

Az olasz kardcsapat az antwerpeni olimpián

Fotó: Other Agency

4. Vitorlás verseny kicsit máshol. Az egyik vitorlásverseny második futamát törölték, mivel az egyik jelzőbóját elsodorta az ár-apály hullámzás. A rendezők nem tudták újraszervezni a második futamot, de a Holland Olimpiai Bizottság bejelentkezett, hogy rendezzék meg náluk a versenyt, mivel mindkét résztvevő vitorlás holland. Így Amszterdam nem az 1928-as olimpián rendezett elsőként olimpiai versenyt, hanem korábban, 1920-ban.
5. Botrány a labdarugótorna döntőjében! A döntőt a frissen létrejött Csehszlovákia és a házigazda Belgium vívta. A mérkőzés a 39. percben félbeszakadt, miután a csehszlovákok levonultak a pályáról a tiltakozásuk jeléül, „a hazai pálya lejt” kifejezés ugyanis eléggé megvalósult ezen az olimpián. A legfőbb ok, hogy eggyel kevesebb meccset kellet játszaniuk a hazaiaknak, mivel a lengyelek részt sem vettek a tornán. Ahhoz persze, hogy a csehszlovákok pont akkor érezték a lebonyolítást végtelenül igazságtalannak, hozzátartozik az is, hogy a belgák már 2-0-ra vezettek… Végül az ezüstöt sem kapták meg szomszédaink, mivel kizárták őket, így Spanyolország lett a második.

Labdarúgótorna, 1920 - Antwerpen

Fotó: Getty Images

5+1. Távol az olimpiától… Sajnos Magyarország, mint vesztes állam, nem vehetett részt az olimpián, így nem is tudtak remekelni sportolóink. Ebben az időszakban hirtelen nagyot esett az ország a sportdiplomáciában. Csak a mihez tartás végett, az olimpia a trianoni békeszerződés aláírása idején zajlott. Az 1. világháború előtt még felvetődött, hogy Budapest adhat otthont az 1920-as játékoknak, de a következő évek nagyban megváltoztatták a politika és ezzel a sport irányvonalát. Az 1920-as évek célja ennek az irányvonalnak a visszaterelése és Magyarország elismertségének növelése lett.
Források: Britannica / Inside the Games / Múlt-kor / RSSSF / FIFA / Sport-Olympic / Reinhardt, Karl-Walter: 1000 olimpiai bajnok (2007)
Olympic Games 2020
Adósságtörlesztés Hosszabbítás módra
11/08/2021 17:01
Olympic Games 2020
Az olimpiák történetének legszorosabb küzdelmét hozta a két szuperhatalom csatája
11/08/2021 11:30