A második világháború utáni első olimpia rendezési jogát London kapta, de Berlin óta sokat változott a nemzetközi légkör.

Nagyhatalmi átrendeződés közepén és a hidegháború küszöbén járunk. Itt is voltak távolmaradók: Németország és Japán, mint a háború agresszorai. A Szovjetunió ugyan meg volt hívva, de nem vett részt a játékokon. Viszont az ekkor végigsöprő kommunista hatalomátvétel a későbbi keleti blokk országaiban nem akadályozta meg az indulást…
Szerencsére, mert 10 aranyéremmel lennénk szegényebbek!
Olympic Games 2020
Egy világsztár lopta el az olimpiai zászlót Tokióban
11/06/2021 12:30

1. Olimpia minimál stílusban

Három évvel a háború után London rendezhette a második olimpiáját. Körülbelül 730 ezer fontba fájt a rendezés és az előkészületek. Nem épültek új létesítmények, mivel a sportközpontok aránylag jó állapotban vészelték át a háborút. Nem volt külön olimpiai falu: a férfiak az Uxbridge-i katonai táborban, míg a nők a Southlands College kollégiumaiban kerültek elszállásolásra. A hazaiak saját otthonukból mentek az adott versenyre. Londonban ekkor még életben volt a jegyrendszer, azonban a sportolók több ételt kaptak, körülbelül 5500 kalóriányit egy napra (a normál adag 2600 volt). Ez a többi országnak köszönhető, amelyek szállítmányokkal segítették a rendezést: Dánia 160 ezer tojást, míg Hollandia több, mint 100 tonna gyümölcsöt biztosított.

2. Ó, Amerika!

Az USA különítménye dominálta a játékokat: dominálták az úszást, a műugrást és még jónéhány sportágat, így az összesített éremtáblázat élén zártak 84 éremmel, amiből 34 volt arany. Tízpróbában is amerikai győzelem született Bob Mathias révén. Ha egy tízpróbázót kellene elképzelni, akkor egy atletikus, ügyes és tehetséges emberre gondolunk, kombinálva jó pár év rutinnal, megalkotva az ideális olimpiai bajnokot. Papíron! Bob úgy döntött, hogy 17 évesen megnyeri az atlétika legösszetettebb számát. És ha azt gondoljuk ez csak véletlen, tévedünk. 1952-ben megvédte a címét és ebben az időszakban 4-szer lett amerikai bajnok. Gyerekkorában vérszegénységben szenvedett, ezért kezdett el sportolni, de később a politikai pályával is próbálkozott.

3. Amikor az óvás eredményes

A legfiatalabb atlétikai aranyérmes után jöjjön a legbizarrabb eset, ami talán példa ma is, hogy mindig érdemes óvni. A 4x400 méteres váltóról van szó, ahol az USA nyert, de a versenybírák úgy látták, hogy az egyik váltásnál nem a váltósávon belül cserélt gazdát a váltóbot. Így az amerikaiakat kizárták, a brit himnusz csendült fel. Azonban felvétellel tudták bizonyítani a tévedést, így az Egyesült Államok azonnal óvott. És a bizottság helyt adott ennek, így gazdát cseréltek az aranyérmek. Ritka kivétel, amikor a bírák elismerik, hogy tévedtek. Végül Nagy-Britannia lett az ezüst- és Olaszország a bronzérmes. Egyébként ezzel a sikeres óvással a magyarok jártak rosszul, mert végül a negyedik helyen végeztek.

4. 30 felett, két gyerekkel a csúcson!

Fanny Blankers-Koen egy holland nemzeti hős(nő). Miért is? A bizonyítéka annak, hogyha egy háború tönkreteszi a 20-as éveid sportpályafutását, akkor sem szabad feladni! Már 1936-ban részt vett a játékokon számottevő siker nélkül, de 1948-ban jött az áttörés! 30 évesen, két gyermekes anyukaként, sokak által leírva olyat tett, amit soha egy nő sem addig. A „repülő háziasszony” négy aranyérmet szerzett atlétikában, végrehajtva a „klasszikus” triplázást, 100-on, 200-on és 4x100-on, kiegészítve egy 80 gátas győzelemmel. Hihetetlen karrier, sajnos négy évvel később egy sérülés miatt nem tudta megvédeni a címeit, utána nem sokkal vissza is vonult.

5. Három arany lólengésben???

A szertorna sztárjai a finnek voltak ekkor, nem is nagyon lehet kiemelni közülük egy nevet. Paavo Aaltonen, Veikko Huhtanen és Heikki Savolainen, az aranytriumvirátus a londoni olimpia torna számaiban összesen 8 aranyérmet szerzett. Mindhárman tagjai voltak például a győztes csapatnak. De született egy egyáltalán nem mindennapi eredmény. Lólengésben hogyan lehet kimaxolni a számot? Úgy, hogy az azonos nemzet sportolói kisajátítják a dobogót… Majdnem, ennél van egy jobb. Ha mindhárman aranyérmesek! És ez így is történt, a korábban említett három finn úriember végzett az élen egyaránt 19.2 ponttal. Érdekes a pontozásos sportok világa, meg kell hagyni…

5+1. Rosszabbik kézzel két arany!

Takács Károly esete, ha nem lenne magyar, akkor is felférne a listára. E korszak legjobb céllövőjéről beszélünk, akinek valódi tehetségét a berlini olimpia után realizálták (sajnos). A jobbkezes lövő ígéretes karrier előtt állt, mígnem 1938-ban jött a nem várt balszerencse. Egy hadgyakorlat során a gránát felrobbant a jobb kezében és szétroncsolta a kézfejét. Egy átlagember ekkor feladja a karrierjét… De nem ő! A kemény edzésnek és akaraterejének köszönhetően megtanult ügyesen lőni bal kézzel. Londoni győzelmében annyira biztos volt, hogy előre megírta a győzelmi beszédét, amit az eredményhirdetés után elővett a zsebéből és felolvasta a rádió mikrofonja előtt. Mindezt négy év múlva, Helsinkiben is megismételte. A 35-szörös magyar bajnok karrierje után az utánpótlás képzésével foglalkozott.
Források: The Guardian, thoughtco.com, history.co.uk, Britannica, Olympic.org, olimpia.hu

Minden reggel elküldjük e-mailben a legérdekesebb híreket a sportvilágból, válogatunk a legjobb cikkeinkből. Az Eurosport napi hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Olympic Games 2020
A NOB becslése szerint ennyi sportoló lesz beoltva az olimpiáig
10/06/2021 09:47
Olympic Games 2020
"Nem attól lesz valaki jó kommentátor, hogy magyar aranyérmet közvetít"
09/06/2021 12:50