Csodának tartja vb-aranyát az olimpián kívül már mindent megnyerő, katonáskodó magyar birkózó

Eurosport

Publikálva 25/11/2019 - 09:16 GMT+1

A világbajnok, háromszoros Eb-aranyérmes, olimpiai ezüstérmes Lőrincz Tamással beszélgettünk.

Fotó: Eurosport

Lőrincz Tamás az aktív magyar sportolók egyik legszimpatikusabb és legeredményesebb személyisége. A 32 éves birkózó már élete első világversenyén, 20 esztendősen Európa-bajnok lett, a londoni olimpián szédületes menetelés végén szerzett ezüstérmet, megnyert elődöntője után az edzőjét is eldobta örömében. Már háromszoros Eb-aranyérmes, és idén szeptemberben világbajnok is lett. Olimpiai kvótája birtokában készülhet Tokióra, talán az utolsó világversenyére. Vele beszélgettünk pályafutásáról, a londoni ezüstről, az idei vb-győzelméről, Tokióról és a ceglédi sportolók sikerességéről.

A Körcsarnokba beszéltük meg az interjút, ahol egy délutáni edzés előtt találkoztunk a szőnyeg szélén, miközben körülöttünk női birkózók fociztak a teremben, tucatnyi férfi kollégájuk biztatása közepette. Messziről indítottuk beszélgetésünket, muszáj volt visszatérnünk a hét évvel ezelőtti londoni olimpiára, ahol nagyon sokan megkedvelhették Lőrincz Tamást, bátor és látványos birkózásáért, a csibészségéért, és azért, mert önfeledten, gyemeki örömmel haladt egészen a fináléig, az elődöntős sikerét követően az edzőjét is eldobta. Vajon a világbajnoki címe megszerzésekor is ez történt idén szeptemberben, vagy már felhagyott ezzel a szokásával?

"Nem, ez csak egy fogadás volt, egyszeri alkalom. Lehet, hogy várnom kellett volna még egy meccset, úgy poénosabb lett volna, de az meg nem úgy alakult, így nem lett volna dobás. Visszatekintve jó volt ez így." - válaszolja Lőrincz Tamás.

Párizs 2024

Intim villantás az atlétikapályán – megérkezett a Nike válasza a botrányos ruhára

18/04/2024 - 14:37

Lőrincz_Tomi_London_AFP.jpg

Fotó: Eurosport

Csak nem hagyott minket nyugodni az olimpia. Kíváncsiak voltunk, hogy a ceglédi sportoló szokott-e még álmodni azzal az ezüsttel, vagy már elengedte?

"Az már nagyon a múlt, de volt pár éjszaka, amikor azt az egész mérkőzést újrabirkóztam, amin az arany múlt. Az az olimpiai ezüst egy nagy sikeremnek számít, de nagyon fájt, hogy nem sikerült megnyernem. Valószínűleg nagyon sok minden másként alakult volna, ha ott olimpiai bajnok vagyok. De nem így lett, így azzal a lendülettel mentünk tovább."

És ha Londonban nyert volna, vajon birkózna még? Határozott válasza van erre is Lőrincz Tominak:

"Á, nem hiszem. Akkor már valószínűleg nem."

Lőrincz pazar éremkollekciójában szeptember előtt volt már olimpiai ezüst, két vb-ezüst és egy vb-bronz, három Eb-arany, egy Eb-ezüst és három Eb-bronz. Vb-győzelmével már majdnem teljes a gyűjteménye. 2006-ban, 20 évesen már Európa-bajnok volt élete első világversenyén, korán jött tehát a siker, de a következő olyan nagy győzelmére, amely nem Eb-n történt, 13 évet kellett várnia. Mennyire volt nehéz ez az időszak ebből a szempontból?

"Szerencsére azért volt közte siker, de az újabb nagy győzelemre tényleg nagyon sokat vártunk. Több olyan év volt, amikor igen esélyes voltam arra, hogy világbajnoki címet szerezzek, az az évi teljesítményem alapján, de valami mindig közbeszólt. Sehogy se jött össze. A végén már én is úgy voltam vele, hogy talán már nem is fog megadatni a pályafutásomban.

De aztán csak megtörtént a csoda, valahogy mégis összejött. Ez pluszban még emeli ennek a sikernek a fényét a szememben, hogy erre igazán már én sem számítottam."

Két hónap telt el a vb óta, mennyire ülepedett le benne a győzelme?

"Kellett hozzá idő, de már leülepedett. Tényleg hihetetlenül alakult minden. Az ez évi formámat, és sok minden mást egybevéve úgy gondolom, hogy a fő célom a kvótaszerzés volt, és már azzal teljesen elégedett lettem volna, hogy azt teljesítettem. Mikor az meglett, már úgy lépkedtem egyre előrébb, hogy abszolút lekerült rólam a teher, és egy örömbirkózás következett, ahol szépen jött magától minden, egyre stabilabb lettem, és minden a legjobban alakult."

Lőrincz_Tomi_2006_Eb_arany_AFP.jpg

Fotó: Eurosport

2014-ben Lőrincz Tamás azt nyilatkozta, hogy azért lehetett olyan sikeres az Európa-bajnokságokon, három Eb-arannyal a zsebében, mert „az év elejék elég jól szoktak menni.” Most az esztendő másik fele is elég jól sikerült a szeptemberi vb-arannyal. A kérdés, hogy ez a tapasztalata, a rutinja miatt sikerült, vagy az évek alatt a felkészülésén is sokat változtattak?

"Úgy gondolom, hogy egy régi nagy hibánkat javítottuk ki. Az első két világbajnokság után már észre kellett volna vennünk, hogy valami nem stimmel. De sajnos ez nem így történt, és a legtöbbször elég fáradtan értem oda ezekre a vb-kre, ahol aztán nem megfelelően alakultak a dolgok. Most talán azért lehettem jóval kipihentebb, mert egy sokkal rövidebb felkészülésem volt, sajnos. Volt benne több sérülés, betegségek, és így nem voltam annyira leterhelve fizikálisan. Viszont mentálisan eléggé megviselt, hogy nem tudtam úgy készülni, ahogy kellett volna. De a végére minden összeállt. Ráadásul olyan szintű rutin van bennem, hogy sok mindent máshogy tudok kezelni, ami korábban, huszonévesen nem sikerült. Fizikálisan már nem is vagyok abban a passzban, de mentálisan már sokkal stabilabb vagyok, amivel kompenzálom a többit."

A vb-aranya mellett olimpiai kvótát is szerzett Nur-Sultanban a 32 éves sportoló. És bár még odébb van, de Tokió mennyire motoszkál már ott minden nap a gondolatai között?

"Egyelőre még nagyon sok otthoni feladatom is van, októberben megszületett a kisfiam, építkezés előtt is állunk, sok minden más tennivaló előtérben van még, de jövő héten (november 18-án beszélgettünk – a szerk.) megkezdjük a konkrét felkészülést az olimpiára. Egy alapozással nyitunk, utána már tényleg minden az olimpiáról fog szólni. Úgy gondolom, hogy bőven van még időm, nem kell még annyira terhelnem magam ezzel. Minden más leterhel sokkal jobban, de nyilván azért már az olimpia is eszembe jut, és foglalkoztat a dolog."

„Gőzerővel megyünk tovább Rióig, és nagyon bízom benne, hogy fényesebbre váltom ezt az ezüstöt.” - nyilatkozta e sorok írójának a londoni olimpiáról hazatérve. Rióban a nyolcaddöntőben búcsúzott. Ez az idei világbajnoki aranyérem mire predesztinálhatja őt Tokió előtt?

"Ezt nagyon nehéz megmondani, mert az olimpia mindig egy különleges verseny, és nem csak azért, mert négyévente rendezik csak meg. Egyszerűen nem lehet megjósolni, hogy ott mi jön ki. Tokióban 16 fő lesz ott a súlycsoportomban, nagyon sok fog múlni a kiemeléseken, a sorsoláson, sok összetevője van egy olimpiának. Hálistennek már nem az első lesz, így nagyjából tudom, mire számítsak. A helyén kell kezelni a dolgot. Úgy gondolom, hogy aki a legjobban tud úgy birkózni, hogy a fejében úgy tud felmenni a szőnyegre, hogy nem olimpián van, annak nagy esélye lesz a győzelemre.

Nagyon szép lezárása lenne a pályafutásomnak, ha egy éremmel tudnék hazatérni Tokióból."

Lőrincz_Tamás_2012.jpg

Fotó: Eurosport

Lőrincz Tamás öccse, az Európa-bajnok Viktor világbajnoki ezüstérmes lett idén, ő is olimpiai kvótát szerzett. Köztük vajon mennyire téma már az olimpia?

"Nem sokat beszéltünk még róla, mindketten annyira elfoglaltak voltunk, vagyunk, hogy még abszolút más volt fókuszban mindkettőnknél. De fő célunk volt, hogy meglegyen a kvótánk, és hogy a vb-ről legyen meg, ne úgy, mint Rio előtt, ahol nekem még gürcölnöm kellett. Mondhatjuk, hogy a terv összejött, nagyon is. Így egy teljesen más felkészülést csinálhatunk. Legutóbb Peking előtt tudtam így készülni egy olimpiára, 2007-ben jutottam ki egyenes úton. Sok mindent át kell gondolni és megtervezni. De beszélgetünk már a felkészülésről és a versenyekről, félszavakkal."

Az olimpiai felkészülési programja ezek alapján milyen részletesen van már kidolgozva?

"Kialakult az éves edzéstervem, edzőtáborokkal, versenyekkel, de ez még inkább egy körülbelül-állapot, sok kérdőjellel. Ezekben sok változás elő szokott fordulni, például, hogy hova kerüljenek be pihenők, ezt közben látják majd az edzők, a szövetségi kapitány. Menetközben derül majd ki, hol kell változtatni, hova kell több pihenőt beilleszteni, vagy éppen több munkát hozzátenni, melyik verseny kell még, vagy melyik nem kell már. A váz megvan, ezt szűkítjük majd még idővel."

Majoros István volt legutóbb olimpiai bajnok a magyar birkózók közül, 15 éve, Athénban. Mennyire jelenthet terhet a maiak számára, hogy másfél évtizede nem nyert közülük ötkarikás aranyat senki, miközben azért számos ezüst- és bronzérem összejött, köztük neki is?

"Ez is azt mutatja, mennyire nem egyszerű olimpiai aranyérmet szerezni. Úgy gondolom, hogy ez nem fog plusz nyomást tenni ránk, eddig se éreztem azt, hogy ez bennünk lett volna. Ha sikerülne egy jó felkészülést megcsinálnuk, amelyben kevés hátráltató tényezővel kell megküzdenünk, akkor ebben a csapatban több éremlehetőség - ahogy még több kvóta is - van, aztán a többi majd Tokióban fog kiderülni."

Lőrincz_Tomi_2018_vb_Budapest_AFP.jpg

Fotó: Eurosport

Hozzá hasonlóan ceglédi az olimpiai ezüstérmes dzsúdós, Ungvári Miklós és öccse, Ungvári Attila, az Európa-bajnok vízilabdázó, Czigány Dóra és testvére, Czigány Károly, ahogy a válogatott pólós Jansik testvérek is. Mitől lett ilyen sportos a városuk, hogy London után százak fogadták őket győztesként otthon Cegléd főterén, ráadásul sikeres sportoló testvérpárok kerültek ki onnan?

"Nagyon jó nevelőedzőink voltak, a képzés nagyon fontos eleme a későbbi sikereknek. Megvoltak a lehetőségeink, még ha nem is a legjobbak arra, hogy onnan elinduljunk. Több helyről hallottuk, hogy jöhet ki ennyi jó sportoló a városból, nagyon érdekes. Talán többet kellene áldoznia Ceglédnek a sportra, de a maga módján támogatja így is. Úgy néz ki, hogy fel fog épülni az új birkózócsarnok is, új dzsúdócsarnok már van, kézilabda- és kosárlabdacsarnok is. Ahhoz képest, amekkora város vagyunk, elég jól állunk e téren. A ceglédi egyesületek mögött ráadásul olyan emberek állnak, akik tényleg sokat áldoznak a sportra, az ilyen személyek sok városból hiányoznak. Nekünk ez is adott volt, így talán nem véletlen, hogy kijöttek belőlünk ezek az eredmények."

Lőrincz Tamás a Magyar Honvédség Sportszázadának önkéntes katonája, főtörzsőrmestere. Milyen elfoglaltságot jelenthet ez a birkózás mellett?

"Parancs! Hivatásos katonák is vagyunk az öcsémmel együtt, de elsősorban sportolók. Nekünk az a feladatunk, hogy eddzünk, versenyezzünk azon kívül, hogy katonák vagyunk. Nyilván vannak kötelezettségeink a katonaságnál, de ezek elférnek a mindennapos edzéseink mellett. Mi igazából a Magyar Honvédség arcai vagyunk, a példamutatás a legfőbb feladatunk, amit a hazánknak szerzett sikerek elérésével tudunk a legjobban megtenni, ezzel háláljuk meg, hogy ilyen lehetőséget kapunk. A jövőben pedig egy olyan életpályamodellt nyújt számunkra a Honvédség, amellyel a sport után is biztosít egyfajta lehetőséget nekünk. Amellyel aztán vagy élünk, vagy nem, ránk van bízva."