Hitler olimpiájának 100. évfordulóján rendezné meg Berlin újra a játékokat

Publikálva 21/12/2023 - 17:34 GMT+1

Berlin ismét olimpiát rendezne. Utoljára a német fővárosban 1936-ban rendezték meg a játékokat, ami az emlékezetben a sporttörténelem egyik legnagyobb szégyenfoltjaként maradt meg. Most nagy a vita a német közvéleményben arról, hogy mennyire lenne ízléses pont a hitleri olimpia 100. évfordulóján újrázni.

Az 1936-os berlini olimpia nyitóceremóniája

Fotó: AFP

Németország utoljára 51 éve rendezhetett olimpiát, akkor München volt a házigazda. Az országban továbbra is nagy a vágy, hogy ismét rendezőkké válhassanak, de közben szeretnék, ha az ország lakosságát is bevonva, demokratikus úton döntenének arról, hogy egyáltalán beadják-e a pályázatot.

Berlin vezetése közben már támogatásáról biztosította a Német Olimpiai Szövetséget, de egyelőre állami támogatást a pénzügyi megszorítások miatt nem sikerült elnyerniük. A párbeszéd és a játékok népszerűsítése közben elkezdődött, aminek hatására a nyilvános viták is megszaporodtak.

Nem nehéz megérteni a németek aggodalmát, hiszen az utóbbi évek olimpiáin inkább az volt a jellemző, hogy a gigantikus beruházások rengeteg pénzt vittek el, viszont a játékok zárása után ezeket nehezen, vagy egyáltalán nem tudták hasznosítani. A fenntartható olimpia egyelőre még csak álom marad, viszont a NOB még csak nemrég lépett a kisebb rendezvények felé. Azt még manapság nem tudhatjuk, hogy hogyan fog beválni például a brisbane-i rendezés, miközben Berlinnek döntenie kéne.

Párizs 2024

BL-győztes focilegenda futott elsőként az olimpiai lánggal Franciaországban

09/05/2024 - 13:40

A másik sarkalatos pont pedig egy kerek évforduló: 2036-ban lesz 100 éve, hogy Berlin utoljára lehetett a házigazdája a világ legnagyobb sporteseményének, amit viszont egy apró, mérges, bajszos ember és támogatói a saját gyűlöletpolitikájuk propagandaeseményének használtak fel. Németországban heves viták alakultak ki arról is, hogy egyáltalán mennyire lenne ízléses ezen az évfordulón újrázni.

Hitler olimpiája

1931-ben még a weimari köztársaságnak ítélték oda a rendezés jogát, de aztán már a hitleri antiszemita és rasszista Németország rendezhetett. Adolf Hitler és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) hatalomra jutása után Joseph Göbbels propagandaminiszter a tökéletes alkalmat látta abban, hogy a két olimpiával – a téli olimpiát szintén ebben az évben, Garmisch-Partenkircehnben rendezték – az egész világ előtt megmutathassák az árja Németország felsőbbrendűségét.

Habár több országban is komoly vita folyt arról, hogy küldjenek-e versenyzőket, de végül teljes bojkottra nem került sor, csak egyes zsidó sportolók döntöttek a távolmaradás mellett. Végül 1936 augusztus elsején az újonnan felhúzott, több mint százezer néző befogadására alkalmas Olimpiai Stadionban Adolf Hitler megnyitotta a játékokat.

Azért, hogy az örökkévalóságnak is megmaradjon a Harmadik Birodalom nagysága, rengeteg technikai újítást is bevetettek. Az olimpiai lánggal való váltófutás itt debütált, valamint először közvetítették a sporteseményeket a televízióban. A zseniális filmrendező, Leni Riefenstahl kétrészes dokumentfilmet forgatott, amiben elsősorban a németek és az ókori görögök kapcsolatát próbálta szemléltetni.

Persze a németek tisztában voltak azzal, hogy a nemzetközi közvélemény komoly aggodalommal, helyenként utálattal viseltetik a zsidókat érintő negatív megkülönböztetés iránt. Ekkoriban a zsidó sportolók már nem lehettek német sportklubok tagjai, így esélyük sem maradt például arra se, hogy részt vegyenek az olimpián. Végül a külföldi vendégek megnyugtatására Helene Mayer vívónő – annak ellenére, hogy édesapja zsidó volt – részt vehetett a játékokon, ráadásul az ezüstérme átvételekor ő is karlendítéssel tisztelgett a Führer előtt.

Annak ellenére, hogy a berlini olimpia legnagyobb sztárja a fekete bőrű Jesse Owens volt, senki sem kérdőjelezte meg a németek sikerét. A nemzetközi publikum ekkor még a béke egyik legnagyobb eseményét vélte látni Berlinben, 3 év múlva viszont a németek lerohanták Lengyelországot, amivel kirobbantották a második világháborút. 1945-re nem csak a Harmadik Birodalom és a nácik, de a virágzó Berlin is a múlt része volt...

Németország újra olimpiát rendezne

Németország utoljára 1972-ben Münchenben rendezhette meg a játékokat. A 21. században viszont még nem kapták meg a lehetőséget erre, annak ellenére sem, hogy az utóbbi 8 olimpiára pályáztak.

Az utolsó téli olimpiai próbálkozásuk komoly vereséget eredményezett, annak ellenére, hogy a NOB szakértői a München és környékén lévő sportlétesítményeket minősítette a legjobbra, ráadásul a környék tradicionális télisport-központ. Phjongcshang viszont az utóbbi évek legmeggyőzőbb fölényével nyerte el a rendezés jogát.

Hamburg és a Rajna-vidék példájából viszont a berlini rendezők is sokat tanulhattak. Hamburg a 2024-es és 2028-as játékok közös pályázati folyamatában vett részt, de végül a helyi lakosok népszavazáson utasították el az ötletet. A Rajna-vidékén állami támogatás nélkül próbáltak meg eljutni a 2032-es rendezésig, de végül az utolsó körre már csak az ausztrál Brisbane maradt versenyben.

Az Európa legerősebb gazdaságával rendelkező ország szándékai egyértelműek, de egyelőre talán számukra sem egyértelmű, hogy milyen formában lenne a legjobb beadni a pályázatukat.

Az utóbbi években több kisebb sportesemény megrendezésével is bizonyították, hogy lehet bennük bízni, de náluk is komoly problémát okozna, hogy olyan gigantikus méretű építményeket kéne felhúzni egy olimpiára, amiket később szinte biztosan nem tudnának kihasználni.

A berlini speciális olimpia megnyitója

Fotó: Getty Images

Berlinben végül komoly politikai változások is kellettek ahhoz, hogy a tényleges párbeszéd elinduljon. 2023 tavaszán területi választásokat tartottak, ahol a korábbi szociáldemokrata (SDU) vezetés helyett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerzett többséget, így a polgármestert is ők adhatták. Kai Wegner vezetésével a szociáldemokraták támogatását is sikerült elnyerni, így a két legnagyobb párt teljes mellszélességgel beállt a pályázat mögé. Az SDU polgármesterhelyettese, Franziska Giffey így nyilatkozott:

„Idén mi rendezhettük meg a Speciális olimpiát, és ebből is megtapasztalhattuk, hogy egy ekkora sportesemény mennyire pozitív tud lenni az egész városnak. Rengeteg vendégünk érkezett, ami sokat segített a turizmusnak. Ha sikeresen meg tudnánk rendezni egy olimpiát, abból az egész város profitálhatna.”

A Német Olimpiai Bizottság (DOSB) korábbi alelnöke, Kaweh Niroomand így nyilatkozott a jelenlegi helyzetről:

„2023 áprilisában Berlin vezetése közösen arról döntött, hogy támogatják az olimpiai pályázatot, de ez még csak az első lépés és nem jelenti feltétlenül azt, hogy végül ténylegesen pályázni is fogunk. Alapvetően ez egy pozitív lépés, amivel a közbeszédbe is újra bekerült a téma és komoly párbeszéd kezdődött ezzel kapcsolatban, szerintem többnyire konstruktívan.

Úgy érzem, hogy kevesen vannak, akik teljesen elutasítják az olimpiát, inkább csak a hogyanon van a hangsúly. A DOSB felállított egy irodát, aminek egyelőre csak annyi a szerepe, hogy eldöntsük, mik legyenek a következő lépések. Ennek ellenére egyes politikusok már most hazugságokat terjesztenek, teljesen alaptalan számokkal riogatnak.

Tudjuk, hogy csak akkor tehetjük meg, hogy pályázunk, ha a lakosság nagyobb részének támogatását élvezzük. Az lenne most a legfontosabb, hogy a döntési folyamatba a lehető legtöbb embert be tudjuk vonni, ha kell, akkor akár népszavazással is. Az egész mozgalomnak muszáj lenne alulról szerveződnie, ez másképp nem fog menni.

Közben persze komoly várostervezési, politikai, szociális és ökológiai kérdésekkel is foglalkoznunk kell. Csak egy alaposan átgondolt és megtervezett pályázattal vállalhatunk felelősséget a német polgárok felé. Azt is át kell gondolnunk, hogy esetleg több régióban is rendezzünk egyszerre, ezzel például megakadályozhatjuk azt is, hogy rövid idő alatt kelljen felépíteni sok épületet. Ez természetesen környezetvédelmi szempontból is ideális lehet.

Tudjuk, hogy Európa egyik legerősebb állama vagyunk és egy környezettudatos és fenntartható rendezéssel másoknak is példát mutathatunk. Illúzióink viszont nem lehetnek, tudjuk, hogy hosszú és nehéz út áll előttünk.”

Berlin 1936-2036

A praktikus, gazdasági kérdések mellett egy másik igen fontos kérdés is felmerült. Vajon mennyire lenne ízléses pont 100 évvel Hitler olimpiája után újra Berlinben rendezni a játékokat? A sors különös fintora, hogy a második világháború végén szinte porig rombolt német fővárosban szinte teljesen épen megmaradt az Olimpiai Stadion. Az újraegyesítés után hosszas huzavona alakult ki már azzal kapcsoltban is, hogy mi legyen a sorsa, de végül a felújítás mellett döntöttek, azóta pedig a Hertha BSC itt játssza hazai Bundesliga-meccseit.

Nagyon nehéz azt elképzelni, hogy 100 évvel a nácik propagandaolimpiája után a világ sportolói újra ebben a stadionban vonuljanak fel, hogy a legnagyobb sporteseményt ünnepeljék. A kérdéskör érzékenységét jól jelzi az akkori német belügyminiszter, Horst Seehofer 2019-es nyilatkozata.

„Elképzelhetetlen, ha megtennénk, azzal nagyon kemény nemzetközi vihart kavarnánk és sokat ártanánk az olimpiai mozgalomnak.

Hogy látnák ezt az emberek szerte a világon? A németek ünneplik a 100. évfordulóját a náci olimpiának? Ez nem történhet meg.

A berlini Andreas Geisel rögtön cáfolta politikustársa véleményét, szerinte pont a teljes ellenkezőjét bizonyíthatnák:

„Ezzel is inkább az tudnánk megmutatni, hogy mennyit tanultunk a sötét múltunkból. Száz év alatt egy gyűlölködő városból egy nyitott, demokratikus, liberális és befogadó fővárossá váltunk.”

Jól jelzi azt, hogy a német közvéleményben még mindig mekkora szégyenérzetet kelt a náci múlt, hogy még az is felmerült, hogy Berlin Tel Avivval közösen rendezze meg a játékokat. A berlini sportszövetség elnöke, Thomas Härtel szerint ezzel is azt jelezhetnék, hogy mekkora utat tett meg azóta Németország.

A Jüdische Allgemeine több zsidó szervezet képviselőit is megszólaltatta a témában. Elio Adler, a Werte Initiativ munkatársa pozitívan nyilatkozott a berlini olimpia ötletéről.

„100 évvel ezelőtt a német propaganda a rendezéssel a rendszer gyilkos gyűlöletét próbálta leplezni, de ma talán pont az ellenkezője történne. Berlinben a sokszínűséget ünnepelhetnénk a sportversenyeken keresztül. Ezzel azt is bebizonyíthatnánk, hogy egy sportesemény soha többet nem lehet az embertelen politika eszköze.”

A berlini zsidó sportklub, a TuS Makkabi Berlin sportigazgatója, Michael Koblenz alapvetően támogatná a pályázatot, de tudja, hogy rengeteg kihívással kéne közben megbirkózni.

„Ez is csak egy szimbolikus lépés lenne, de az nem feltétlenül negatív, ha nem csak a szimbólumok szintjén maradunk. Németország rengeteget tett és tesz a mai napig, hogy feldolgozzák a holokauszt emlékét. A fókusznak most is a szociális integráción kell maradnia, a mi klubunk is jó példa erre. Egy másik nagyon fontos téma, hogy az olimpiából hogyan tudna profitálni a város sportélete.”

Az Izraeli Olimpiai Bizottság korábban már üdvözölte az ötletet:

„Ha 100 évvel Hitler olimpiája után újra Berlin rendezhetné a játékokat, az egy komoly emlékeztető lenne a sötét időszakra és egy erős üzenet arról, hogy mik azok az értékek, amiket szem előtt kell tartanunk.”

A buchenwaldi koncentrációs tábor bejárata

Fotó: AFP

Jens-Christian Wagner, a Buchenwaldi Múzeum – a Harmadik Birodalom idején itt működött a legnagyobb Németország területén lévő koncentrációs tábor – igazgatója szintén támogatásáról biztosította a berlinieket. Ennek ellenére ő is tisztában van azzal, hogy most is kiemelten fontos beszélni a múltról.

„Ott van néhány olyan sportlétesítmény, amit már 1936-ban is használtak, ezeket külön meg kéne jelölni. Nagyon fontos, hogy tudatosan foglalkozzunk a múltunkkal és beszéljünk arról is, hogy a sportot hogyan lehet sötét politikai célokra felhasználni.

Közben persze várostervezési szempontból is alaposan meg kell fontolnunk egy olimpiai pályázatot. Most talán nem ez a legfontosabb téma, amikor rengeteg bevándorló integrálásával kell törődnünk, akiknek lakhatást és munkát is kellene adnunk. Egy olimpia csak ezután következhet a fontossági sorrendben.”

Mekkora az esélye a tényleges pályázatnak?

Egyelőre rengeteg a kérdőjel, ráadásul sokszor még a politikai pártokon belül sincsen kész, egységes nézőpont. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) ugyan támogatná a rendezést, de a baloldali Die Linke párt rögtön kiállt ellenük.

„Egyértelműen elutasítjuk az ötletet, a CDU azzal, hogy 100 évvel a náci olimpia után újra Berlinbe hozná a játékokat, csak felerősítené a történelmet relativizáló hangokat. Az emlékezetpolitikánkat semmi sem írhatja felül, amíg mi itt vagyunk, addig ezt nem fogjuk hagyni.”

A zöld pártszövetség (Bündnis 90 / Die Grünen) az érzelmek helyett inkább racionális, észérvekkel próbált meg kiállni a pályázás lehetősége ellen.

„Egyelőre sokkal nagyobb pénzügyi gondjaink is vannak, ráadásul az olimpia helyett inkább arra kéne koncentrálnunk, hogy a népszerű, tömegsportolásra is alkalmas létesítményeinket megfelelő állapotba hozzuk. Jelenleg egy olimpiai nem szolgálná a város lakóinak érdekét.”

Phillip Krämer a zöldek képviselője egyben a Parlament sportbizottságának elnöke is. Ő alaposan megfontolná az olimpiai rendezés kérdését, ráadásul nem szeretné, ha csak a fővárost érintené a téma.

„Ez egy remek lehetőség arra, hogy egyfajta országjárást rendezzünk a témában. 1936-ban is Berlin volt a rendező, mégis az egész országot érintette a nemzetszocializmus és Hitler politikája. Manapság is rengeteg olyan emlékhely és szervezet van, ami azzal foglalkozik, hogy hogyan történhetett meg mindez a sok szörnyűség. Fontos, hogy ne felejtsünk el erről is beszélni.

Manapság a NOB-nak is erős kapcsolatai vannak autoriter és diktatórikus országokkal. Érdekes kérdés lesz, hogy akkor is támogatják-e a politika megjelenését, ha nem egy önkényuralmat, hanem egy befogadó és liberális társadalmat akar reklámozni.

Elsőként az a legfontosabb, hogy egy közös koncepciót hozzunk létre és túljussunk az első rostán a NOB-nál.”

Kai Wegner berlini polgármester aláírja a szándéknyilatkozatot az olimpiai rendezésról

Fotó: AFP

A DOSB nyáron el is kezdte a német olimpia népszerűsítését, aminek első lépéseként az ország több nagyvárosában és az interneten keresztül is felmérik a lakosság véleményét.

Hivatalos felmérés hiányában a Tagesspiegel végeztetett el egyet. Az eredmények nem bizonyultak pozitívnak. Az első kérdésre, amiben a berlini rendezés támogatottságát vizsgálták, mindössze 28% válaszolta azt, hogy szeretne berlini olimpiát, és 64% nemet mondott. A második kérdésben azt vizsgálták, hogy inkább 2036-ban vagy 2040-ben legyen-e Berlinben olimpia, 36% döntött 2040 mellett, és csak 21% 2036 mellett.

A DOSB következő lépésként még idén ígért egy rövid összefoglalót a nyilvános vitákról, ami alapján szeretnék elnyerni az állam támogatását is. Az utóbbi lenne most a legfontosabb, hiszen enélkül a pénzügyi keret sem áll rendelkezésre Berlin számára. A DOSB vezetői próbálnak nyomást helyezni az országot vezető politikusokra, akiktől szóbeli ígéreteket már kaptak. Az országos költségvetést viszont 2023-ra már befagyasztották, így pénzügyi támogatást nem ígérhetnek a következő évre sem.

Az olimpiai pályázat részleteit 2024 májusáig kell kidolgozni, ekkora tervezik, hogy a nyilvánosság előtt bemutassák a terveket. Ebben már az időpont (2036 vagy 2040) és a pontos helyszínek is szerepelni fognak.

A helyi polgárok 2024 őszén népszavazáson dönthetnek arról, hogy továbblépjenek-e a pályázattal. A támogatáshoz minden régiónak igennel kell szavaznia, különben nem tekintik elégségesnek a támogatást. A DOSB végül 2024 decemberében mondja ki a végső szót arról, hogy a NOB-hoz továbbítsák-e a pályázatot.

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!

Párizs 2024