1956. Melbourne. Olimpiatörténeti szempontból néhány dologban az elsőnek számít. Először rendeztek olimpiát a Föld déli féltekéjén, és emiatt először rendeztek olimpiát november-december között. És Buenos Aires sem volt messze az 1956-os rendezéstől…

1. A politika, az a fránya politika…!

Helsinkihez képest kevesebben vettek részt az olimpián, ennek okai sajnos a politikában gyökereznek. A szuezi válság révén Egyiptom, Libanon és Irak bojkottálta a játékokat. A másik meghatározó esemény a szovjet hadsereg beavatkozása a magyar forradalomba. Tiltakozásul Hollandia, Spanyolország és Svájc maradt távol, de Magyarország elindult. A rendezéshez szükséges előkészületek sem voltak zökkenőmentesek. Habár Melbourne nyerte a rendezés jogát, de Victoria állam elnöke és az ausztrál szövetségi miniszter sem adott pénzt, többek között az olimpiai falu építésére. A helyzet odáig fajult, hogy 1955-ben a NOB elnöke is látogatást tett és aggodalmát fejezte ki a rendezést illetően, és felvetődött Róma beugrása. Végül Victoria állam 4,5 millió dollárt folyósított, így meg lehetett rendezni az olimpiát.
Olimpiai Játékok
Műkorcsolyában csak egy magyar páros indulhat Pekingben
TEGNAP 20:35

2. Olimpia két időpontban, két földrészen és egy évben!

Mindez megvalósult 1956-ban. Maga a melbourne-i olimpia november végén és december első felében zajlott, mivel ott akkor van nyár. Azonban az európai nyárban is akadtak olimpiai versenyszámok, mégpedig Stockholmban. A szigorú állategészségügyi szabályok és a lovakkal kapcsolatos karantén miatt a lovasversenyeket nem lehetett megrendezni Ausztráliában. Így történt, hogy a lovasversenyek majd fél évvel korábban (júniusban) lementek, mint a nyitóünnepség.

3. "Légy naggyá, Ausztrália!"

Betty Cuthbert mindössze 18 évesen tarolt atlétikában. A 100 és 200 méter, valamint a 4x100-as váltó egyaránt az ő győzelmével ért véget. Ilyen fiatalon, egy olimpián, atlétikában máig ő a legfiatalabb háromszoros bajnok. A 13 úszószámból 8-at az ausztrálok nyertek. Egyébként az összesített éremtáblázat harmadik helyén végeztek 35 éremmel, amiből 13 volt arany. Végül a szovjetek végeztek összesítésben az élen, megelőzve a nagy ellenfelet, az Egyesült Államokat, a hidegháború egyik legforróbb évében.

Betty Cuthbert

Fotó: Getty Images

4. A tornasport gyöngyszemei!

Amit Keleti Ágnes az ötvenes években letett az asztalra tornában, az megsüvegelendő. Már Helsinkiben feltűnt egy aranyéremmel talajon, de Melbourne-ben jött az áttörés: talajon, felemás korláton, gerendán és a kéziszer csapatban is nyert, így egyedüli magyarként egy olimpián szerzett négy! aranyérmet. Karrierjét végül öt arany, három ezüst és két bronzéremmel zárta, ezzel csak Egerszegi Krisztina tudta felvenni a versenyt a nőknél. Ezenkívül egy rekordot tart még: nemrég múlt 100 éves, így ő a legidősebb élő olimpiai bajnok, reméljük így marad ez még sokáig! Mellékesen itt indult be az éremhalmozása a tornasport legeredményesebb olimpikonának, Larisa Latyninának. Rögtön első olimpiáján négy aranyérmet szerzett, és még mennyi követte ezt…

Keleti Ágnes: 100 évesen is megy a spárga

Fotó: Eurosport

5. Vér a vízben!

Sajnos, vagy nem sajnos, de érdekességek terén Magyarország volt túlsúlyban. Nagyszerű teljesítmények születtek, amiket még ragyogóbbá tettek a körülmények. Úgy utaztak ki az olimpiára a sportolóink, hogy kapták az aggasztó híreket a szovjet intervencióról. Ilyen feszült környezetben hozták ki magukból a legjobbat, többek között a férfi vízilabda-válogatott tagjai is. Magyarország válogatottja az elődöntőben találkozott a Szovjetunió együttesével. Felfokozott állapotban ugrottak medencébe a felek, tudva a budapesti állapotokról… Revansot akartak venni a magyarok. Azonban a helyzet eldurvult. Pár perccel a meccs vége előtt Zádori Ervin egy hatalmas ütést kapott Valentin Prokopovtól, csapattársuk vérző arcát látva bedühödtek a magyar pólósok, és tömegverekedés robbant ki. A magyarok 4-0-ra nyertek végül, Zádori két góllal és a vérével vette ki a részét a sikerből. A döntőben a jugoszlávokat verték 2-1-re, de arra már kevesebben emlékeznek…

5+1. Három a magyar igazság!

Eddig két magyar érdekesség volt soron, most jön a harmadik. Nem véletlen. Úgy gondolom, hogy akiről az ország egyik legnagyobb sportarénáját nevezik el, az megérdemli, hogy külön említésre kerüljön. Ő nem más, mint Papp László. Sokáig az egyetlen bokszoló volt, aki három olimpiai bajnoki címet nyert. 1948-ban lett először olimpiai bajnok középsúlyban, majd az 1952-es olimpián szintén középsúlyban, végül 1956-ban már nagyváltósúlyban szerzett aranyat. Ekkor egy lépésre volt a profivá válástól, azonban a címmeccsére a rendszer nem engedte kiutazni. 1957-es profivá válása után huszonkilenc alkalommal lépett szorítóba, ebből huszonhetet megnyert és kétszer döntetlent ért el. Puskás Ferenccel vetekedett a hírneve. Azonban neki nem volt szíve elhagyni hazáját, a magyar ökölvívásért élt. Aktív pályafutása után edzőnek és kapitánynak állt.
Forrás: olimpia.hu, britannica.com, theculturetrip.com, bbc.com

Reggelente elküldjük e-mailben a legérdekesebb híreket a sportvilágból, válogatunk a legjobb cikkeinkből. Az Eurosport napi hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Olimpiai Játékok
Két abszurd sporthír Oroszországból, amit el nem hiszel, ha olvasod
23/09/2021 19:38
Olympic Games 2022
Kötelezik az amerikai olimpikonokat az oltásra, de van két kibúvó
23/09/2021 08:55