Az olimpia, amikor revansot vehettünk a levert forradalomért

Helsinkihez képest kevesebben vettek részt az olimpián, ennek okai sajnos a politikában gyökereznek. A szuezi válság révén Egyiptom, Libanon és Irak bojkottálta a játékokat. A másik meghatározó esemény a szovjet hadsereg beavatkozása a magyar forradalomba. Tiltakozásul Hollandia, Spanyolország és Svájc maradt távol, de Magyarország elindult. A rendezéshez szükséges előkészületek sem voltak zökkenőmentesek. Habár Melbourne nyerte a rendezés jogát, de Victoria állam elnöke és az ausztrál szövetségi miniszter sem adott pénzt, többek között az olimpiai falu építésére. A helyzet odáig fajult, hogy 1955-ben a NOB elnöke is látogatást tett és aggodalmát fejezte ki a rendezést illetően, és felvetődött Róma beugrása. Végül Victoria állam 4,5 millió dollárt folyósított, így meg lehetett rendezni az olimpiát.

Mindez megvalósult 1956-ban. Maga a melbourne-i olimpia november végén és december első felében zajlott, mivel ott akkor van nyár. Azonban az európai nyárban is akadtak olimpiai versenyszámok, mégpedig Stockholmban. A szigorú állategészségügyi szabályok és a lovakkal kapcsolatos karantén miatt a lovasversenyeket nem lehetett megrendezni Ausztráliában. Így történt, hogy a lovasversenyek majd fél évvel korábban (júniusban) lementek, mint a nyitóünnepség.

Betty Cuthbert mindössze 18 évesen tarolt atlétikában. A 100 és 200 méter, valamint a 4x100-as váltó egyaránt az ő győzelmével ért véget. Ilyen fiatalon, egy olimpián, atlétikában máig ő a legfiatalabb háromszoros bajnok. A 13 úszószámból 8-at az ausztrálok nyertek. Egyébként az összesített éremtáblázat harmadik helyén végeztek 35 éremmel, amiből 13 volt arany. Végül a szovjetek végeztek összesítésben az élen, megelőzve a nagy ellenfelet, az Egyesült Államokat, a hidegháború egyik legforróbb évében.

Amit Keleti Ágnes az ötvenes években letett az asztalra tornában, az megsüvegelendő. Már Helsinkiben feltűnt egy aranyéremmel talajon, de Melbourne-ben jött az áttörés: talajon, felemás korláton, gerendán és a kéziszer csapatban is nyert, így egyedüli magyarként egy olimpián szerzett négy! aranyérmet. Karrierjét végül öt arany, három ezüst és két bronzéremmel zárta, ezzel csak Egerszegi Krisztina tudta felvenni a versenyt a nőknél. Ezenkívül egy rekordot tart még: nemrég múlt 100 éves, így ő a legidősebb élő olimpiai bajnok, reméljük így marad ez még sokáig! Mellékesen itt indult be az éremhalmozása a tornasport legeredményesebb olimpikonának, Larisa Latyninának. Rögtön első olimpiáján négy aranyérmet szerzett, és még mennyi követte ezt…

Sajnos, vagy nem sajnos, de érdekességek terén Magyarország volt túlsúlyban. Nagyszerű teljesítmények születtek, amiket még ragyogóbbá tettek a körülmények. Úgy utaztak ki az olimpiára a sportolóink, hogy kapták az aggasztó híreket a szovjet intervencióról. Ilyen feszült környezetben hozták ki magukból a legjobbat, többek között a férfi vízilabda-válogatott tagjai is. Magyarország válogatottja az elődöntőben találkozott a Szovjetunió együttesével. Felfokozott állapotban ugrottak medencébe a felek, tudva a budapesti állapotokról… Revansot akartak venni a magyarok. Azonban a helyzet eldurvult. Pár perccel a meccs vége előtt Zádori Ervin egy hatalmas ütést kapott Valentin Prokopovtól, csapattársuk vérző arcát látva bedühödtek a magyar pólósok, és tömegverekedés robbant ki. A magyarok 4-0-ra nyertek végül, Zádori két góllal és a vérével vette ki a részét a sikerből. A döntőben a jugoszlávokat verték 2-1-re, de arra már kevesebben emlékeznek…

Eddig két magyar érdekesség volt soron, most jön a harmadik. Nem véletlen. Úgy gondolom, hogy akiről az ország egyik legnagyobb sportarénáját nevezik el, az megérdemli, hogy külön említésre kerüljön. Ő nem más, mint Papp László. Sokáig az egyetlen bokszoló volt, aki három olimpiai bajnoki címet nyert. 1948-ban lett először olimpiai bajnok középsúlyban, majd az 1952-es olimpián szintén középsúlyban, végül 1956-ban már nagyváltósúlyban szerzett aranyat. Ekkor egy lépésre volt a profivá válástól, azonban a címmeccsére a rendszer nem engedte kiutazni. 1957-es profivá válása után huszonkilenc alkalommal lépett szorítóba, ebből huszonhetet megnyert és kétszer döntetlent ért el. Puskás Ferenccel vetekedett a hírneve. Azonban neki nem volt szíve elhagyni hazáját, a magyar ökölvívásért élt. Aktív pályafutása után edzőnek és kapitánynak állt.

Forrás: olimpia.hu, britannica.com, theculturetrip.com, bbc.com

Reggelente elküldjük e-mailben a legérdekesebb híreket a sportvilágból, válogatunk a legjobb cikkeinkből. Az Eurosport napi hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.