1952. Helsinki. A hidegháború már tombolt, nőtt a feszültség az amerikaiak és a szovjetek között. Olyannyira, hogy utóbbiak inkább diáklakásokban szálltak meg, nem akartak az olimpiai faluban a nyugatiakkal együtt élni. Ennek ellenére az olimpia színvonalasan zajlott le, nagyszerű eredményekkel és érdekességekkel…

1. Micsoda megnyitó…!

Ezt a címet többféle módon lehet értelmezni, és a megnyitón történtek alapot adnak mindegyikre. A lángot a finn hősök, Paavo Nurmi és Hannes Kolehmainen gyújtották meg. A Järvinen torony, aminek a tetején a láng lobogott, 72 méter és 71 centiméter magas volt, mivel Matti Järvinen ennyivel nyerte az 1932-es olimpia gerelyhajító versenyét. De besétált egy fehér ruhás nő a pulpitusra és beszédhez készült. Csak annyit tudott mondani, hogy „barátaim.” Kiderült, hogy a nő beszéde nem volt a program része, jegy és feltűnés nélkül belopózott és lazán megindult a pálya felé, emiatt senkinek sem lett gyanús. De amikor már felért, akkor a szervezők cselekedtek. A nőt Barbara Rotbraut-Pleyernek hívták és érdekesség, hogy pszichiátriai kezelés alatt állt akkor. Ma már ilyen nehezen történne meg, de ki tudja…
Olympic Games 2020
Egy világsztár lopta el az olimpiai zászlót Tokióban
11/06/2021 12:30

2. Da Tavarish!

Az első olimpia, ahol a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság is részt vett, igaz, utóbbi második megjelenése csak 1980-ban következett be. Ekkorra a hidegháború szellemisége áthatotta az élsportot náluk. Minden egyes világraszóló sikert úgy fogtak fel, mint a szovjet rendszer erősségének bizonyítását. Az első olimpiai bajnokuk a női diszkoszvető Nina Romashkova volt. A legnagyobb sztár egyértelműen a tornász, Viktor Ivanovics Csukarin, aki a helsinki olimpia legeredményesebbje lett négy arannyal és két ezüsttel. De labdarúgásban jött a fekete leves, ahol a szovjetek az árulónak titulált jugoszlávokkal találkoztak. 5-1-re is vezetett Jugoszlávia, majd ezután jött a szovjet csoda, egy perccel a vége előtt 5-5-re mentették a meccset. Az újrajátszásban végül 3-1 kikaptak… mi várhatott rájuk otthon Moszkvában…

Josef Stalder (Switzerland), Viktor Chukalin (USSR), XV Olympic Games Helsinki 1952

Fotó: Getty Images

3. Az atlétika új csillaga

Eddig az olimpiák történetében volt amerikai, finn atléta sztár, most pedig egy csehszlovákról lesz szó. Emil Zátopek ugyanis 1952-ben vált halhatatlanná. 1948-ban már letette a névjegyét, hisz megnyerte a 10 ezer métert, de itt nem volt megállás. Helsinkiben 5000 és 10000 méteren, illetve maratoni futásban nyert. Utóbbiban úgy, hogy előtte hivatalos versenyen nem is indult a távon. Hatalmas teljesítmény ez, ami köszönhető a kitartásának és persze az akkor még korszakalkotó edzésének. Úgynevezett interval tréninget csinált, ami a gyorsabb (akár sprint) és lassabb iram (kocogás) váltakozásából áll. Érdekesség, hogy felesége, Dana Ingrova Zatopkova ugyanitt gerelyhajításban lett olimpiai bajnok.

1952 Emil Zatopek

Fotó: Imago

4. 10,4 a győztes idő, na de kié?

Az 1952-es olimpia férfi 100 méteres síkfutásának döntője hozta a legszorosabb versenyt az olimpiák atlétika versenyeinek történetében. Nem volt acélos a győztes idő, viszont az, hogy szám szerint négyen! érjenek el 10,4 másodpercet, az valami döbbenet. Végül célfotó kellett, hogy eldöntsék, egyáltalán kik szereznek érmet és milyen sorrendben. Végül az amerikai Lindy Remigino nyert, mögötte a jamaikai Herbert McKenley és a brit Emmanuel McDonald Bailey. A legnagyobb vesztes egy győztes idővel a szintén amerikai Dean Smith volt, akinek még érem sem jutott.

5. 14 év veretlenség!

Súlyemelésben is voltak olyanok, akiknek a karrierjében nagyon rosszkor jött a háború, de az utána elért sikerek igazolták nagyságukat. A korszak legnagyobb súlyemelője az amerikai John Davis volt. Szó szerint is lehet értelmezni a legnagyobbat, hiszen az ólomsúlyúak kategóriájában versenyzett, ami akkor +90kg volt. 17 évesen, 1938-ban kapott ki életében először és utána 15 éven át még a kisebb versenyeken sem tudták letaszítani az első helyről! A háború után 1946-1952 között öt világbajnoki címet és két olimpiát nyert, itt címet védett. A saját olimpiai rekordját döntötte meg 460 kilós összetett eredménnyel. 1953-ban egy combsérülés következtében csak második lett a vb-n és ez karrierjének a végét is jelentette.

5+1. 42 érem!

A magyar sporttörténet legeredményesebb olimpiája volt a helsinki, hiszen 42 éremmel, amiből 16 arany, az összesített éremtáblázat harmadik helyét érték el sportolóink, úgy, hogy a nagyhatalmak már teljes küldöttséggel vettek részt a játékokon. A magyarok tíz sportágban szereztek érmeket, úszásban, vívásban és tornában remekeltek. Számos magyar sportoló itt vált legendává, emiatt nem lehet külön bejegyzést írni róluk, mert a bemutatásuk túllógna mostani kereteinken. Papp László és Gerevich Aladár talán a legismertebb az utókornak. Csapatsportokban is jöttek az aranyak: harmadik olimpiai bajnoki címét nyerte a férfi vízilabda csapat és az elsőt a labdarúgó válogatott. De az utóbbi még hogy! Öt győzelem, húsz lőtt és mindössze két kapott gól. Az angoloknál csak Magic Magyars-ként emlegetett Aranycsapat itt vált világhírűvé, meghatározva az ötvenes évek futballját.
Források: olympic.org, fifa.com, britannica.com, olympic.nbcsport.com, isoh.org, nemzetisport.hu

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Olympic Games 2020
A NOB becslése szerint ennyi sportoló lesz beoltva az olimpiáig
10/06/2021 09:47
Olympic Games 2020
"Nem attól lesz valaki jó kommentátor, hogy magyar aranyérmet közvetít"
09/06/2021 12:50