A fekete futó, aki felforgatta a fajelméletet

A náci rezsim beárnyékolta a játékokat, amelyek így is nagyot szóltak. Becslések szerint 30 millió dollárt költöttek az egész olimpiára. És telt ház volt végig! Hihetetlen, de összesen körülbelül ötmillió jegyet adtak el és állítólag nem volt veszteséges az olimpia megrendezése. Utóbbit nem tudni pontosan, de a lényeg, hogy a második világháború előtti utolsó olimpia is tartogatott érdekességeket…

1. Benne leszünk a „TV-ben!” Az 1936-os olimpia számos újítást tartalmazott technikai szempontból, ami meghatározó és történelmi, például először erről az olimpiáról készültek filmfelvételek. Az adásokat a Telefunken készítette három kamerával. Érdekesség, hogy 25 képkocka/másodperces minőségű felvétel készítésére voltak képesek a berendezések. Összesen több, mint 72 órányi anyagot gyártottak, ami egyedülálló teljesítmény fél hónap alatt. Azonban csak Berlin és Potsdam körzetében lehetett megnézni akkoriban ezeket a felvételeket, a filmhíradókhoz hasonlóan. De ezzel is bizonyították a németek a technikai fejlettségüket.

2. Bojkott vagy nem bojkott? Berlin még a náci hatalomátvétel előtt kapta meg a rendezés jogát, azonban Hitler színre lépése óta sok országban felvetődött a távolmaradás a német zsidótörvények és a fajelmélet miatt. Az USA kezdeményezte, de Franciaország és Nagy-Britannia is támogatta a bojkottot, azonban a közvetítő fél, a NOB rendezte a dolgokat, elérte Hitlernél, hogy engedje a zsidó sportolók részvételét, illetve a németek ígéretet tettek, hogy nem használják fel a játékokat a náci ideológia népszerűsítésére. Így nem történt bojkott, 49 ország több, mint 300 sportolója vett részt az olimpián, azonban számos zsidó származású sportoló nem vett részt a játékokon, míg Peru és Kolumbia egy botrányos focimeccs után a játékok ideje alatt elhagyta a várost.

3. Ejj, ha mesélni tudna...! A berlini olimpiai stadion nemcsak akkor, de ma is monumentálisnak nevezhető. Több, mint 100 ezer néző befogadására volt alkalmas, ami hihetetlen szám (az akkori hírek szerint Hitler szerette volna felülmúlni az 1932-es olimpián használt Los Angeles-i stadiont). A második világháborút meglepetésre szerencsésen túlélte a stadion. Eredetileg hatalmas területen fekszik, így viszonylag könnyen fel lehetett újítani, hogy elnyerje mai formáját. Érdekesség, hogy a fáklya utaztatása is innen ered, de ekkor még jórészt Európa körül utazott a fáklya, hogy végül beérkezzen ebbe az ikonikus stadionba. Egyébként volt itt foci vb döntő 2006-ban és atlétika vb 2009-ben, elég csak ezeket kiemelni, hogy elmondhassuk, mi lenne, ha ez a stadion mesélni tudna…

4. Te mit csináltál 13 évesen? Marjorie Gestring, egy amerikai lány nyerte a 3 méteres műugrást. Mindezt 13 évesen és 268 naposan! Ezzel máig ő a legfiatalabb női olimpiai aranyérmes, és összességében is a második legfiatalabb. Hihetetlen teljesítmény, de sajnos a karrierje nemzetközi szinten véget is ért, hiszen 1940-ben és 1944-ben a háború miatt elmaradt az olimpia, míg 1948-ban a válogatón csak negyedik lett, így lemaradt a londoni olimpiáról. Szegény lány a tökéletes példája annak, hogy az olimpiai eredményességhez bizony szerencse is kell. Nála sajnos igaz az, hogy jókor kell születni jó időben.

5. A sportok királynőjének koronázott királya! Az olimpia sztárja Jesse Owens volt. Mai szóval élve az ember, aki kimaxolta az elé kerülő egyetlen olimpiát. Négy aranyérmet szerzett atlétikában: 100 és 200 méteren, távolugrásban és a 4x100-as váltó tagjaként. A 30-as évek sztárja volt ő: távolugrásban a 813 cm-es világcsúcsát csak 25 évvel később tudták megdönteni, a 100-as világcsúcsát (10,2) pedig csak 1956-ban. Ezek alapján egy korszakos zsenije volt a sportnak, aki alapjaiban döntötte meg Hitler fajelméletét, a diktátor dühödten nézte, ahogy egy fekete sportoló sorra nyeri az aranyérmeket. Az olimpiai sikereit részben egyedi cipőjének köszönhette. Egy bajor cipész nemcsak a hazaiaknak, de például Owensnek is csinált cipőt. A cipészt úgy hívták, hogy Adolf ‘Adi’ Dassler. A sikerei után sportcipőgyártó vállalkozást indított Adidas néven… így már gondolom sokaknak ismerős a név. Visszatérve Owensre, Amerikában máig egy ikon, sokak példaképe. Nála abszolút felmerül a kérdés, hogy mi lett volna, ha nem maradnak el a következő olimpiák…? De a sportban jól tudjuk, hogy nincsen ha…

5+1. Ilonák, Ilonák mindenütt! 1936-ban az olimpiai bajnokok egy tölgyfacsemetét kaptak, hogy ültessék el azt a szülővárosukban. Magyarország tízet kapott, amivel az összesített éremtáblázat 3. helyén végzett a házigazdák és az USA mögött. A férfi vízilabda válogatott címet védett például. A legeredményesebb szám a birkózás és a vívás volt 3-3 arannyal. Utóbbiaknál megszületett az első magyar női aranyérmes Elek Ilona személyében. A dobogó második fokán a német Helene Mayer, a harmadikon az osztrák Ellen Preis. Érdekes dobogó ez, hiszen három különböző országból származnak, mégis azonos a keresztnevük: Ilona! Nem mindennapi eredmény…

Forrás: britannica.com, olimpia.hu, olympic.org, theculturetrip.com, warhistoryonline.com, berlinexperiences.com, olympicchannel.com, Reinhardt, Karl-Walter: 1000 olimpiai bajnok (2007)

---

Minden reggel elküldjük e-mailben a legérdekesebb híreket a sportvilágból, válogatunk a legjobb cikkeinkből. Az Eurosport napi hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.