Az új COVID-19 variáns ismét elkezdte sorra megnyerni a versenyeket, és ne szépítsük, mi pedig elveszíteni azokat. A héten rendezték volna a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) Grand Prix-sorozatának csúcseseményét, a legjobb műkorcsolyázók nagydöntőjét Osakában, de a koronavírus legújabb mutációja, az omikron-variáns miatt Japán ismét a korlátozásokhoz nyúlt, és december másodikán eldőlt: 2020 után idén is elmaradhat a GP-döntő. Az ISU közleményében azt írta, az utazási korlátozások, a karanténkötelezettségek, a biztonsági aggályok és logisztikai kihívások túl nagy feladatnak tűnnek az ismételten súlyosbodó járványhelyzetben.
Ezen a versenyen lehetőségük lett volna a műkorcsolyázóknak megmutatni, helyük van az olimpiai csapatban, ami jól jött volna így a december végi-januári nemzeti bajnokságok előtt, ráadásul komoly olimpiai főpróba is lehetett volna, itt mérhették volna össze utoljára mind a négy szakág legjobbjai, hol tartanak a felkészülésükben. Az amerikai Nathan Chen, a háromszoros világbajnok, és amúgy az olimpiai arany egyik nagy várományosa az Associated Pressnek egy sms-t írt, amiben a csalódottságának adott hangot, de jelezte, elfogadja a helyzetet, hiszen „az egészség a legfontosabb”. Az ISU azért hozzátette, vizsgálják annak lehetőségét, hogy a szezon végén mégis megrendezzék a döntőt, de azt nem fejtették ki, hogy továbbra is Osakában, vagy esetleg más helyszínben gondolkodnak.
A helyzet egyébként az, hogy ha a GP-döntőt valahol máshol rendezték volna, akkor valószínűleg nem okozott volna (ekkora) problémát a megrendezése – írja egy japán cikk, amiben azt fejtegeti a szerző, Jack Gallagher, hogy milyen károkat okozhat ez a döntés a japán sportnak úgy általában. Messziről akár úgy is tűnhet, ez is csak egy verseny, nem oszt, nem szoroz a szezon egészét tekintve. A valóság viszont ezzel szemben az, hogy a négy szakág (női és férfi egyéni, páros és jégtánc) legjobb hat versenyzője (csapata) kvalifikálta magát, tehát tényleg a sportág krémjéről van szó, nem egy háztömb körüli kavicsdobáló versenyről. Mellesleg, ha valóban csak halasztásról van szó, nem végleges törlésről, az olimpia és a márciusi világbajnokság után már nem valószínű, hogy ezek a versenyzők ott akarnak majd lenni, amikor ha minden jól megy, a két világeseményen ellövik az összes puskaport. Szóval a halasztás nem tűnik opciónak, csak legfeljebb masnit kötöttek vele a jól becsomagolt a közleményre.
Peking 2022
Nem mondom, hogy ő lesz a következő Plushenko, de jegyezzétek meg jól ezt a srácot
10/01/2022 09:05

Yuma Kagiyama

Fotó: AFP

Fumio Kishida miniszterelnök – több más ország példáját követve – meglepően hirtelen jelentette be, lezárják a japán határokat a külföldiek előtt, és állampolgáraik hazatérése esetében ismét 14 napos karanténkötelezettséget írnak elő. A döntés néhány óra leforgása alatt született meg, amikor még az omikron-variáns lehetséges hatásairól alig állt a rendelkezésükre információ. Persze, aki nem egy másik bolygón élt az elmúlt majdnem két évben, az nem lepődik már meg az elővigyázatosságon, de azért ez a döntés akkor is meglepő sebességgel és talán kicsit túl szigorú formában érkezett meg.
Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának vezetője is csodálkozott a hirtelen döntésen, ahogy az a Kyodo Newsban olvasható, azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy „epidemiológiai szempontból nehezen értelmezhető az elv a döntés mögött".
Nézi a vírus az emberek útlevelét? Tudja, hogy milyen állampolgár az ember, és hol tartózkodik legálisan?
Nem csoda tehát, hogy sokan értetlenkedve figyelték a döntést, és ahogy Gallagher is, azon kezdtek el aggódni, vajon milyen ára lehet ennek a döntésnek, vagy erősebben fogalmazva: túlreagálásnak.
Nemcsak a Japán Korcsolyázó Szövetségnek kell viselni a döntés következményeit, hanem az egész japán sportnak is, sőt, két hónappal a téli olimpia előtt az sincs kizárva, hogy Kínában is érezteti majd a hatását. Az legszembetűnőbb aránytalanság az, hogy míg a nyári olimpiára beengedtek az országba 80000 külföldit, itt nagyjából 100 emberről lett volna szó, tehát nagyságrendekkel kisebb eseményről beszélünk.
„Ha Japán képes volt olyan nagyszabású eseményt megrendezni, mint az olimpia és a paralimpia, akkor egy GP-döntőnek nem kellett volna gondot okoznia. Megvannak a tapasztalataik, ragaszkodhattak volna akár olyan, szigorúbb szabályokhoz, amik annyi más helyen működtek már, legyen szó kötelező oltás(ok)ról, 24 órán belüli negatív tesztekről, buborék-rendszerről vagy akár napi többszöri teszteléses protokollokról pozitív teszt esetén.”
De hogy mi tűnik a legkockázatosabb következménynek? Japán, Kína, Dél-Korea és nagyjából mindenki a térségben eleshet a fontosabb nemzetközi események rendezési jogától, ha sorra lemondják és elhalasztják a már biztosnak tűnő rendezvényeiket. Ez árt a sportolóknak, a nézőknek és az országnak is (és akkor most nem sajnáltuk a piaci szereplőket, noha nyilvánvaló, hogy esetükben is brutális bevéltelkiesésről beszélhetünk).
Japán esetében az a veszély áll fenn, hogy a nemzetközi szervezetek vonakodni fognak, hogy a nagyszabású rendezvényeiket a szigetországba vigyék, mert mi a garancia arra, hogy azt nem fogják majd egy héttel előtte lemondani? Az olimpia túl nagy esemény volt ahhoz, hogy elbukjon, de más, kisebb versenyek esetében ez sem tekinthető biztosítéknak.
A megbízhatósággal kapcsolatos aggodalmak miatt előfordulhat, hogy elbúcsúzhatnak pár további versenytől is, például 2022 májusában Fukuokában rendeznék a FINA-világbajnokságot, de ezek után arra sincs semmi garancia, legalábbis a szervezők fejében jogosan fordulhat meg az, hogy inkább más rendező várossal is tárgyalásokba kezdjenek.
Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a halasztott/törölt Grand Prix-döntőre több olyan japán sportoló is kvalifikálta magát, akik épp az utóbbi időszakban futottak fel, és a formájukat épp erre a versenyre időzítették, hogy a nagy hazai sztárok mellett oda tudjanak még érni az olimpiára. A férfiaknál két japán is indulhatott volna, Yuma Kagiyama és Shoma Uno volt az, aki bebiztosította a részvételét a döntőre, pedig a szezon kezdete előtt még mindenki biztos volt benne, hogy csak Yuzuru Hanyuról fog szólni az év. Más kérdés, hogy a kétszeres olimpiai és világbajnok megsérült, így nyílhatott meg az út a két fiatal srác előtt, akik elég nagyot villantottak, és éltek is a lehetősségel, lehet, hogy végül hiába.

Fantasztikus lendület van a 18 éves japán srácban, második Grand Prix-versenyét nyerte

A történet tehát nem egyszerű, az biztos, hogy bár nem láthatjuk előre a Grand Prix-döntő halasztásának (törlésének) következményeit, benne van a pakliban, hogy olyan lavinát indít el ez az egyetlen, gyors döntés, ami magával sodorhatja a teljes olimpiai felkészülési időszakot, és nem csupán a műkorcsolyában, hanem az összes téli sport tekintetében.

A legérdekesebb cikkeinket és a legfontosabb híreket minden reggel elküldjük e-mailben az olvasóinknak, ehhez nem kell mást tenni, mint feliratkozni az Eurosport napi hírlevelére ezen a linken.
Peking 2022
Az egyik cél: megverni a legendát. A másik cél: csak kicsit kikapni az oroszoktól
03/01/2022 18:03
Peking 2022
Majd' százéves bravúrt ismételhet meg a japán legenda, már csőre van töltve a csodafegyvere is
27/12/2021 14:16