Egyetlen verseny törlése kirúghatja a talajt az olimpiára készülő műkorcsolyázók és Japán alól is

Az új COVID-19 variáns ismét elkezdte sorra megnyerni a versenyeket, és ne szépítsük, mi pedig elveszíteni azokat. A héten rendezték volna a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) Grand Prix-sorozatának csúcseseményét, a legjobb műkorcsolyázók nagydöntőjét Osakában, de a koronavírus legújabb mutációja, az omikron-variáns miatt Japán ismét a korlátozásokhoz nyúlt, és december másodikán eldőlt: 2020 után idén is elmaradhat a GP-döntő. Az ISU közleményében azt írta, az utazási korlátozások, a karanténkötelezettségek, a biztonsági aggályok és logisztikai kihívások túl nagy feladatnak tűnnek az ismételten súlyosbodó járványhelyzetben.

Ezen a versenyen lehetőségük lett volna a műkorcsolyázóknak megmutatni, helyük van az olimpiai csapatban, ami jól jött volna így a december végi-januári nemzeti bajnokságok előtt, ráadásul komoly olimpiai főpróba is lehetett volna, itt mérhették volna össze utoljára mind a négy szakág legjobbjai, hol tartanak a felkészülésükben. Az amerikai Nathan Chen, a háromszoros világbajnok, és amúgy az olimpiai arany egyik nagy várományosa az Associated Pressnek egy sms-t írt, amiben a csalódottságának adott hangot, de jelezte, elfogadja a helyzetet, hiszen „az egészség a legfontosabb”. Az ISU azért hozzátette, vizsgálják annak lehetőségét, hogy a szezon végén mégis megrendezzék a döntőt, de azt nem fejtették ki, hogy továbbra is Osakában, vagy esetleg más helyszínben gondolkodnak.

A helyzet egyébként az, hogy ha a GP-döntőt valahol máshol rendezték volna, akkor valószínűleg nem okozott volna (ekkora) problémát a megrendezése – írja egy japán cikk, amiben azt fejtegeti a szerző, Jack Gallagher, hogy milyen károkat okozhat ez a döntés a japán sportnak úgy általában. Messziről akár úgy is tűnhet, ez is csak egy verseny, nem oszt, nem szoroz a szezon egészét tekintve. A valóság viszont ezzel szemben az, hogy a négy szakág (női és férfi egyéni, páros és jégtánc) legjobb hat versenyzője (csapata) kvalifikálta magát, tehát tényleg a sportág krémjéről van szó, nem egy háztömb körüli kavicsdobáló versenyről. Mellesleg, ha valóban csak halasztásról van szó, nem végleges törlésről, az olimpia és a márciusi világbajnokság után már nem valószínű, hogy ezek a versenyzők ott akarnak majd lenni, amikor ha minden jól megy, a két világeseményen ellövik az összes puskaport. Szóval a halasztás nem tűnik opciónak, csak legfeljebb masnit kötöttek vele a jól becsomagolt a közleményre.

Fumio Kishida miniszterelnök – több más ország példáját követve – meglepően hirtelen jelentette be, lezárják a japán határokat a külföldiek előtt, és állampolgáraik hazatérése esetében ismét 14 napos karanténkötelezettséget írnak elő. A döntés néhány óra leforgása alatt született meg, amikor még az omikron-variáns lehetséges hatásairól alig állt a rendelkezésükre információ. Persze, aki nem egy másik bolygón élt az elmúlt majdnem két évben, az nem lepődik már meg az elővigyázatosságon, de azért ez a döntés akkor is meglepő sebességgel és talán kicsit túl szigorú formában érkezett meg.

Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának vezetője is csodálkozott a hirtelen döntésen, ahogy az a Kyodo Newsban olvasható, azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy „epidemiológiai szempontból nehezen értelmezhető az elv a döntés mögött".

Nem csoda tehát, hogy sokan értetlenkedve figyelték a döntést, és ahogy Gallagher is, azon kezdtek el aggódni, vajon milyen ára lehet ennek a döntésnek, vagy erősebben fogalmazva: túlreagálásnak.

Nemcsak a Japán Korcsolyázó Szövetségnek kell viselni a döntés következményeit, hanem az egész japán sportnak is, sőt, két hónappal a téli olimpia előtt az sincs kizárva, hogy Kínában is érezteti majd a hatását. Az legszembetűnőbb aránytalanság az, hogy míg a nyári olimpiára beengedtek az országba 80000 külföldit, itt nagyjából 100 emberről lett volna szó, tehát nagyságrendekkel kisebb eseményről beszélünk.

De hogy mi tűnik a legkockázatosabb következménynek? Japán, Kína, Dél-Korea és nagyjából mindenki a térségben eleshet a fontosabb nemzetközi események rendezési jogától, ha sorra lemondják és elhalasztják a már biztosnak tűnő rendezvényeiket. Ez árt a sportolóknak, a nézőknek és az országnak is (és akkor most nem sajnáltuk a piaci szereplőket, noha nyilvánvaló, hogy esetükben is brutális bevéltelkiesésről beszélhetünk).

Japán esetében az a veszély áll fenn, hogy a nemzetközi szervezetek vonakodni fognak, hogy a nagyszabású rendezvényeiket a szigetországba vigyék, mert mi a garancia arra, hogy azt nem fogják majd egy héttel előtte lemondani? Az olimpia túl nagy esemény volt ahhoz, hogy elbukjon, de más, kisebb versenyek esetében ez sem tekinthető biztosítéknak.

A megbízhatósággal kapcsolatos aggodalmak miatt előfordulhat, hogy elbúcsúzhatnak pár további versenytől is, például 2022 májusában Fukuokában rendeznék a FINA-világbajnokságot, de ezek után arra sincs semmi garancia, legalábbis a szervezők fejében jogosan fordulhat meg az, hogy inkább más rendező várossal is tárgyalásokba kezdjenek.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a halasztott/törölt Grand Prix-döntőre több olyan japán sportoló is kvalifikálta magát, akik épp az utóbbi időszakban futottak fel, és a formájukat épp erre a versenyre időzítették, hogy a nagy hazai sztárok mellett oda tudjanak még érni az olimpiára. A férfiaknál két japán is indulhatott volna, Yuma Kagiyama és Shoma Uno volt az, aki bebiztosította a részvételét a döntőre, pedig a szezon kezdete előtt még mindenki biztos volt benne, hogy csak Yuzuru Hanyuról fog szólni az év. Más kérdés, hogy a kétszeres olimpiai és világbajnok megsérült, így nyílhatott meg az út a két fiatal srác előtt, akik elég nagyot villantottak, és éltek is a lehetősségel, lehet, hogy végül hiába.

A történet tehát nem egyszerű, az biztos, hogy bár nem láthatjuk előre a Grand Prix-döntő halasztásának (törlésének) következményeit, benne van a pakliban, hogy olyan lavinát indít el ez az egyetlen, gyors döntés, ami magával sodorhatja a teljes olimpiai felkészülési időszakot, és nem csupán a műkorcsolyában, hanem az összes téli sport tekintetében.

A legérdekesebb cikkeinket és a legfontosabb híreket minden reggel elküldjük e-mailben az olvasóinknak, ehhez nem kell mást tenni, mint feliratkozni az Eurosport napi hírlevelére ezen a linken.