MotoGP, Katar: Quartararo mesés hajrával szerezte meg a győzelmet

Egymás után két futam ugyanazon a pályán nem jelenti azt, hogy azonos lenne a forgatókönyv – ezt már tavaly is megfigyelhettük. A csapatok kielemzik az első hétvége adatait és tovább csiszolgatnak a tempójukon. Aki nem fejlődik, visszaesik a második fordulóra. Épp ezért nem lehetett alábecsülni a Ducatikat, amelyek legutóbb a verseny utolsó negyedében jelentősen visszaestek, nem tudták elég jól menedzselni a gumikat.

Mostanra viszont előre tudtak lépni ezen a téren és újonc versenyzőjük, Jorge Martin is őrült gyorsasággal fejlődik. A spanyol egy hete pár körön keresztül tudott csak a legjobbakkal menni (egy kimagaslóan jó rajt után), most viszont pár nap alatt sikerült szintet lépnie. Szombaton nem ki meglepetésre megszerezte a pole-pozíciót és ezzel ő lett a harmadik olyan versenyző a királykategóriában, aki már a második versenyén az első helyről indulhatott. Az első ilyen Stoner volt (2006), legutóbb pedig Marc Marqueznek (2013) sikerült mindez; Lorenzo pedig 2008-ban rögtön az első futamán meg tudta szerezni az első rajtkockát. Ilyen névsorhoz csatlakozni egyáltalán nem rossz dolog.

Martin azonban a nyilatkozataiban mindig kihangsúlyozta, amit mindenki tudott: a versenytempója nem elég jó, az előző produkciójából kiindulva sokat kell még fejlődnie ezen a téren. A rajtja viszont ezúttal is remek volt. Jorge Martin vezette a mezőnyt, mögötte pedig csapattársa, Johann Zarco következett. A mezőny nem szakadt szét, így elöl főleg a két Pramac Ducati, a két Suzuki, Aleix Espargaro az Apriliával, valamint a két gyári Ducati és a két gyári Yamaha is helyet kapott. Először Rins volt az, aki támadni kezdte Zarcót, ám a francia az egyenesekben rendre vissza tudta előzni a suzukis spanyolt. Idővel pedig feljöttek Bagnaiáék is, ám ők az utolsó körökre visszaestek – ahogy az várható is volt.

A verseny közepén azonban akadt egy olyan jelenet is, amit ki kell emelni. Joan Mir egy elég necces előzést vállalt be Jack Miller mellett (össze is értek, könnyen benne lehetett volna egy bukás is a dologban). A spanyol egy lábemeléssel kért elnézést a túl optimista manőveréért, ám az ausztrál riválisa nagyon felhúzta magát az eseten és hamarosan törlesztett is. Miller a célegyenesre fordulva a kigyorsításkor megcélozta Mirt és szándékosan meglökte oldalról (200 km/h-s tempónál), aki ezek után szerencsére a motoron tudott maradni. Az esetet a felügyelők vizsgálni is kezdték, ám pár kör után arra jutottak, hogy nem történt szabálytalanság, így nem büntették Millert. Ez több, mint fura, hiszen ez egy szándékos és nem kicsit veszélyes manőver volt az ausztrál részéről.

A Ducatik nagy szerencséje az volt, hogy lassú volt a tempó és tudtak spórolni az abroncsokkal. Az ő szempontjukból minden a lehető legjobban alakult. Jorge Martin elképesztően érett motorozást bemutatva vezette a mezőnyt, Zarco pedig – ha nem is szándékosan -, de hátvédkedett mögötte. 5 körrel a vége előtt azonban a két Yamaha (amelyek a szörnyű rajt után sokáig a 10. hely környékén körözgettek) előre tört és rámentek a futamgyőzelemre. Quartararo volt előrébb és a francia át tudta rágni magát Zarcón és Martinon is. A Ducatik tempója ekkor kezdett megrogyni kissé, ezt pedig a yamahás ki is tudta használni. Kellően nagy előnyt motorozott ki és ezzel be is tudta húzni a győzelmet – őrületes teljesítményt hozott az utolsó körökben. Egy kicsi esélye volt csak, de azzal élni tudott. Vinales is ugyanezt tette volna mögötte, ám a spanyol fennakadt Zarcón, végül pedig Rins ellen vívhatott. Végül csak az 5. helyen zárt.

Johann Zarco próbált sokat spórolni és ha nincs az a sok támadás, amit ki kellett védenie, akkor talán maradt volna elég gumija a győzelemhez is. Így viszont a legvégén még izzadnia kellett a második helyért is, amit csak az utolsó kanyarokban tudott kiharcolni. Zarco így két második hellyel nyitotta a szezont és vezeti a pontversenyt, Jorge Martin pedig a szenzációs 3. helyen jött be.

A Moto2 egy feszült versenyt hozott, ahol az utolsó méterekig kérdéses volt, hogy ki nyer. Sam Lowes ezúttal is legelöl diktálta a tempót szinte végig, ám most Remy Gardner ott tudott maradni vele és tapadt rá a hajráig. Az ausztrál mindent beleadott, de végül meg kellett elégednie a második hellyel Lowes mögött – ugyanez volt a felosztás egy héttel ezelőtt is, csak valamivel unalmasabb kivitelezésben. A harmadik helyen végül Raul Fernandez jött meg, aki újoncként rögtön dobogóra állhatott (szenzációs teljesítmény), mögötte Bezzecchi és Ai Ogura zárt még a top 5-ben. A japán szintén az első évét teljesíti a Moto2-ben és az ő teljesítménye is messze felülmúl minden előzetes várakozást.

De ha róluk így szólunk, akkor milyen jelzők maradhatnak Pedro Acosta kapcsán? A Moto3-ban ugyanis az első futamán másodikként záró spanyol ezúttal büntetés miatt csak a boxutcából rajtolhatott (6 sorstársával együtt). Az első kör végén több, mint 8,5 másodperc volt a hátrányuk a mezőny végéhez képest, ám hihetetlen gyorsaságuknak köszönhetően felértek a többiekre és a végén át is tudtak menni a mezőnyön. Acosta töretlen lendülettel hámozta át magát a többieken és az utolsó kört már az első helyről kezdhette. Darryn Binder alig tudta tartani vele a lépést – gyakorlatilag előzési kísérlete sem lehetett az első helyért. A 16 éves Pedro Acosta így tehát megnyerte élete első világbajnoki futamát közel lehetetlen helyzetből, földöntúli motorozást bemutatva. A Red Bull Rookies Cup tavalyi bajnoka így egyből letette névjegyét a gyári KTM csapatnál és szép kilátásai vannak karrierszempontból is a MotoGP-ben.

A világbajnokság Portugáliában, Portimaóban folytatódik majd április 18-án.