Tarzan legendája – A hot doggal megnyert maraton, az összetört szív, az egydolláros kölcsön és az eladott trófeák

Brown, aki egyébként Ellison Myersként látta meg a napvilágot, viszonylag fiatalon kapta meg a Tarzan becenevet, az elbeszélések szerint azért, mert igazi kis természetjáró volt, atletikus testfelépítése mellett rendkívüli ereje, és kiváló egyensúlyérzéke is volt, emellett nem félt a magasságtól, imádott fára mászni és úgy ugrált az ágakon, mint Edgar Rice Burroughs híres kitalált hőse.

Brown egyike annak a mindössze két észak-amerikai őslakosnak, aki meg tudta nyerni a Boston Maratont (a másik az 1907-es győztes, Thomas Longboat volt), de ő az egyetlen, akinek ez kétszer is összejött, 1936 után 1939-ben is sikerült neki.

Brown első győzelme igazán emlékezetesre sikeredett: a címvédő Johnny Kelley amikor utolérte Brownt, kissé vigasztalóan megveregette a vállát. Brownnak több sem kellett ennél, fogta magát, és elhúzott egy emelkedős részen, így 2 óra 33 perc 40 másodperces idővel győzött, „összetörve ezzel Kelley szívét" – fogalmazott az esetről a Boston Globe riportere, Jerry Nason. Ezután nevezték el a pálya ezen szakaszát Heartbreak Hillnek.

A történethez hozzá tartozik, hogy Brownnak a rajt előtt kölcsön kellett kérnie egy dollárt, hogy be tudja fizetni a nevezései díjat.

Brown 1939-es győzelméről is maradt fenn egy legenda, a futó állítólag nem sokkal a verseny rajtja előtt érkezett meg, méghozzá úgy, hogy hot doggal és turmixxal alapozott – állítólag csak mert nem volt ideje megreggelizni.

A menü jó ötletnek bizonyult, Brown 2:28:51-es idővel, több mint két perces pályarekorddal megnyerte a második Boston Maratonját.

Tarzan Brown a Rhode Island-i Narragansett törzs utolsó elismert királyi családjának közvetlen leszármazottja volt, emellett ő képviselte az Egyesült Államokat az 1936-os berlini olimpiai maratoni versenyszámban. Bár egy görcs miatt végül nem ért célba, a verseny felénél az első öt között volt.

Az 1940-es olimpiára is megszerezte a kvalifikációt, de a második világháború miatt azt az olimpiát törölték.

Anna Brown-Jackson, Tarzan Brown unokája úgy nőtt fel, hogy nem is tudta, hogy nagyapja Boston Maraton-győztes volt.

„Soha nem láttam futni, de később hallottam a történeteket, hallottam, hogy nagyon gyors volt" – mondta Jackson a bostoni WBZ rádiónak.

Jackson elmesélte, hogy miután abbahagyta a futást, a nagyapja nem tudott munkát szerezni, mert mindenhol diszkriminálták a származása miatt.

Hogy el tudja tartani a családját, Brown eladta az összes érmét és trófeáját, amit a győzelmeiért kapott.

„Feleségével és négy kisgyermekével élt akkoriban egy kétszobás kis kunyhóban” – mondta Jackson.

Bár a házukban nem volt folyóvíz, nem volt csatorna, és a padló is földes volt, Jackson szerint gyakran volt nagy családi összejövetelek színhelye.

Az unoka most úgy döntött, megpróbálja felkutatni a trófeák jelenlegi tulajdonosait, hogy újra a családhoz kerüljenek, ezzel segítse életben tartani nagyapja emlékét.

Brown 1975-ben, 61 éves korában halt meg, amikor egy Rhode Island-i bár előtt elütötte egy furgon.

Forrás: Inside The Games (részben)