A hét talán legnagyobb futballszenzációja a Liverpool csütörtök esti hazai veresége. Jürgen Klopp csapata ugyanis közel négy év és 68 bajnoki mérkőzés után először kapott ki az Anfield Roadon a Premier League-ben, mivel csütörtök este a Burnley 11-es góljával elvitte a 3 pontot. Az alábbi cikkben összeszedtük tehát a legnagyobb ligák legnagyobb sorozatait.

68 mérkőzés után kapott ki először hazai bajnoki mérkőzésen a Liverpool. Némileg váratlan, hogy ezt éppen a kieső zóna közelében lévő Burnley tudta megtenni. A hazai csapat azonban a találkozó előtt már négy meccsen nem tudott gólt lőni, és a sok gól nélküli döntetlen között egy vereség is becsúszott Southamptonban. Újabb intő jel volt, hogy ebben a 68 meccses veretlenségi sorozatban van egy 24 meccsből álló győzelmi széria, amit szintén a Burnley szakított meg tavaly júliusban. Duplán mumus. Ebbe a 68-as sorozatba mégis befért egy rekord ponttal elveszített, majd következő évben egy kevesebbel megnyert bajnoki cím, a német vezetőedző időszakának 80 %-a és egy Bajnokok Ligája győzelem 2019-ből.
Mégsem a Liverpool a Premier League csúcstartója a hazai veretlenségi sorozat tekintetében, ráadásul sokat kellett volna még túlélni a rekord megdöntéséhez. Amíg azonban a Liverpool egy, addig a Chelsea négy különböző menedzserrel hajtotta végre ezt a 86 meccsből álló rekordot. A kétezres évek elején előbb Claudio Ranieri, majd José Mourinho hozott stabilitást a londoni klubnak, a teljes évtizedből hét éven át ők ketten ültek egymás után a kispadon. A sorozat az olasz utolsó szezonjában, 2004 tavaszán indult. Nyáron azonban Mourinho érkezett, a portugál szakemberrel pedig három éven át egyetlen hazai bajnokit sem veszítettek.
Labdarúgás
Újabb koronavírus-eset Lipcsében: edzés helyett PCR-tesztre mentek a játékosok
9 ÓRÁJA

A Chelsea és a Special One egy Tottenham elleni győztes meccsen 2006 márciusában.

Fotó: Eurosport

Meg is lett ennek a gyümölcse, hiszen az első két évben bajnok, 2007-ben pedig ezüstérmes lett a csapat. Innentől az edzők sűrűn adták egymásnak a kilincset. Mourinho-t néhány bajnoki forduló után, 2007 szeptember végén váltották le, de a helyére érkező Avram Grant is hazai veretlenség mellett hozta be a csapatot a második helyre. Hiába a hazai jó teljesítmény a Stamford Bridge-en, a Manchester United a bajnokságban és a BL-döntőben is jobbnak bizonyult. A sorozat 2008 októberében ért véget, amikor a csapat Luis Felipe Scolari vezetése mellett hazai pályán kapott ki a Liverpooltól. Az edző februárban távozott a csapattól. A Chelsea tehát úgy teljesítette legsikeresebb sorozatát, hogy a legfontosabb kupát nem tudta megnyerni.

A német aranykor

Kevésbé meglepetés, hogy Németországban a hazai veretlenségi és az otthon megnyert meccsek sorozatát is a Bayern München vezeti. Az ő legnagyobb sorozatuk egybeesik a német futball legszebb éveivel, a ’70-es évek első felével. Az 1963-ban létrejött Bundesligában ez volt a müncheniek első komolyabb időszaka: a kapuban Sepp Maier, a védelemben Franz Beckenbauer, a támadósorban pedig a még mindig rekorder Gerd Müller, akinél soha senki nem rúgott több gólt egy Bundesliga szezonban. A csapat 1972-1974 között zsinórban háromszor nyerte meg a bajnokságot, erre az időszakra esik 73 meccsen át tartó hazai veretlenségi sorozatuk is. Ezt követte némileg fedésben 1974-1976 között 3 zsinórban megnyert BEK-győzelem. A nagy sorozat előtti utolsó meccset 1970 márciusában veszítették el a VfB Stuttgart ellen.
Matthäus szerint Lewandowski megdöntheti Gerd Müller 50 éves rekordját | Eurosport
Lothar Matthäus szerint a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél az év játékosának megválasztott Robert Lewandowski a mostani Bundesliga-idényben megdöntheti Gerd Müller közel 50 éve élő, 40 gólos rekordját. "Gerd Müller csúcsa veszélyben a mostani idényben. Meggyőződésem, hogy Lewandowski megjavítja" - mondta az 59 éves német válogatottsági rekorder, a Sky szakértője azt követően, hogy a Bayern München lengyel támadója vasárnap este szezonbeli 18.
Udo Lattek sikerkovács vezetőedző akkor is és a következő szezonban is második helyre hozta a csapatot annak ellenére, hogy összesen öt meccset veszítettek. A következő szezonban ezt sikerült leszorítani háromra, így már megvolt a bajnoki cím, igaz, csak három ponttal megelőzve a mostanában mély gödörben tanyázó Schalke 04-t. A három bajnoki cím ideje alatt – nagyban köszönhetően a Bayern játékosainak – a nyugatnémet válogatott 1972-ben Európa-bajnok, 1974-ben világbajnok lett, 1972-ben pedig a Bayern beköltözött a müncheni olimpiai stadionba, ahol egészen az Allianz Arena 2005-ös megépítéséig játszották hazai meccseiket. Az új stadionban először 1974 szeptemberében kaptak ki a nagy rivális Schalkétól. Lattek szerint a rossz szezonkezdet miatt Wilhelm Neudecker klubelnök hívatta magához, kérdezvén, mit lehet tenni a csapattal. Amikor az edző azt mondta, változásokra van szükség, Neudecker ezt válaszolta: „Így van. Ezért ki vagy rúgva.”

Az első profi olasz csapat

Az olasz bajnokság csúcstartója a foci hőskorába visz vissza minket. A frissen megalakult Serie A első kiírását 1930-ban a korszakos zseni Giuseppe Meazza vezényletével az Ambrosiana-Inter csapata nyerte, de a harmincas évek eleje mindenképpen a Juventusé. Az 1920-as évek közepén bekövetkezett tulajdonosváltás után a ’30-as évek elején a torinói csapat volt az ország első profi klubja.
Egy 1993-ban megjelent focitörténeti könyv szerint ráadásul ez a csapat volt az első, amelyiknek már országszerte voltak szurkolói.
Ebben nyilván sokat segített a rádió elterjedése. Az olasz-argentin Raimundo Orsi, a kétszeres gólkirály Felice Borel vagy Luigi Bertolini vezette csapat minden tagja ott volt az 1934-ben világbajnok olasz válogatottban is, összesen 9 Juventus játékos mondhatta el ezt magáról.
Az 1931-35 között megnyert 5 bajnoki cím idejére esett a 71 mérkőzéses hazai veretlenségi sorozat, ami 1932 első napjaiban, a Modena elleni győzelemmel kezdődött, és egészen 1936 márciusáig tartott, amikor az AS Roma nyert Torinóban 3:1-re. Hiába volt ez a szezon egyetlen hazai veresége, a Juventus csak a negyedik helyen végzett. Az abban az évben megnyert berlini olimpiai aranyérmes, majd az 1938-as ismételt világbajnoki címet elérő csapatban azonban a nagy Juventusból már nem maradt senki.

Mighty Magyars

Noha az 1938-as vb döntő okoz némi magyar párhuzamot az olasz rekorder focival kapcsolatban, az igazán magyar vonatkozású sorozat azonban Spanyolországban keresendő. A topligák összevetésében mindenképpen, de egész Európában valószínűleg egyedülálló a Real Madrid veretlenségi sorozata az 1950-60-as években. Ahogy a Bayern München és a Juventus esetében, úgy itt is az első aranykor hozta el az eddigi legnagyobb sikereket. 1945-ben ugyanis Santiago Bernabeu lett a klub elnöke, aki 1950 után kezdte el az azóta is működő stratégiát: a világ különböző tájairól összeszedni a legjobb játékosokat. Az elsők között volt az argentin Alfredo di Stefano, majd a francia Raymond Kopa és a magyar Puskás Ferenc. Noha az új Real Madrid már 1953-ban megnyerte első bajnoki címét, a hosszú, 121 meccsből álló hazai veretlenségi sorozat csak 1957 februárjában kezdődött. Előtte még a madridi derbin nyert az Atletico Madrid, utána azonban nyolc éven át nem találtak legyőzőre hazai pályán a spanyol bajnokságban.

Alfredo di Stefano és Puskás Ferenc

Fotó: Eurosport

Az '57-es és az '58-as bajnoki cím után úgy húztak le két egymást követő bajnoki szezont hazai veretlen meccs nélkül, hogy a bajnoki címet a Barcelona nyerte. A folytatás azonban ismét Madridban volt dicsőségesebb: az egymást követő öt bajnoki cím mellett 1965 márciusában ismét az Atletico Madrid tudott győzni. Ez a csapat azonban nem is elsősorban szakmányban megnyert bajnoki címe miatt lett történelmi jelentőségű, hanem a még frissen megalakított Bajnokcsapatok Európa-kupáját nyerték zsinórban ötször 1956-1960 között. És hogy melyik csapat váltotta két egymást követő győzelemmel a Real Madridot Európa élén? A Gutmann Béla vezette Benfica. De ez már megint egy másik történet.
Labdarúgás
A szavazókon kívül szinte senki nem ért egyet Messi hetedik Aranylabdájával
11 ÓRÁJA
Labdarúgás
Elhunyt a Liverpool legendás labdarúgója
12 ÓRÁJA