Újra jön az 5 csere a PL-ben, de ez biztosan a nagyokat segíti?

„Egyáltalán nem igaz, hogy ez előnyt jelentene számunkra” – mondta Jürgen Klopp, a Liverpool menedzsere még februárban, amikor arról kérdezték: valóban a hosszabb kispaddal rendelkező csapatokat segíti-e, ha három helyett öt játékost cserélhetnek meccsenként. „Nem tudom elhinni, hogy még mindig így beszélnek erről. Nem emiatt nyeri a Bayern München 20 ponttal a bajnokságot, Olaszországban sem emiatt húznak el a nagyok a többiektől” – fejtette ki véleményét abban az időszakban, amikor a nagy csapatok valóban a legkomolyabb terhelést kapták.

A helyzet azóta változott: márciusban újabb döntés született, a 2022-23-as idény pedig már a Premier League-ben is úgy kezdődik, hogy a csapatok meccsenként ötször cserélhetnek.

2020 júniusában, amikor a koronavírus-járvány miatti 8-10 hetes szünet után újraindult a labdarúgás, a FIFA szabályalkotó bizottsága (IFAB) ideiglenes engedélyt adott a ligáknak, hogy megemelhessék a lehetséges cserék számát. Ettől kezdve a LaLiga, a Serie A, a Bundesliga és a Ligue 1 csapatai (valamint az összes UEFA-sorozat) továbbra is 5 cserével játszottak, de a Premier League a 2019-20-as szezon befejeztével visszatért a 3 cserére.

Az angol klubok többször is az 5 cserelehetőség ellen szavaztak. A fő érv az volt, hogy az tisztességtelen előnyhöz juttatja a nagyobb erőforrásokkal rendelkező klubokat. Elvégre, ha egy csapat jobb játékoskerettel rendelkezik, az bizonyára azt jelenti, hogy a kispadról magasabb minőségű cserék érkeznek, ez pedig megváltoztatja a végeredményt.

Az új szezon azonban már a szigetországban is öt cserével indul, ebben talán annak is szerepe volt, hogy az IFAB tavaly ősszel azt javasolta: maradjon meg hosszútávon a lehetőség.

A több csere valóban létkérdés lehet a csapatoknak. A 2020-21-es szezon a járvány okozta csúszás miatt jócskán később kezdődött, ráadásul a válogatott szünetek is sűrűbbek voltak. Az előző, 2021-22-es szezon volt az első teljes, nagyjából normális a járvány után, de most a téli világbajnokság miatt ismét egy, a szokásosnál feszesebb tempójú évad következik.

Az ESPN – amolyan mítoszrombolás gyanánt – fogta a nagy európai bajnokságok 2021-22-es adatait, és elemezte, a nagyobb csapatok hogyan használták ki az öt cserét, jobban profitáltak-e belőle, mint mások.

Az elemzéshez 10 fókuszklubot választottak ki. A spanyol bajnokság első három helyezettjét: Real Madrid, Barcelona, Atlético Madrid. Olaszországból a Bajnokok Ligájába jutó négy klubot: AC Milan, Internazionale, Napoli, Juventus. A Bundesliga bevált szuperklubjait: Bayern München, Borussia Dortmund. És végül a Paris Saint-Germaint a francia bajnokságból.

A statisztikák azt mutatják, hogy a fókuszklubok kevesebbszer használják ki az öt cserét, mint a kisebb egyesületek. Természetesen a vita sokkal többről szól, mint arról, hogy egy csapat hányszor használ öt cserét, de ha éppen a nagy klubok használják ritkábban, ez némileg hitelteleníti az aggályok nagy részét.

A LaLigában a Real Madrid, a Barca és az Atlético is a lista alján van a meccsenkénti átlagos cseréket illetően. A hét legtöbb cserét használó spanyolországi klub közül csak kettő végzett a táblázat első felében (Villarreal és Athletic Bilbao). Tehát az öt cserejátékos rendszeres használata talán nem a legfőbb oka egy klub sikerének.

Németországban csak egy maroknyi csapat használt kevesebb cserét, mint a Bayern és a Dortmund, a tabella két éllovasa, bár az is igaz, hogy a többi klub, amely a tabella első felében végzett, sokkal többet variálta az összeállítást.

Érdekes megfigyelni, hogy egy olyan csapat, amely megtehetné, nem nagyon ad pihenőt legjobb játékosainak. A PSG 38 mérkőzésen mindössze nyolcszor használt öt cserét (csak a Lyon, a Borussia Mönchengladbach és a Spezia élt kevesebbszer a lehetőséggel az összes bajnokságban). A Ligue 1 másik két nagy klubja, a Marseille és a Lyon szintén a lista végén szerepel, közben a kieső Bordeaux és a Saint-Etienne minden más csapatnál több cserét alkalmazott.

Más a helyzet a Serie A-ban, ahol az Inter Milan a kiemelkedő Európa nagy klubjai közül. Simone Inzaghi egyértelműen élt a lehetőséggel, és klubja 38 Serie A-mérkőzéséből 35-ben minden cserelehetőséget kihasznált – a kieső Spezia pedig a legkevesebbet a bajnokságban.

Ebből kiderül, hogy a cserék száma önmagában nem mutat következetes összefüggést a bajnoki helyezéssel, sőt, az esetek túlnyomó többségében a legnagyobb klubok kevesebb változtatást hajtanak végre.

Megnéztük, hogyan változott az eredménysor az egyes klubok ötödik cseréje után, kiszámítva az onnantól kezdve szerzett összes pontot. (Tehát ha 1-1-es döntetlennél áll be az ötödik csere, a csapat pedig 2-1-re nyer, az 2 pontot jelent.) Az Atlético Madrid messze az élen áll Spanyolországban (erről később), de ez nem mutat egységes képet a fókuszklubok között.

Az elmúlt szezonban a legnagyobb haszonélvező a francia bajnokságban szereplő Nice volt, amely 12 pontot gyűjtött így, őket követte a szintén francia Reims és az Atlético egyaránt 11 ponttal.

Ha megvizsgáljuk az így kialakult „tabella” első négy helyezettjeit, ez összesen 16 csapat. (Azért négyet, mert ezekben a bajnokságokban ennyi jut a Bajnokok Ligájába.) Az így kialakult csapatlistáról összesen három kvalifikálta magát a BL-be (Atlético Madrid, Sevilla, Leverkusen), nyolc végzett az adott bajnokság felső-, három az alsóházában. A 16 csapatból kettő ki is esett a szezon végén.

A legtöbb klubnál, különösen Németországban, az öt csere használata valójában elhanyagolható különbséget jelentett a pontok számában.

A fenti kérdés azért releváns, mert el kell dönteni: a taktikai változások, vagy a frissítés, pihentetés vezeti a klubokat akkor, amikor az ötödik cserét is elhasználják. Az első a keret mélységére utal, a második pedig egy jogos érv a sérülések és a túlterhelés elkerülése érdekében. Úgyis mondhatnánk: a kevésbé minőségi cserével rendelkező kis csapatok is nyugodtan behozhatnak az utolsó néhány percre játékosokat, hiszen az már úgysem befolyásolja a játék képét érdemben.

A PSG például a tavalyi szezonban elvesztett négy meccsén egyszer sem cserélt ötször; abból a nyolc meccsből, amin mind az ötöt bevetették, hét meccsen győzött. A Bayern az öt vereségéből csak egyszer használta ki az összes cserelehetőségét, a Dortmund pedig kilenc vereségéből négyszer.

Vagyis a nagy csapatok nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy esetleges ötödik csere meg tudná változtatni az eredményt.

Ezt pedig az időpontok is megerősítik. Az ötödik cserére általában a meccs végén, az utolsó 10 percben kerül sor, ez sokkal kevesebb időt hagy a cseréknek, hogy kifejtsék hatásukat. Ez azt sugallja, hogy az öt cserét inkább a játékosok jóléte érdekében használják, hogy a fáradtságtól szenvedő játékosok pihenhessenek, mintsem taktikai megváltásként.

Érdemes csinálni még egy összevetést, ami azt figyeli, egy ötödik csere mennyire tudott mégis beleszólni a mérkőzés alakulásába. Ehhez vettük azokat a pontokat, amiket egy csapat az ötödik csere megérkezése utáni eredményváltozásból szerzett (döntetlen helyett győzelem lett = két pont), és levonjuk belőle azokat a pontokat, amiket egy ötödik csere után a csapat elveszített (pl. fordított az ellenfél = nulla pont).

Valami rendkívüli zajlik a spanyol bajnokságban, mert a három csapat így 16 plusz pontot szerzett, közben a négy olasz csak 2-t.

8 pontjával az Atlético messze a legsikeresebb, ez talán azért is van, mert Diego Simeone hajlamos arra, hogy a többi fókuszklubhoz képest valamivel korábban hajtsa végre további változtatásait (ez a tendencia mindhárom LaLiga-fókuszklubra igaz), és sokkal gyakrabban abban az esetben, ha még nem állnak győzelemre. Valójában az Atlético 24 alkalommal hajtott végre 5 cserét, ebből 14 alkalommal döntetlen vagy vereség esetén (a 10 fókuszklub közül csak a Juve hajtott végre összesen több cserét pontvesztés esetén, mint győzelem esetén). Ez óriási mértékben kifizetődött, nettó 8 pont nyereséggel.

A Juve esetében nem ez volt a helyzet, Massimiliano Allegri edző csak egy pluszpontot szerzett, annak ellenére, hogy 10 alkalommal alkalmazott 5 cserét, ha éppen nem álltak nyerésre. Ami még rosszabb Allegri számára, 5 pontot veszített győztes helyzetben azokon a meccseken, amikor 5 cserét hajtott végre.

Mivel az Atético, a Barca és a Real Madrid mind több pontot szerzett, mint bármelyik másik fókuszklub, ez többet elárul a LaLiga versenyhelyzetének egyensúlyáról? Vajon ez a Premier League-ben is megismétlődik? A Liverpool és a Manchester City valószínűleg a Bayern és a PSG példáját követi, és több cserét használ, amikor erős győzelmi pozícióban van. Ennek ellenére az elmúlt szezonban Guardiola kevesebb cserét használt, mint bármely más menedzser (átlagosan csak 2,1-et meccsenként). A legtöbb más Premier League-klub a maximális, meccsenkénti három átlag közelében volt, Klopp pedig 2,9-et használt.

Összességében elmondhatjuk, hogy a fenti adatok nem támasztják alá azt az érvelést, hogy az 5 csere előnyt jelentene a Premier League legnagyobb klubjainak. Az európai statisztikák azt mutatják, hogy nagyon kevés olyan eset volt, amikor a fókuszklubok pontokat szereztek döntetlen vagy vereség esetén.

Valójában sok klub nem is vesződik azzal, hogy öt cserét használjon, amikor nem erős győzelmi helyzetben van. Az Atlético Madrid azonban megmutatta, hogy az új szabályt a saját javukra lehet fordítani, ha korábban és gyakrabban változtatnak.

Diego Simeone példája tehát követendő lehet azoknak a csapatoknak, akik az múlt években nem, vagy csak nagyon nehezen tudták megközelíteni a két élklubot. Hogy élnek-e a lehetőséggel, az az augusztus 5-én induló új évadban kiderül.

Forrás: ESPN