Rossi azonosította a válogatott problémáit, és nagy lépést tett a megoldás felé

A magyar labdarúgó-válogatott minden várakozást felülmúlva teljesített a Nemzetek Ligája A divíziójában, melynek hármas csoportját annak ellenére nevezték el halálcsoportnak, hogy Magyarország is itt kapott helyet. Olaszország, Anglia és Németország mellett előzetesen a pontszerzés sem feltétlenül tűnt reális célkitűzésnek, ehhez képest kis túlzással csak egy ihletett formában védő olasz kapuson múlt, hogy végül nem jutott elődöntőbe a Rossi-csapat.

Tagadhatatlan, hogy ebben a négyesben a magyarok számára jelentette a legtöbbet a Nemzetek Ligája, mindez semmit sem vesz el a kapitány és a játékosok érdemeiből. Már csak azért sem, mert a csoportban megszerzett 10 pont a mérkőzések alapján reálisnak nevezhető, és ha kellett is hozzá némi szerencse, megérdemelten zárt a második helyen Magyarország.

Dárdai Pál alatt egyértelműen a védekezésen volt a hangsúly, Bernd Storck valamelyest kezdeményezőbb játék mellett tette le a voksát, Marco Rossi pedig – legalábbis eleinte – szintén a védekezés-kontrázás felől közelítette meg a játékot. Az általa irányított magyar válogatottnak kifejezetten jól álltak a neves ellenfelek, amit az Európa-bajnokság is bizonyított, ahol nagyjából negyed órán múlt a továbbjutás a torna halálcsoportjában.

Rossi ismerős helyzetben találta magát a Nemzetek Ligájában, ahol az Eb-győztes Olaszország mellett az Eb-döntős Anglia, illetve Németország társaságában vágott neki a küzdelmeknek. Ebben a négyesben még a bennmaradás sem számított reális célnak, ehhez képest már a legelső meccsen jött a bravúr Anglia legyőzésével, a végére pedig 10 pontot gyűjtött a csapat. Ám önmagában nem is a pontok mennyisége a legnagyobb dolog, hanem az, ahogyan összehozta ezt a magyar válogatott.

Játékban ugyanis sikerült sokkal többet mutatott egy szervezett kontracsapatnál: Rossi új labdakihozatali sémákat fektetett le, gyakrabban és hosszabb ideig tudta megtartani a labdát a válogatott, emellett pedig változatlanul megmaradt az egyszerűbb játék a lehetőségek között. Vagyis, ha épp ha bajba került hátul a csapat, akkor még mindig ott volt az az opció, hogy előreíveljük a labdát Szalai Ádámnak, aki megpróbálja azt megtartani, majd lekészíteni a társaknak.

Rossi – okulva a sikertelen vb-kvalifikációból – felmérte azt, hogy a magyar válogatott akkor tud sikeresebb lenni, amennyiben kezdeményezőbb játékra vált. Ilyen szempontból ideális terep volt a Nemzetek Ligája a kísérletezésre, hiszen a magyar válogatottól önmagában az A divíziós szereplés nagy bravúr volt, innentől kezdve pedig nyomás nélkül léphetett pályára. A mutatott játék és annak eredményessége azonban ezt figyelembe véve is komoly meglepetést okozott.

Mindez nagyon biztató a következő Európa-bajnoki selejtezősorozat előtt, ahol a Nemzetek Ligája-szereplésnek köszönhetően az első kalapból fogják kisorsolni Magyarországot. Kerüljön bármilyen csoportba is a magyar válogatott, biztosan lesznek olyan ellenfelek, akikkel szemben labdadomináns játékkal kell játszania, amire most már sokkal felkészültebb a csapat, mint akár csak egy évvel ezelőtt volt.

Tény, hogy nem a Nemzetek Ligája a legnagyobb presztízzsel bíró versenysorozat, mint ahogyan az is, hogy a topligás sztárjátékosoknak csak púp a hátukon. Különösen igaz volt ez a nyári mérkőzésekre, amikor a futballisták fejben talán már a szabadságukat töltötték, így aligha tudták 100%-ban odatenni magukat. Valószínűleg azzal sem lövünk mellé, ha azt állítjuk: a magyar válogatott számára fontosabb volt a Nemzetek Ligája, mint a többi csapatnak, és nagyobb motivációval lépett pályára.

Ám ettől függetlenül azért azt sem jelenthetjük ki, hogy a többi nemzet számára teljesen érdektelen volt ez a sorozat, mivel a 2022-es világbajnokság előtt ez volt az utolsó lehetőség, hogy akár új játékelemeket is kipróbáljanak a versenyt megelőzően. Tekintve, hogy viszonylag kevés lehetőség van a válogatottal dolgozni, Angliának és Németországnak egyaránt értékes volt ez az időszak, és nem vehette félvállról a meccseket.

Mint ahogyan a játékosai sem. Mindkét csapatnak megvannak a betonbiztos emberei, akiket legfeljebb ágyúval lehet kirobbantani a kezdőből, azonban arra is találunk bőven példát, hogy bizonytalan a szövetségi kapitány egy-egy poszt kapcsán. Tudatosan tehát biztosan nem adtak le meccseket a németek vagy az angolok, arról nem is beszélve, hogy egy 4-0-s hazai vereség akár meg is ingathatja a szövetségi kapitány pozícióját.

A Nemzetek Ligáját megelőzően 1962 májusában sikerült legyőznie a magyar válogatottnak Angliát, akkor a világbajnokság csoportkörében. A Puskásban elért 1-0 sikerrel szinte napra pontosan 60 év elteltével ünnepelhetett újra tétmérkőzésen győzelmet Magyarország Anglia ellen, a köztes időszakban 13 vereség és 3 döntetlen volt a csapat mérlege. Tíz nappal később ráadásul 4-0-ra kiütötte Gareth Southgate csapatát a válogatott, vagyis oda-vissza megvertük az angolokat.

Hasonlóan történelmi léptékű volt a németek elleni 1-0-s siker: igaz, hogy 2004-ben egy barátságos mérkőzésen a magyar válogatott 2-0-ra legyőzte Németországot, tétmeccsen viszont egészen 1954-ig kellett visszamenni az időben, amikor a vb csoportkörében 8-3-ra nyertünk. Rossi csapata ráadásul a németekkel szemben is veretlen maradt ebben a sorozatban, otthon ugyanis 1-1-es döntetlent ért el a 2018-as világbajnokkal szemben.

Szalai, Fiola, Gulácsi. Az alapembereink közül ők azok, akik már elmúltak 30 évesek, a többség azonban inkább a húszas évei elejét tapossa, vagyis, ahogyan mondani szokták, bőven van még tér a fejlődésre. Tagadhatatlan, hogy Szalai pótlása már rövid távon fejtörést fog okozni Rossinak, mivel nincs hozzá hasonló játékosa a magyar labdarúgásnak, ami arra kényszerítheti a szövetségi kapitányt, hogy tovább variáljon a rendszerével.

Attól nem kell tartani, hogy ha felbukkan a megfelelő Szalai-utód, akkor ne csapna le rá egyből Rossi, remek példa erre Kerkez Milos, aki épp csak beverekedte magát az AZ Alkmaar kezdőjébe, máris megkapta a lehetőséget két fontos találkozón. Messze nem volt hibátlan a játéka, de az ellenfelek erejét figyelembe véve értékes tapasztalatokat szerzett, ráadásul összességében – leginkább a németek ellen – szép dolgokat láttunk tőle szárnyvédőként.

Szalai visszavonulásával a következő nagy kérdés az lesz, ki veszi át a helyét az öltözőben, mert azt talán még a leghangosabb kritikusai sem vitatják, hogy ennek a csapatnak ő volt az egyik, ha nem a legfontosabb vezére. Németország ellen a kapitányi karszalag, talán a generációváltást is szimbolizálandó, Szoboszlai kezére került fel, ám egyelőre ez a szerep inkább Gulácsira hárulhat, az viszont vitán felül áll, hogy a lipcsei tengely meghatározó lesz a pályán és azon kívül egyaránt.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.