A Real Madrid helyére tör a Paris Saint-Germain, de van, amiben nem könnyű lenyomni a madridiakat

Az UEFA marketinges csapata valószínűleg már előre dörzsölte a tenyerét, amikor a decemberi sorsoláson kiderült: a Paris Saint-Germain a Manchester United ellen lép pályára. A kecskék összecsapása, avagy – talán utoljára – Lionel Messi Cristiano Ronaldo ellen. Nem tartott azonban sokáig az öröm, a sorsolást ugyanis elszúrták, így újra kellett húzni a párokat: a Manchester United az Atlético Madriddal került össze, míg a Paris Saint-Germain a Real Madriddal vigasztalódhatott.

Az európai szövetség főhadiszállásán – a kínos közjátékot leszámítva – elégedetten dőlhettek hátra, hiszen így is olyan párosításokat kaptak, amelyek több rétegre visszamenően tartogatnak érdekességeket. CR szinte minden adandó alkalommal alkot valami emlékezetes dolgot az Atlético Madrid ellen (és a Simeone-csapat volt már a mostaninál jobb állapotban), míg a Real Madrid és a PSG párharcának egy nyár környékére esedékes csörte biztosít pikantériát.

Nyílt titok, hogy a madridiak évek óta kiszemelték maguknak a világbajnok támadót, az érzelmek pedig kölcsönösek. Mbappé gyerekkorától kezdve a Real Madridnak szurkolt, amit az a mára ikonikussá vált fotó is alátámaszt, amin a fiatalkori önmaga látható, a háttérben a falon lógó Cristiano Ronaldo-poszterekkel. A minden út Rómába vezet mondást Mbappé esetében elég Madridra kicserélni: az összes jel arra utal, hogy előbb-utóbb a Real Madrid futballistája lesz.

Már csak az időzítés kérdéses. Nyáron Florentino Pérez tett néhány hamvában volt kísérletet, hogy megszerezze Mbappét, a párizsiak azonban visszadobták a durván 200 millió eurós megaajánlatot. Szigorúan üzleti oldalról nézve visszautasíthatatlan lehetőségek kapott a PSG, hiszen Mbappé szerződése a nyáron lejár, és ha nem sikerül meghosszabbítani a kontraktusát – ami jelenleg a valószínűbb forgatókönyvnek tűnik – szabadon válogathat az ajánlatok között.

Ez azonban jóval több üzletnél, a visszautasíthatatlan ajánlat visszautasítása része annak az erőfitogtatásnak, amely egyébként is jellemzi a PSG átigazolási stratégiáját. Már öt éve, hogy kifizették Neymar 222 milliós kivásárlási árát, tovább fújva ezzel a gazdasági lufit, szép lassan kivéreztetve a Real Madridot és a Barcelonát. A madridiak agóniája csendesebb, a katalánoké annál látványosabb: a klubnak jelenleg azért is trükköznie kell, hogy egyáltalán beregisztrálhassa új játékosait.

Tavaly nyáron a PSG all-int mondott, csak még az nem látszik pontosan, hogy mire. Megszerezte Messit, az Európa-bajnokság legjobbjának választott Gianluigi Donnarummát, a Real Madrid csapatkapitányát és ikonját, Sergio Ramost, a Liverpool sikereiben kulcsszerepet játszó Georginio Wijnaldumot, komolyabb átigazolási díjat pedig csak Achraf Hakimiért fizetett. Mindez a francia bajnokság visszahódításához túlzás, a Bajnokok Ligája-győzelemhez pedig egyszerre sok és kevés.

Ha valóban csak a BL-győzelem lebegett volna a klubvezetés lelki szemei előtt, inkább a középpálya megerősítésére helyezi a fókuszt, és nem az újabb és újabb aranyréteget húzza fel a Bentley-re. Ahhoz, hogy ki tudja aknázni a támadókban rejlő potenciált, kontrollra van szükség, ám ezt a mai futballban nehéz megvalósítani, ha három olyan játékos egyszerre van a pályán, aki csak elvétve segít be a védekezésbe (és akkor sem feltétlenül jól).

Ennek a nagybevásárlásnak inkább üzenetértéke volt: azzal, hogy ingyen megszerezte a Real Madrid és a Barcelona csapatkapitányát, ismét nyomatékosította, ma már a PSG a legnagyobb ragadozó a vadonban. Nem utolsósorban egy sor ikonikus játékost zsúfolt össze abban a szezonban, ami egyenesen rávezet a 2022-es katari világbajnokságra, a Közel-Kelet növekvő befolyásának (FIFA-n belül is egyre jobban érződő) lenyomatára.

Azt a folyamatot, ami idáig vezetett, a covidjárvány csak felgyorsította, de egyébként is minden jel erre mutatott. Mára a PSG Real Madridabb a Real Madridnál, az új pénz felváltotta a régit, ami olyan kétségbeesett manőverekre kényszeríti a hatalmukat féltő tradicionális megaklubokat, mint az Európai Szuperliga. Ami idővel megvalósulhat, de naivitás volna azt gondolni, hogy abból ki lehet hagyni a futballvilág legújabb csúcsragadozóit.

Hozzá kell tenni, hogy a Real Madrid sokkal jobban alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, mint mondjuk a Barcelona. Pérez nem tett le arról, hogy egy harmadik galaktikus érát is összehozzon, ám az előző kettővel ellentétben, amikor nemes egyszerűséggel letarolta a piacot, ezúttal sokkal okosabb és megfontoltabb építkezésre kényszerült a klub. Ám ha minden Pérez tervei szerint alakul, előfordulhat, hogy Mbappé mellett Erling Haalandot is sikerül a klubhoz csábítani, ami bizonyos értelemben példátlan lenne.

Az öltözőben az egók csatája idővel bonyodalmakhoz vezethet, de a Real Madrid ebből a szempontból mindig is politikus klub volt, ahol a játékosok hagyományosan nagy – sokszor az edzőnél nagyobb – hatalommal bírtak. Ezen a téren sikerült a madridiak örökébe lépnie a PSG-nek, Thomas Tuchel sokat panaszkodott arra, hogy a francia fővárosban töltött időszakban inkább érezte magát politikusnak, mint fociedzőnek.

Egy dologban viszont még nem tudott az új pénz a régi elé keveredni: a nemzetközi porondon erősebbek a tradicionális nagyok. Ha csak a nyers számokból indulunk ki, 13-0 a Bajnokok Ligája és az elődsorozatokban elért győzelmek aránya a Real és a PSG között, a párizsiak a 2020-as BL-döntő mellett egy KEK-győzelmet (1996) és egy Intertotó-kupa-sikert (2001) tudnak felmutatni. A hatalmi átrendeződést tehát a pályán egyelőre még nem sikerült teljessé tenni.

Amennyiben a PSG a saját királyságában győzi le a Real Madridot, azzal megmutathatja, hogy nem csak a futballpiacon tört az első helyre, de a pályán is egyre nagyobb területet követel magának. Másfelől viszont annak is üzenetértéke lenne, ha a Real Madrid odacsapna a párizsiaknak, bizonyítva, hogy a Bajnokok Ligája még mindig az ő terepük, és aztán a nyár során ennek fényében csábítanák a spanyol fővárosba a PSG-projekt ékkövét.

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.