Enyhe Szuperliga-mellékízzel jön az új Bajnokok Ligája
Publikálva 30/03/2022 - 18:38 GMT+2
Bizonyára sokan emlékeznek még rá, micsoda indulatokat váltott ki a tavaly bejelentett, és pár napon belül összeomló Európai Szuperliga. A szakadár bajnokság egyik leginkább kifogásolt pontja a zárt rendszer volt, amely tulajdonképpen az idők végezetéig garantálta volna az alapítóknak a részvételt. Ha nem is ennyire nyilvánvaló módon, de hasonló irányba tehet lépést a Bajnokok Ligája is.
Bajnokok Ligája - fotó: Fabrice Coffrini
Fotó: AFP
2024-től a múltban elért eredmények is kvótát érhetnek a Bajnokok Ligájában.
Javában zajlanak a Bajnokok Ligája 2024/25-ös szezonjával kapcsolatos egyeztetések. Az már eldőlt, hogy a sorozat ettől az idénytől kezdve az úgynevezett svájci modell szerint zajlik majd, vagyis a mostani csoportkör helyett egyetlen nagy csoportba kerülnek a résztvevők, a sorrend pedig 10 forduló alapján alakul ki. A mostani 32 helyett 36 csapat indulhat a BL-ben, az viszont egyelőre még nem dőlt el biztosan, kik kapják az extra helyeket.
Ezzel kapcsolatban nyújtott be javaslatot hétfőn az Európai Klubok Szövetsége (ECA), melynek értelmében a selejtezősorozat bajnoki ága, illetve az ötödik számú bajnokság (jelenleg a francia) kapna egyet-egyet pluszban. A másik kettő a múltbeli eredmények alapján kerülne a klubokhoz, vagyis a szezont megelőző öt évben jól teljesítő, de a bajnokságban gyengébben szereplők reménykedhetnének elsősorban.
Szinte garantált az indulás az elitnek
A tervezet legjobban vitatott pontja a „történelmi teljesítmény” alapján kiosztott kvóta, amely a tulajdonképpen egy mentőöv a kvalifikációról lemaradó topligás csapatok számára. Nagyon leegyszerűsítve: amennyiben a Manchester United csak az ötödik pozícióban zár a Premier League-ben, a történelmi eredmények – vagyis az előző öt szezon koefficiens-pontjai alapján – főtáblára kerülhet a Bajnokok Ligájában.
A szabályban egyébként nincs olyan kikötés, hogy csak a topligákból lehet a múltbeli eredményekkel kvalifikálni; az a két klub kerül be ilyen módon, amelyik a lemaradók között a legjobb koefficiens-ponttal rendelkezik. Jelenleg a legjobb 20-ban kettő klub található az öt legnagyobb európai bajnokságon kívülről: az Ajax (14.) és a Porto (15.), de viszonylag előkelő helyen áll a Red Bull Salzburg (21.) és a Sahtar Doneck (22.) is.
A gyakorlatban mégis valószínűbb az, hogy az egyik topcsapat ölébe hullik a két kvóta valamelyike. 2017-től számítva hat angol, két olasz, illetve egy-egy német és francia csapat kapott volna extra helyet, amennyiben már akkor az új modell szerint zajlik a kvalifikáció. Ez elsősorban azokban a bajnokságokban lehet fontos, amelyekben nagy a verseny a BL-indulást érő helyekért a topcsapatok között, és emiatt évről évre akadnak nagy hiányzók.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/04/27/3122067-63997068-2560-1440.jpg)
"A futball a szurkolóké" - így tiltakoztak a Leeds-játékosok az Európai Szuperliga ellen
Fotó: Getty Images
A kérészéletű Európai Szuperligával szemben a zárt rendszer, az alapítók garantált helye, valamint a mobilitás hiánya volt a legfőbb kritika. Ha nem is az alapító okiratba foglalva, de az UEFA is hasonló útra léphet ezzel a rendszerrel, innentől kezdve ugyanis a topcsapatok többségének egy gyengébb idény is beleférhet, akkor is megőrzi a helyét az elitsorozatban. Ez pedig még tovább élezheti a különbséget a legszűkebb elit és a potenciális üldözőik között.
Premier League, verseny nélkül?
A reformnak leginkább az angol klubok örülhetnek, hiszen messze a Premier League-ben van a legnagyobb verseny a legjobb négybe kerülésért. Jelenleg három csapat helye van kőbe vésve: a bajnoki címért küzdő Manchester City és a Liverpool biztosan ott lesz, de nem kell aggódnia a tőlük valamelyest leszakadó, de biztosan harmadik erő Chelsea-nek sem. Mögöttük viszont nagy a verseny az Arsenal, a Tottenham és a Manchester United között, közülük ketten biztosan nem indulnak a BL-ben a következő szezonban.
2024-től viszont akár mind a hat szóban forgó angol klub főtáblás lehetne.
2017-ben, 2018-ban és 2019-ben egyaránt hat klubot adhatott volna a BL-nek az angol bajnokság, lévén, az ötödik és a hatodik helyen olyanok zártak, akik előkelő helyen álltak az UEFA-rangsorban. 2020-ban és 2021-ben viszont nem, méghozzá azért, mert a szóban forgó csapatokat olyanok is megelőzték (Leicester City, West Ham United), amelyek kevés koefficienssel rendelkeznek, ezáltal nem szerezték meg a történelmi kvótát, és más bajnoksághoz kerültek volna a pozíciók.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2022/03/16/3338400-68248268-2560-1440.jpg)
Paul Pogba és Cristiano Ronaldo
Fotó: Getty Images
A szabály ugyanis elsősorban azokra a klubokra vonatkozik, amelyek éppen hogy lemaradtak az indulásról, vagyis a topligák esetében az ötödik (esetleg a hatodik) helyen zártak. Amennyiben az angol bajnokságban ötödik helyen végző klub a koefficiens-rangsor alapján kvótát szerez, elegendő pontszám esetén a hatodik is reménykedhet. Ha viszont a Premier League 5. helyezettje kevés történelmi ponttal rendelkezik, akkor a mögötte végzők sem játszhatnak a BL-ben.
Idén egyébként a BL-ről lemaradó klubok közül a három legjobb koefficienssel rendelkező kimaradt volna a szórásból a gyenge bajnokságbeli eredmény miatt. Az Arsenal 8. lett a Premier League-ben, a Roma 6. helyen zárt a Serie A-ban, míg a Tottenham a 7. helyet csípte el Angliában.
Hogy az UEFA szempontjából miért előnyös a változtatás, az talán felesleges hosszabban ecsetelni. Az előző szezonokban – ha nem is sok – de azért volt rá példa, hogy egy-egy tradicionális nagycsapat lemaradt a BL-ről, és helyettük jóval kisebb eléréssel rendelkezők szerepelhettek. Ezzel a megoldással kicselezheti a topklubok formaingadozását, és garantálhatja a helyüket a sorozatban, amely a BL presztízsének és bevételeinek csak jót tehet.
Valószínűleg a klubvezetők sem bánják, hogy stabilan számolhatnak a BL-ből származó bevételekkel, és kevésbé függenek a saját eredményeiktől. A bajnokságok – elsősorban a Premier League – viszont rosszul járhatnak, hiszen a versenyfutásnak mindenhol meghatározó része, kik csípik el a BL-indulást érő helyeket. Idén például a Premier League-ben a kétszereplős bajnoki küzdelem mellett a negyedik helyért zajló csata is érdekes, hiszen legalább négy csapat pályázik rá.
Értelmezhetetlen mennyiségű meccs
2024-től a mostani 32 helyett 36 fős lesz a Bajnokok Ligája, csoportkör helyett lényegében egy 10 fordulós alapszakaszt rendeznek, és az első nyolc automatikusan bejut a nyolcaddöntőbe. A 9. és a 24. hely között végző csapatok egyenes kieséses rendszerben fognak megmérkőzni egymással, és a továbbjutókkal alakul ki a legjobb 16 mezőnye, onnantól pedig már minden az ismerős mederben zajlik.
Az UEFA számításai szerint ez a mostani hat helyett tíz meccset garantál a csapatoknak, és egy szezonban 125 helyett 225 meccset jelentene a BL-ben. Anyagi szempontból ez mindenkinek megéri, jóval nagyobb figyelmet generálhat a sorozat, ezáltal még nagyobb szeletet hasíthatnak ki a tortából, és a résztvevők is többet tehetnek zsebre. Más kérdés, hogy az extra mérkőzéseket valahogyan be kell zsúfolni a versenynaptárba, amely már így is a határokat feszegeti.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2022/02/27/3328610-68052468-2560-1440.jpg)
Szurkolók gyülekeznek a Wembley előtt az Angol Ligakupa döntője előtt
Fotó: Getty Images
Ez vagy egyes versenysorozatok – elsősorban a hazai kupák – leértékelődését, esetleg megszűnését eredményezheti, vagy egyszerűen csak még tovább nyitja az ollót az elit és a többiek között. Amennyiben például az angolok úgy döntenek, hogy kitartanak a Ligakupa mellett, csak abban az esetben bírják ezt a terhelést, ha még tovább mélyítik a keretüket, hogy a sztárok elegendő pihenőidőt kapjanak a fontosabb nemzetközi meccsek előtt.
Még több rangadó
A lebonyolításnak van egy másik hozadéka is: az eddigieknél több rangadóra kerülhet sor, ráadásul a lebonyolítás jellegéből fakadóan változatosabb felhozatallal. A nézettségnek ez alapvetően jót tehet, másfelől viszont egyáltalán nem biztos, hogy az alapszakasz izgalmasabb lesz a mostani csoportkörnél. Az első nyolc helyért lesz valamekkora küzdelem (bár látva a különbségeket, nem feltétlenül nagy), a 9. és a 24. hely között viszont nincs lényeges különbség.
A mezőny kétharmada továbbjut majd az alapszakaszt követően, ami azt jelenti, hogy a mérkőzések többségének továbbra sem lesz igazán nagy súlya. A meccsek mennyisége és a marketing miatt üzletileg sikeres lehet a Bajnokok Ligájában tervezett formátum, közben viszont felerősítheti azokat a folyamatokat, amelyek a verseny folyamatos csökkenését eredményezik. Ebben a tekintetben tehát nem sokban különbözik a megvetett Európai Szuperligától.
Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés