Szoboszlai: "Imádom azokat, akik a kanapéjukon ülve hülyeségeket mondanak rólam"
Publikálva 11/07/2026 - 16:57 GMT+2
Remek interjú jelent meg szombaton a L'Équipe-ben Szoboszlai Dominikkal. A magyar válogatott csapatkapitánya Budapesten adott interjút, amiben többek között a saját önértékeléséről, múltjáról és a magyar fociról, az öltözködési stílusáról, Diogo Jota haláláról és az álmairól is nyilatkozott.
Vb-2026 - Eladja a döntő gyepszőnyegét a FIFA
Videó forrása: SNTV
Szoboszlai Dominik ...
... az öltözködési stílusáról: "Néhány évvel ezelőtt találkoztam egy sráccal, aki eligazított ezen a szakterületen. Néha találok valamit, amiről úgy gondolom, hogy túl sok, aztán felveszem pár percig, jól érzem magam benne, és arra gondolok, hogy az embereknek csak meg kell szokniuk. Anélkül öltözködöm, hogy aggódnék amiatt, mások mit gondolnak, ezáltal jobban érzem magam. Ez tükrözi az önbizalmamat is. Önbizalomra van szükség ahhoz, hogy bizonyos ruhákat viselj. Egyébként az emberek mindig rólad beszélnek, bármit is csinálsz, szóval beszéljenek nyugodtan erről is. Imádom például Jules Koundé stílusát. Én magam nem viselném, de az a stílus igazán az övé, és azért is működik, mert nagyon magabiztos benne."
... a sztárkérdésről: "Kit nevezünk sztárnak vagy szupersztárnak? Én nemzetközi szinten még semmit sem értem el. Oké, hogy én vagyok a magyar válogatott csapatkapitánya, amire rendkívül büszke vagyok, de a világ többi része számára ez nem jelent túl sokat. Megbékélek ezzel. Tudom, hogy tavaly, amikor megnyertük a Premier League-et a Liverpoollal, a középpályánk domináns volt, ami nélkül nem lettünk volna bajnokok. Ki volt annak a bajnoki címnek a szupersztárja? Mo Salah. Mindannyian mindent megtettünk, hogy a lehető legjobb helyzetbe hozzuk és különbséget tudjon jelenteni. Ő learatta a gyümölcsét, és ez mindenkinek megfelelt, mert csapatként gondolkodunk, és végül megnyertük a trófeát, amit annyira szerettünk volna. Csak ez számít. Szerettem volna, ha sokkal tovább jutunk a Bajnokok Ligájában, mert szerintem Mónak jó esélye lett volna megnyerni az Aranylabdát. Azt gondolom, egy játékosnak mindig csak egy kérdésben kell gondolkodnia: mi a legjobb a csapatnak? Például egy sztárjátékost az alapján is meghatározhatok, hogy képes-e önállóan különbséget tenni. Ebben az esetben én is sztár vagyok, de nem sorolom magam ugyanabba a kategóriába, mint Mbappé, Haaland, Yamal, Vinícius, mert egyelőre még nem értem el azt a szintet. Egyrészt hiányoznak az eredményeim a nemzetközi porondon, másrészt ők mind támadók, én pedig a legtöbbször box-to-box középpályás vagyok, néha jobbhátvéd. Teljesen mindegy, nyerni akarok, függetlenül attól, hogy melyik poszton kell játszanom."
... arról, hogy milyen érzés magyar játékosként érvényesülnie: "Ha egy angol játékos példáját vesszük, ő már a legelejétől fogva a legmagasabb szinttel szembesül, egyből reflektorfényben van, és ebből egyből profitál. Egy ígéretes fiatal angol és egy ígéretes fiatal magyar között gyorsan az angol javára fog eldőlni a dolog. Egy magyar játékosnak, mint én, sokkal keményebben kell dolgoznia, sokkal többet kell bizonyítania ahhoz, hogy őt válasszák. Ez az életem története, de végül eljutottam oda, ahol vagyok, és remélem, hozzájárulhatok ahhoz, hogy Magyarország újra felkerüljön a futballtérképre."
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/01/12/image-50d40549-32df-41a4-8d64-fd5515c6987b-85-2560-1440.jpeg)
Szoboszlai megint iszonyú nagy gólt lőtt, aztán nagyot hibázott, Ekitiké és Wirtz is betalált
Videó forrása: SNTV
... arról, hogy Puskás Ferencékhez hasonlítják őt: "Nem akarok leragadni ennél az összehasonlításnál. Puskás Ferencék bejutottak az 1954-es világbajnokság döntőjébe, a mi válogatottunk valószínűleg soha nem fog, ez nyilvánvaló. Abban az időben, a Puskás-generációban a Real Madrid és a Barcelona játékosai is szerepeltek a magyar válogatottban. Nekem a saját utamat kell kitaposnom, mert a futballunk nagyon más, mint akkor volt. A profi debütálásom óta büszkén képviselhetem Magyarországot, küldetéstudatot érzek, és nagyon komolyan veszem. Amikor azt mondják, hogy én vagyok az ország legjobb játékosa az Aranycsapat óta, büszkeséggel tölt el."
... a példaképeiről: "Egy példaképem volt kicsiként: Cristiano Ronaldo. Nem a játékstílusa, hanem a mentalitása, az egyedi munkamorálja miatt. Fiatalon olvastam a könyvét, néztem az edzéseiről készült videókat, és ez inspirált, sokkal jobban, mint a játékstílusa. Rajta kívül nem voltak példaképeim. Azonnal önmagam akartam lenni, senki más, mert nagyon korán megértettem, hogy csak egy Zinedine Zidane, egy Steven Gerrard, egy Paul Pogba, egy Lionel Messi, egy Cristiano Ronaldo lesz az életben. Nem lehetsz te a következő."
... az álmokról: "Én mindig is álmodoztam. Az álmok a legolcsóbbak – ára annak van, amit a megvalósításukért teszel. Minden alkalommal, amikor előreléptem, azonnal a következő álmomra szegeztem a tekintetemet: Salzburgból Lipcsébe, Lipcséből Liverpoolba. Az út nem volt könnyű, mert egyedül érkeztem Salzburgba, anélkül, hogy egy szót is beszéltem volna németül vagy akár angolul. Senki sincs ott, aki segítsen, épp ellenkezőleg: én vagyok az új gyerek, és a srácok, akik az én posztomon játszanak, nem hagynak nyugtot, nem akarják, hogy fejlődj. Ez a legfelső szintű futball nehézsége: a csapattársad az első ellenfeled. Ezzel együtt soha nem volt olyan pillanat, amikor elcsüggedtem volna, és ezt egyáltalán nem azért mondom, hogy dicsekedjek. Túl nagy az egóm: minél többen próbálják azt mondani, hogy nem fogom tudni megcsinálni, annál nagyobb örömöt lelek abban, hogy bebizonyítsam nekik, hogy tévednek. Ez táplál engem. Ezért imádom azokat az embereket, akik a kanapéjukon ülve hülyeségeket mondanak rólam."
... a vezetői szerepről: "Ha meg kell történnie, hogy Liverpoolban csapatkapitány legyek, az csak idővel jön el. Van egy folyamat: ez nem olyan dolog, amit megkövetelsz, hanem ki kell érdemelned. Ez a pályán kezdődik – kiválóság, következetesség, feddhetetlenség, és csak ezután kezdheted el irányítani a többi játékost, különösen az újakat. Ekkor merülhet fel a vezetői szerep, mondjuk egy csapatkapitányi szerep kérdése. Ezzel együtt semmi sem garantálja, hogy kapitány leszel, mert jelenleg a csapatban Virgilen kívül van még nyolc vagy kilenc másik vezető egyéniség."
... Diogo Jota haláláról: "Hihetetlenül nehéz volt mindenkinek, mert Diogo egyike volt azoknak a játékosoknak, akik mindig mindent beleadtak a csapatért. A szezon elején a traumát motivációként használtuk, de nagy teher volt cipelni. Úgy játszottam végig a szezont, hogy mindent beleadtam, mert azt mondtam magamnak, hogy ezt várta volna el mindannyiunktól. Nehéz volt megbirkózni azzal az értetlenséggel, azzal a nehézséggel, hogy felfogjuk, mi történt. A helyzet az, hogy soha nem beszéltünk erről egymás között a csapaton belül. Mindenki a szívére vette a tragédiát. Nem tudom, ez jó dolog volt-e vagy sem, mert egyikünk sem tudta kifejezni az érzéseit a csapaton belül. Nem tudom, mit kellett volna tenni, és ezt már valószínűleg soha nem fogjuk megtudni."
... a legnagyobb céljairól: "Őszintén szólva, gyerekkoromban mindig is arról álmodtam, hogy megnyerem a Bajnokok Ligáját, de most, hogy megízleltem, mindenképpen újra meg akarom nyerni a Premier League-et is. Meg vagyok győződve arról, hogy versenyképesek tudunk lenni, és remélem, az új edzővel, Andoni Iraolával ez összejön. Arról is álmodom, hogy egyszer majd játszhatok a világbajnokságon, és ott az Aranylabda is, de őszintén, ezt azért nem említem, mert úgy érzem, a szavazatok nem mindig azon alapulnak, amit az aadott szezonban elértél. Amikor azt látom, hogy 2018-ban egy olyan játékos, mint Raphaël Varane, aki Bajnokok Ligáját és világbajnokságot is nyert, nem kapta meg, gyanítom, hogy a magyar válogatottbeli sikerek nélkül nagyon nehéz lesz valaha is nyernem. Erling Haaland sem kapta meg 2023-ban, pedig mindent megnyert a Manchester Cityvel és sok rekordot megdöntött. A páratlan évek, amikor nincs nagy válogatott torna, esélyt jelenthetnek. Mikor is szokták átadni az Aranylabdát? Októberben, ugye? Akkor találkozunk 2027 októberében!"
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés