Óriási lehetőség: ingyen távozhat a világ egyik legjobb kapusa

Az események kísértetiesen hasonlítanak a 2017-es történésekre, amikor a fiatal kapus szerződése legutóbb kifutott. Talán sokan emlékeznek még az akkori kálváriára: Mino Raiola és a klubvezetés között heteken, hónapokon át ment az ide-oda üzengetés, egy ponton pedig teljesen biztosnak tűnt, hogy a generációja legjobbjának tartott kapus ingyen távozik Milánóból. Donnarumma akkor épp az U21-es Eb-n védett az olaszoknál, az egyik szurkolói csoport pedig hamis papírpénzzel dobálta meg.

A háttérben persze sok dolog közrejátszott. Egyfelől Raiola személye, aki híresen kemény tárgyalópartner, és rengeteg rosszat lehet mondani róla, ám az tagadhatatlan, hogy az ügyfeleit rendkívül hatékonyan képviseli. Sokak szerint az ügynököt nem nagyon győzte meg a Milant felvásárló kínai tulajdonosi kör hitelessége – ebben utólag neki lett igaza – és a durván 250 millió eurós befektetés ellenére kételkedett abban, hogy a klub rövid távon BL-be jut.

Emellett azzal is tisztában volt, hogy az ambiciózus projektet felvázoló új vezetőség mindent megtesz majd a játékos megtartása érdekében, így kis túlzással akármekkora összeget elkérhet ügyfelének. Ha így kalkulált, az maximimálisan bejött: amint reálissá vált Donnarumma távozása, egyből megengedőbb lett a klubot irányító Marco Fassone-Massimiliano Mirabelli kettős, a fiatal hálóőr pedig egy négy évre szóló, éves szinten hatmillió eurót biztosító szerződéssel gazdagodott.

A történet innentől kezdve ismert: csapatszinten a Milan még évekig nem tudott az 5. helynél feljebb kapaszkodni, ráadásul a kínai tulajdonosok fizetésképtelensége miatt a klub ismét tulajdonost cserélt. Sokáig Donnarumma teljesítménye is ingadozó volt, 2018-ban például az Olasz Kupa döntőjében (bár voltak nagy védései) két gólt egyértelműen az ő számlájára lehetett írni a végül 4-0-s Juventus-sikerrel záruló meccsen, és időről időre máskor is akadtak megmagyarázhatatlan megoldásai.

Nyilván nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Donnarumma még a 20-at is alig töltötte be, márpedig ebben az életkorban kevesek mondhatják el magukról, hogy már négy felnőtt Serie A idény áll mögöttük. Szép lassan azért eljutott arra a pontra, hogy már nem csak a jövő, de sokkal inkább a jelen embereként kellett kezelni, és az olasz bajnokság egyik, ha nem a legjobb kapusa lett. Nem véletlen, hogy az olasz válogatottban is ő az első számú ember a kapuban.

Ezen a nyáron azonban újabb vízválasztóhoz ért a Milan és Donnarumma, hiszen a 2017-ben megkötött szerződés a mostani idény végéig szólt. Raiola – mint mindig – a szokásos keménységgel képviselte ügyfelét, egyes hírek szerint 12 millió eurós éves fizetést (vagyis a mostani dupláját) igyekezett kialkudni. A valóságban egy 10 milliós ajánlattal már elégedettek lennének, a Milan viszont csak 8-ig volt hajlandó elmenni a licitben.

Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a költséghatékonyság az utóbbi időben lényeges szempont volt a Milannál. A kínai projekt csődjét követően egy amerikai pénzügyi alap, az Elliott Group vette át a klub irányítását, amely cégcsoport előszeretettel vásárol fel és futtat fel csődközelben lévő vállalatokat. Jellemző módon ennek az egyik része a költségcsökkentés, amely a fizetésekre rendre sokat költő Milan esetében is meghatározó szempont lett.

2017-ben a piros-feketék még 117 millió eurót költöttek a bérekre (ez akkor hatalmas változás volt az egy évvel korábbi 80 millióhoz képest), az Elliott megérkezését követően ezt sikerült egészen 90 millió euróig faragni. Ennél is beszédesebb, hogy a 2017/18-as idényben a Juventus mögött a Milan bértömege volt a második legtöbb az egész Serie A-ban, míg a nemrég véget ért szezonban már csak az ötödik helyen álltak a piros-feketék ebben a tekintetben.

A keret legjobban fizetett játékosa – ki más? – Zlatan Ibrahimovic volt hétmillió euróval, őt Donnarumma követte a hatmilliós szerződésével. Mögöttük Ante Rebic és az időközben kispadra szoruló csapatkapitány, Alessio Romagnoli kapja a legtöbb pénzt, éves szinten 3,5-3,5 millió euróval. Az amerikai érában érkező játékosok zöme azonban kétmillió euró alatti fizetéssel rendelkezik, ami sokkal jobban illik a milánóiak aktuális anyagi helyzetéhez.

Hétfő este már arról szóltak a hírek, hogy Mike Maignan, a Lille kapusa megérkezett Milánóba, hogy részt vegyen az orvosi vizsgálatokon és aláírja a szerződését a Milannal. A 25 esztendős francia kapusért a piros-feketék várhatóan 15 millió eurót fizetnek a Ligue 1 újdonsült bajnokának, az éves fizetése pedig 2,8 millió euró lehet. Az átigazolási ügyekben általában megbízható Fabrizio Romano szerint a kapus sikeresen átesett a vizsgálatokon, és már csak idő kérdése a bejelentés.

Mindez azt jelenti, hogy a Milan hetekkel ezelőtt letett a szerződéshosszabbításról Donnarumma kapcsán (az olasz sajtó szerint a kapus már az Atalanta elleni meccset követően elbúcsúzott a csapattársaktól), és inkább egy olcsóbb megoldás mellett tette le a voksát. Maignan kivásárlási ára ugyanis nagyjából megegyezik a Raiola által kért ügynöki jutalékkal, amit a forrástól függően 15 és 20 millió közé tettek a lapok.

Amit – természetesen abban az esetben, ha Maignan hozza a Lille-ben mutatott formáját – okos húzásként értékelhetünk a Milan részéről. Egy, az építkezés elején járó klubnál ugyanis luxusnak számít, ha a kapus a legjobban fizetett játékos, ráadásul majdnem négyszer annyit keres, mint más kulcsjátékosok. Az sem mellékes, hogy a topfizetéssel rendelkező futballista szerződése a többiekkel való tárgyalás során is kiindulási alap, márpedig lesz ilyen játékosa a Milannak a közeljövőben.

Felírhatjuk a pozitívumok közé, hogy a jövőben nem kell a milánóiak vezetőségének Raiolával bajlódniuk. Az ügynök állítólag rövid távú, legfeljebb kétéves szerződésben gondolkodott Donnarumma kapcsán, amely egyértelműen a játékosnak kedvező: legkésőbb 2023 nyarán ismét fizetésemelést kérhetett volna. A klub szempontjából tehát mondhatjuk, hogy egy problémával kevesebb, és még az sem biztos, hogy csapatszinten megsínyli a cserét a Milan.

Innentől már az az érdekesebb kérdés, hol folytatja pályafutását Donnarumma. Amennyiben Olaszországban maradna, a Juventus tűnik kézenfekvő választásnak, más kérdés, hogy a magas fizetéseket egyébként is nyögő klub hajlandó-e kockáztatni egy újabb 10 millió eurós játékossal, plusz ugye az ügynöki jutalékokkal. Ahhoz, hogy ez szóba jöhessen, a torinóiaknak el kellene adniuk a mostani első számú kapusukat, Wojciech Szczesnyt, akiért viszont egyelőre nem kaptak ajánlatot.

Donnarumma valószínűleg külföldi szerződésben is gondolkozhat, ugyanakkor ez is érdekes lehet, mert most talán nincs olyan topklub, amelyiknél megoldatlan a kapusposzt. Raiola állítólag elsősorban a külföldi lehetőségek kiaknázásán dolgozik, pár napja a Barcelonával hozták szóba játékosát, illetve pletykák szintjén felmerült a Real Madrid és a Manchester United is – utóbbit talán kizárhatjuk, miután két kezdő szintű kapussal is rendelkeznek.

---

Minden reggel hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.