A Juventus kőkemény védőjének pályafutása igazolta Muhammad Ali jelmondatát: az akarat fontosabb,

Az elmúlt 20 év legkiválóbb olasz labdarúgója, Andrea Pirlo tehetsége összehasonlíthatatlan egykori juventusos csapattársa, mostani játékosa, Giorgio Chiellini futballtudásával, de a Chiellini - és a Maurizo Crosetti - által jegyzett könyvvel a 36 éves hátvéd súrolja azt a magas színvonalat, amit a zseniális középpályás kötete képvisel. A röpke 232 oldal elolvasása közben az is megkedveli a retró olasz bekk prototípusát, aki addig utálta.

Szépirodalmi értékű bevezetővel indul a mű, a nyitányban szenzációs mondatokban mutatja be Giorgio, hogyan élte meg 35 éves korában elszenvedett keresztszalag-szakadását, mely egy szerencsétlen mozdulat következtében hat hónapos kihagyásra kényszerítette 2019 nyarától kezdve. "A reccsenő fa száraz hangja. Felkiáltottam, de ez inkább félelem volt, mint fájdalom. A félelem jobban fáj... A fa egy hirtelen reccsenéssel eltörik, még húsz méterről is hallható. Az én faágam 2019. augusztus 18-án, délután hatkor tört el." Más talán vissza is vonult volna ennek hatására, de ő még mindig ott van a pályán, és az elmúlt hétvégén az Internazionale elleni 2-0-s vereség során is igazolta, hogy mekkora tanár még mindig a védelemben. 

Ha már az Internazionale, leírja, hogy kisgyerekként AC Milan-szurkoló volt, az Intert pedig gyűlölte. A Juve  labdarúgójának személyisége ehhez hasonló kettősségekkel tárul fel az olvasó előtt, Giorgio mesél benne Chielliniről, Chiellini pedig titkokat árul el Giorgióról, aki éveken keresztül úgy vezette le az energiáit, hogy keresett magának egy ellenséget, de állítása szerint mára eltűnt ez a túlzottan harcias viselkedése. Tavaly a Last Dance-ben láthattuk, hogy Michael Jordan is így ért fel a csúcsra - minden zsenialitásával együtt. 

Tele van öniróniával és humorral a könyv, mi sem mutatja ezt jobban, hogy külön fejezetet kapott a sasorra. "Giorgio mindig is nagyorrú volt." - írja, és miközben E/1. személyben mesél magáról, előszeretettel beszél magáról E/3. személyben is, mint Winnetou. "Giorgio nagyon sokat tett azért, hogy Chiellini váljon belőle, noha Chielliniben a kezdetektől ott volt belül Giorgio." Vagy hogy szereti becézgetni a testrészeit: "vádlicska", "orrocska". 

Rengeteg focistát, sportolót, edzőt megemlít, meghatódva számol be róla, hogy súlyos sérülésekor felhívta az Inter legendája, Javier Zanetti, üzent neki legnagyobb riválisai közül Pepe Reina, Lorenzo Insigne, Kalidou Koulibaly, vagy éppen a leukémiával küzdő Sinisa Mihajlovic is. Gyerekként sokat kosarazott, egyik legnagyobb példaképe Kobe Bryant. "Drámai halála nagyon megérintett engem." Pep Guardiolát tartja az elmúlt évtized legnagyobb újítójának, José Mourinho karizmája pedig megváltoztatta a sportot. "Az utóbbi két év kispad-fenoménja Jürgen Klopp." 

Jellemzése alapján Zlatan Ibrahimovic egy "vadállat", aki világszínvonalú középcsatár úgy is, hogy a csapatjáték nem az erőssége. Cristiano Ronaldo szuper csapattársnak és az alázat megtestesítőjének bizonyul, a tizenhatoson belül nincs párja, foghatatlan. Luis Suárez olyan rafkós, mint egy utcagyerek, szerinte nem történt semmi különös akkor, amikor a 2014-es világbajnokságon megharapta őt az uruguayi. Neki legyen mondva. Mario Balotellit nem tartja szimpatikusnak, negatív személyiség, aki nem tiszteli a csapatot. A legalja nála Felipe Melo, aki "tahó és tiszteletlen". 

Szerinte Lionel Messi és Ronaldo után Kylian Mbappé lesz az Aranylabda várományosa. Örömmel láttuk, hogy szerinte a francia jobb, mint Neymar, elsősorban a szívósságban. Francesco Totti zseniális volt nála, "Cassanóval tiszta költészet, amit műveltek a Románál." Sergio Ramost tartja a világ legjobb védőjének, Diego Godínt pedig olyannak látja, mint amilyen ő maga.

Otthonról hozza a tisztelet, az elköteleződés fontosságát. Megtudhatjuk, hogy szeret krimiket olvasni, és hogy szenvedélyesen vonzódik a matematikához. Szerinte a számtan rendet visz a káoszba, a rend pedig megnyugtatja, a rendezkedés az egyik kedvenc elfoglaltsága. Mindig is a tanulás volt nála az elsődleges, Pisában úgy járt gazdasági egyetemre, hogy közben a Livorno első csapatában játszott a másodosztályban. 

Növeli a kötet értékét, hogy olaszul és magyarul is 2020-ban jelent meg, olyannyira friss a könyv, hogy még a koronavírus-járványról is ír benne a Juventus bekkje. Elárulja, hogy amikor tavaly márciusban akkori torinói csapattársa, Daniele Rugani pozitív tesztet produkált, gyorsan el kellett dönteni, hol vonul karanténba. Chiellini a Juventus szállodájában maradt, és két héten át el sem hagyta a szobáját. Arról is ír, hogy helyeselte az olimpia és a foci-Eb elhalasztását is. Elkerülhetetlen és helyes volt az is, hogy a fizetéseket csökkentették a kluboknál. Szerinte sok a Serie A-ban a 20 csapat, 16 lenne az ideális, plusz nagyobb teret adna a Bajnokok Ligájának, a Szuperligában is hisz, melynek indulását 2027-re teszi. Limitálná az egyes játékosok által játszott percek számát.

Nagyszerűek a két legfontosabb edzőjéről, Antonio Contéról és Massimiliano Allegriről, valamint a Maurizio Sarriról szóló fejezetek. Furcsa fintora a sorsnak, hogy arról a Pirlóról is megfogalmazza véleményét, milyen edző lenne majd az általa "marslakóként" jellemzett zseni, aki nyár óta a trénere. "Persze edzőként Andreának le kell majd szállnia a Földre, mert nem várhatja el, hogy a játékosainak ugyanúgy legyen szemük a tarkójukon, ahogy neki; egyszerűen nem kérhet olyan dolgot tőlük, ami normál ember számára elképzelhetetlen."

16 évesen konkrét ajánlatot kapott az Arsenaltól, de inkább maradt nevelőegyesületénél, a Livornónál. 2010-ben a Real Madridhoz, 2011-ben pedig a Manchester Cityhez igazolhatott volna, de annyira imádja a Juventust és Torinót, hogy maradt. Klubvezető szeretne lenni később, ha lehet, természetesen a Juvénál. Úgy véli, a pályafutása egy gyönyörű, lehetetlen álom, a pályán töltött évei után pedig jön majd a 2.0, ami még nem tölti fel félelemmel. 

Egészen biztosan sokat nyerne vele az olasz egyesület. Olyan hozzá hasonló vezetőkre van szükség a futballban, akik hordozzák magukban az adott klub DNS-ét, mint például a korábban már említett Javier Zanetti az Internél. Giorgio Chiellini megfelelt az általa megfogalmazott elvárásoknak, sőt, túl is szárnyalta azokat. Példakép lett, és maradandó szuperhős is egyben.