Népszerű sportok
Még több sport
Összes megjelenítése

Csalódás és sokk – Roy Hodgson az angol válogatott és a Liverpool kispadján töltött idejéről vallott

Minich Réka

Frissítve 20/01/2024 - 16:11 GMT+1

Roy Hodgson jelenleg a Premier League legidősebb edzője, a Crystal Palace menedzsere nyáron ünnepelheti a 77. születésnapját. Most hosszú interjúban beszélt pályafutása legkomolyabb epizódjairól, külön kiemelve az Internél töltött időszakát, valamint a Liverpool és az angol válogatottnál átélt csalódásait.

Roy Hodgson

Fotó: Getty Images

Az Internél nem bírt a sztárokkal, a Liverpoolt átmeneti, bizonytalan időszakban vezethette, az angol válogatottól pedig szomorúan távozott Roy Hodgson.
Nem átlagos angol edzői pályafutás áll a Crystal Palace jelenlegi mestere, Roy Hodgson mögött. Elsőként Svédországban dolgozott, majd vezette a svájci válogatottat. 1995-ben, miután kiharcolták az Eb-részvételt, távozott az olasz Inter kispadjára.
A klubbal sikerült eljutnia az UEFA-kupa döntőjébe 1997-ben, majd Angliába távozott. 1999-ben még egy kis időre, átmenetileg újra visszatért Milánóba. Most erről az időszakáról önkritikusan mesélt.
Annak ellenére, hogy a csapat tele volt sztárokkal (Ronaldo, Robert Baggio, Diego Simeone), nem sikerült újra a sikeres útra terelnie őket.
„Az első két évem egészen sikeres volt, viszont, amikor visszatértem, komoly nehézségekbe ütköztem. Tele volt nagy sztárokkal a csapat; ott volt Pirlo, Paulo Sousa, Ivan Zamorano, Diego Simeone és akkor még csak néhányukat soroltam fel.
Nehéz időszak volt, amit nem kezeltem a legjobban. Az öltözőben egyáltalán nem volt meg a csapategység, részben Ronaldo és Simeone klikkjei miatt. Sokkal több diplomáciai érzékre lett volna szükségem, hogy ezt kezelni tudjam, de végül nem ment.
Sokszor úgy éreztem, hogy Ronaldonak nem nagyon van ideje velem foglalkozni, ráadásul sokszor mérges voltam rá a viselkedése miatt. Vicces, hogy azóta sokszor összefutottam vele, ami mindig kellemes élmény volt.
picture

Roy Hodgson és Paul Ince az Internél

Fotó: Getty Images

A hazai drukkerek mindig nagyon kritikusak voltak a játékosokkal, néha úgy éreztem, hogy néhányan kimondottan örültek, ha nem kellett pályára lépniük a hazai meccseinken. Egész egyszerűen féltek attól, hogy ki fogják őket fütyülni a saját drukkereik.
Nem az volt a baj, hogy csak egy rövid időre neveztek ki, tudtam, hogy ez így lesz. Egész egyszerűen túl sokat akartam elérni ennyi idő alatt. Meg akartam váltani a világot, de a körülmények erre nem voltak adottak. Inkább nyugalomra lett volna szükségünk, nem pedig arra, hogy még jobban felkavarjam a vizet.”
Az újabb nemzetközi munkák után 2007-ben tért vissza Angliába, miután kinevezték a Fulham kispadjára. 2010-ben meglepetésre ő vehette át a Liverpool kispadját, de sok sikert nem ért el a Vörösökkel, már 6 hónap után távoznia kellett.
„A Liverpool egy legendás klub, óriási megtiszteltetés őket vezetni. Talán nem a legjobb időben kaptam meg a lehetőséget, de előtte elég jól teljesítettem a Fulhammel, talán ezért kerestek meg.
A Poolnál viszont éppen átmeneti időszakot éltek, sok bizonytalansággal. Éppen tulajdonosváltás volt, és annak ellenére, hogy biztosítottak minket arról, hogy mi döntünk a csapatról, nem voltunk könnyű helyzetben.
Sajnos rosszul kezdtük az idényt, alig nyertünk meccseket és a középmezőnybe süllyedtünk. Nem kaptam sok türelmet, főleg, hogy Kenny Dalglish már ott volt a háttérben.
Roy Hodgson had a dismal spell at Liverpool but is backing the club in the Champions League final (Peter Byrne/PA)
Érdekes, de az a kirúgásom nem viselt meg annyira, mint például a blackburni. Sajnáltam, hogy nem kaptam meg az igazi lehetőséget, talán egy újabb átigazolási időszakkal többet tudtam volna változtatni a csapaton… De igazából ezt minden menedzser mondhatná.
A játékosokat nem tudom kritizálni, mindent megtettek értem. Sajnos nem sikerült jó eredményeket elérnünk, ezt pedig nem engedhette meg magának a vezetés.”
Később 4 évig az angol válogatottat is irányíthatta Hodgson, amit végül az Izland elleni meglepő kiesés zárt le a 2016-os Európa-bajnokságon. Az első nemzetközi tornája az EURO 2012 volt, ahol büntetőpárbajban estek ki.
„Ha igazán őszinte akarok lenni, akkor be kell vallani, hogy nem játszottunk túl jól. A negyeddöntőben teljesen alárendelt szerepet játszottunk, már az is nagy szó volt, hogy eljutottunk a büntetőkig. Sajnos ott már nem jött össze a továbbjutás, de mégis ez a negyeddöntő volt a legjobb eredményem a válogatottal.
Sajnos a sajtó annyira rágta a tizenegyesek témáját, hogy már előre féltünk tőle. Szinte előre mindenki azzal számolt, hogy nem nyerhetünk és végül így is lett. Nem lőttük jól a büntetőket, de sajnos másban sem voltunk elég jók a meccsen.
Nagyon felidegesít, amikor azt feltételezik, hogy a kieső csapatok nem készülnek fel eléggé egy büntetőpárbajra. Szinte csak azért gyakoroltunk annyit rá, hogy leszálljanak rólunk, mégsem sikerült. Ilyenkor igazából két dolog a fontos; tudd, hogy hogyan akarod lőni, és azt magabiztosan hajtsd végre. Nem szabad azon gondolkodni, hogy változtass, csak ragaszkodj az eredeti elképzelésidhez.
Viszont, ha aznap továbbjutottunk volna az nem lett volna igazságos, Olaszország sokkal jobb volt nálunk.”
Végül a 2016-os Európa-bajnokság zárta le a szövetségi kapitányi pályafutását, amiről már előre tudta, hogy az utolsó torna lesz számára.
„Előre készültem a búcsúra, mert éppen lejárt a szerződésem, a hosszabbításhoz pedig nagyot kellett volna mennünk. Ennek ellenére nagyon szomorúan ért véget a közös történetünk, hiszen úgy estünk ki, hogy sok dolgot elrontottunk. Rögtön a torna után persze még nehéz reálisan értékelni, de ha manapság megkérdeznénk a játékosokat, akkor ők is beismernék, hogy nem voltak a legjobbak. A felkészülésünk alatt mindent elvégeztünk, amit kellett, nem volt olyan jel, ami erre a csalódásra utalt volna.
Ez a korszak volt a legstresszesebb időszak az egész pályafutásomban. Az egész ország megőrül a fociért, mindenki odafigyel a válogatottra. Minden egyes meccsen győzelmet várnak tőlünk, sőt tornagyőzelmeket.
Vicces, hogy azokban az időkben elég jók voltunk a kvalifikációs tornákon, de aztán élesben már nem ment. Mondhatnánk, hogy kicsit balszerencsések voltunk itt-ott, de egész egyszerűen sosem tudtuk azt hozni, amire képesek lehettünk volna. Szerencsére ez az utóbbi években megváltozott, mióta Gareth Southgate átvette az irányítást.”
Roy Hodgson jelenleg a Crystal Palace csapatát vezeti.
Forrás: eurosport.com

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!
Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Kapcsolódó témák
Cikk megosztása
Kapcsolódó mérkőzések
Hirdetés
Hirdetés